+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. november 19. csütörtök, 15:11
Csütörtök este az EU-s állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban vív újabb szabadságharcot Orbán Viktor: az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő javaslat megúszása érdekében akár a hétéves EU-s költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot is megvétózná. Pedig az EU-s jogállamiság-javaslat egyértelműen kizárja, hogy identitáspolitikai ügyek miatt bármely tagállamot büntetni lehessen, hiába riogat ezzel a kormány. Mutatjuk a részleteket!

Csak panaszkodnunk kellett szerda reggel a hosszas titkolózás miatt, mert aznap délután megjelent az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának a honlapján az a politikai megállapodás alapján véglegesnek tekinthető rendeletjavaslat, ami az EU-s kifizetésekhez kapcsolódó jogállamisági feltételrendszer részleteit tartalmazza.

 

A tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodását már november elején bejelentették, de túl sok konkrét részlet akkor nem derült ki a jogszabályról, ahogy akkor sem, amikor múlt héten az EU Tanácsában nagyköveti szinten meg is szavazták a javaslatot.

 

De ha már megszavazták, akkor minek keménykedik most Orbán a vétóval?

 

Hát mert nem úgy szavazták meg, Orbán meg nem azt vétózza meg!

 

Talán ezzel a mondattal lehet a legrövidebben összefoglalni az EU-s döntéshozatali folyamatok macerás részleteit. Kicsit bővebben a következő a helyzet.

 

A rendeleteket – mint amilyen a jogállamiság-mechanizmus is – a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa közösen fogadja el. Értelemszerűen szavazással. A módosítások utáni végső szövegverziókról az Európai Parlament plenáris ülése, valamint a Tanácsban az illetékes szakminiszterek (jelen esetben az igazságügyi-, vagy épp az uniós ügyekért felelős miniszterek) szavaznak.

 

Csakhogy amikor kényes ügyekről van szó, és egyes cikkelyeket tucatszor átírnak különböző alkuk és kompromisszumok mentén, akkor célszerű a biztonság kedvéért előre tesztelni, hogy biztosan átmegy-e majd a véglegesnek szánt verzió a plenárison és a miniszterek tanácsán. Éppen ezért csináltak egy próbaszavazást az EU-s nagykövetek az úgynevezett Coreperben (ez a Tanács nagyköveti szintű szerve), és csináltak egyet az EP-képviselők is a költségvetési szakbizottságban (ami persze nem egyenlő a plenárissal, de a parlamenti erőviszonyok a bizottságok összetételében is tükröződnek).

 

Mindkét testületen átment a javaslat, de

 

ez nem azt jelenti, hogy azt akkor most már jogilag és véglegesen el is fogadták, hanem csak azt, hogy sikeresen tesztelték: megvan mindkét testületben a megfelelő többség,

 

most már nyugodt szívvel neki lehet futni a végleges, kötőerővel bíró szavazásnak.

 

Vagyis mégsem annyira nyugodt szívvel, hiszen a magyar és a lengyel kormány – ha már a pusztán minősített többséget igénylő jogállamiság-mechanizmust nem tudja megvétózni – vétót jelentett be az ügy miatt a következő hétéves költségvetésre és a közös EU-s hitelből finanszírozandó koronavírus-mentőcsomagra. A meccs ezügyben csütörtök este folytatódik, akkor ül össze ugyanis virtuálisan az Európai Tanács (tehát nem az EU Tanácsa, amelyik a jogszabályokat fogadja el, hanem az állam- és kormányfők, akik általános politikai irányvonalakról döntenek).

 

A Napi.hu kormánypárti politikusokkal és tanácsadókkal készült háttérbeszélgetések alapján fel is vázolt pár stratégiát, amit Orbán az ülésen követhet. Az közös bennük – és nem is túl meglepő –, hogy a kormány is tisztában van vele: a jogállamisági feltételrendszert teljesen megúszni nem tudják, inkább annak a további puhítása, vagy egy-két gyakorlati relevanciával nem bíró, de jól kommunikálható kitétel becsempészése lehet a céljuk, minthogy ne lehessen a pénzek folyósítását menedékkérők befogadásához kötni.

