+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varga Vivien
2020. november 19. csütörtök, 14:09
Magyarországon az állatok jogi szempontból dolognak számítanak. Ha a gerinces állatok képesek érezni és gondolkodni is, miért ne lehetnének akár részleges személyes jogaik vagy jogképességük?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Szinte nem múlik el hét anélkül, hogy hallanánk valamilyen megrázó állatkínzásról a hírekben. Ha csend is van éppen ezügyben, sajnos biztosra vehetjük, hogy nem a magyar társadalom indult el jobb úton, csak éppen egyetlen