 

A helyzet viszont az, hogy

 

a rendeletjavaslatnak már a mostani, az eddigi tervek szerint véglegesnek szánt verziója is egyértelműen kizárja, hogy Magyarországot bármilyen identitáspolitikai törésvonal miatt büntetni lehessen.

 

El is magyarázzuk, hogyan!

 

1. Pontosan mi miatt lehet a pénzeket megvonni?

 

Ez a legalapvetőbb és jogosan felvetődő kérdés, hiszen egy jogszabály esetén – pláne, ha az pont a jogállamiságról szól elvileg – alapvető követelmény, hogy pontosan definiálják, mi miatt jár büntetés. A definíciókat több helyen elszórva lehet megtalálni a javaslatban.

 

+ A rendelet alapján

 

olyan jogállamiságsértéseket lehet majd szankcionálni, amelyek „kellően közvetlen módon sértik vagy súlyosan veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit vagy az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodását”.

 

Hogy ez mit jelent pontosan, arról kétféle felsorolást is tartalmaz a javaslat.

 

+ Először is példálózó jelleggel rögzíti, hogy milyen jelenségek jelezhetik a jogállamiság elvének megsértését: a bírói függetlenség veszélyeztetése; az, ha a hatóságok jogellenes vagy önkényes döntéseit nem előzik meg, korrigálják és szankcionálják, illetve az összeférhetetlenséget nem zárják ki; valamint az, ha a jogorvoslati lehetőségek nem hatékonyak, akár amiatt, mert annyira szigorúak az eljárási szabályok, akár amiatt, ha gyakorlatilag nem nyomozzák ki és nem büntetik a jogsértéseket. Ez a lista tehát nem kimerítő: csak annyit mond, hogy ezek lehetnek ilyenek (de ezeken kívül lehet akár még más is).

 

+ Egy külön felsorolás pedig azt tartalmazza, hogy konkrétan mire kell, hogy vonatkozzanak a jogállamiságsértések ahhoz, hogy a pénzmegvonást mint szankciót alkalmazni lehessen. Ez már taxatív, azaz kimerítő felsorolásként van nyelvileg megfogalmazva („az alábbiak közül egyet vagy többet érintenie kell”), és olyasmik szerepelnek benne, hogy az uniós pénzeket osztó hatóságok és a közbeszerzési eljárások megfelelően kell működjenek, akárcsak a pénzügyi ellenőrző szervek; az ügyészség hatékony kell legyen a csalások, adócsalások, korrupció és az EU-s pénzekkel való visszaélések felderítésében; és itt is megjelenik a hatékony bírói jogvédelem követelménye. A végére pedig odaírtak egy olyan gumiszabályt is, hogy „a tagállami hatóságok egyéb olyan helyzete vagy viselkedése, ami releváns az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodása vagy az EU pénzügyi érdekei szempontjából”. Ez rögtön megmutatja azt is, hogy mennyire nem kimerítő valójában a felsorolás.

 

Összességében azért a követelmények eléggé konkrétan lettek megfogalmazva, ahhoz legalábbis mindenképp, hogy

 

identitáspolitikai harcokat ne lehessen belevizionálni és azt mondani, hogy „Brüsszel azért veszi el a pénzünket, mert nem engedjük be a migránsokat és nem hagyjuk házasodni a buzikat”.

 

Nyilván ettől még a kormánypártiak szoktak és fognak is feltehetően ilyeneket mondani, csak épp teljesen alap nélkül, ez a jogállamisági mechanizmus ugyanis tényleg csak a pénzről szól.

 

2. Mekkora lesz a büntetés, és kinek fog fájni?

 

A különböző források felfüggesztésével kapcsolatban a javaslat nem határoz meg egy maximális értéket, hogy mennyit, vagy hány százalékot lehetne felfüggeszteni, csak annyit mond, hogy ennek arányosnak kell lennie ahhoz képest, hogy az adott jogállamiságsértés mekkora hatással volt az EU pénzügyi érdekeire vagy hatékony gazdálkodására.

 

Magyarul egyetlen elcsalt közbeszerzés miatt nem fogják az összes, Magyarországnak járó EU-s pénz kifizetését felfüggeszteni.

 

Az érintett tagállamnak lehetősége lesz észrevételeket is tenni azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság által javasolt szankciók mennyire arányosak, a szankciókat pedig a miniszterekből álló Tanács szavazza meg, akár módosíthatja is a Bizottság eredeti terveit. A döntéshez minősített többség kell majd, azaz a miniszterek 55 százaléka kell, hogy támogassa, úgy, hogy ők egyben az EU-s összlakosság 65 százalékát is képviselik. Az ügyet – a hetes cikkelyes eljárással ellentétben – nem lehet majd a végtelenségig húzni, pár hónapon belül le kell zavarni, egy év elteltével pedig felül kell vizsgálni a szankciókat. (Ez nem jelenti azt, hogy kötelező azokat meg is szüntetni, ha a helyzet az adott tagállamban nem lett jobb.)

 

A másik fontos eleme a szankcióknak az a kérdés, hogy mi lesz az EU-s támogatások végső kedvezményezettjeivel, amelyek sok esetben a kormányzati korrupcióban ártatlan önkormányzatok, és az EU-s pénzeket a központi kormányzaton keresztül kapják meg (a témáról itt olvashatsz egy nagyobb riportot). Ebben az ügyben óriási huzavonák mentek a javaslat korábbi változatai folyton változtak a téma kapcsán, most végül azt írták bele, hogy a Bizottságnak fenn kell tartania egy online platformot, amin keresztül az érintett kedvezményezettek jelezhetik, ha nem kapták meg a nekik járó pénzt.

 

Azt is hozzáteszi a javaslat, hogy az ilyen visszajelzések alapján

 

a Bizottságnak „minden tőle telhetőt meg kell tennie” annak érdekében, hogy a kedvezményezettekhez tényleg eljusson a pénz.

 

Hogy az a „minden” egy közlemény-e a „mélységes aggodalmakról”, vagy valami több, arra nézve nincs több támpont a szövegben.

 

Arról sincs rendelkezés a javaslatban, hogy mi lesz azokkal a pénzekkel, amikre még csak most pályáznának az önkormányzatok, de időközben felfüggesztették a kifizetéseket az országnak. Az Azonnali forrásai szerint ez attól fog függeni, hogy a Bizottság pontosan hogyan fogalmazza majd meg az egyes konkrét esetekben a pénzek felfüggesztéséről szóló javaslatot, és hagy-e lehetőséget az önkormányzatoknak a pályázásra – jogszabályi garancia tehát erre nincs.

 

3. De mi lesz, ha „Brüsszel” mégis politikai alapon büntetne?

 

Mivel ez az érv várhatóan még egy darabig slágertéma lesz a kormányzati politikusok megszólalásaiban és a kormánymédiában, érdemes egy dolgot világosan leszögezni.

 

A konkrét szankciókat egy tanácsi határozatban fogják megállapítani. A tanácsi határozatokat pedig az Európai Bíróságon meg lehet támadni, és lehet kérni a megsemmisítésüket, ha az adott tagállam úgy gondolja, hogy ő úgy lett megbüntetve, hogy az nem is felelt meg a rendeletben foglalt szabályoknak. (Ez egyébként egy másik fontos különbség a hetes cikkes eljáráshoz képest, ahol csak formai, eljárási okokból lehet perelni, de egyébként ezt is megtette a kormány az EP-szavazáson a tartózkodások számítására hivatkozva, folyamatban is van az ügy.)

 

Tehát

 

ha neadjisten mégis az történne, amitől a kormány a retorikája szerint annyira fél, hogy a „gonosz brüsszeli bürokraták” azért vennék el a pénzt „a magyaroktól”, mert „a magyarok” nem akarják „betelepíteni a migránsokat”, akkor a kormány nyugodtan mehet az Európai Bíróságra,

 

hogy hahó, a rendelet alapján emiatt nem lehet pénzt elvenni, ennek semmi köze az EU pénzügyi érdekeihez, tessék szépen az egészet elkaszálni – és borítékolható módon nyerne is.

 

Persze a kormány feltehetően nem amiatt fél ettől a rendelettől, amit kommunikál, hanem egész más miatt. Ugyanis ha a pénzeket azzal az indokolással vonnák meg, hogy a Polt-féle ügyészség valami megfejthetetlen okból képtelen kinyomozni a Fidesz-közeli oligarchák gyanús EU-s közbeszerzéseit, azon már nincs az az Európai Bíróság, amelyik segítene.

 

FOTÓ: Dominique Hommel / Európai Parlament, 2019

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás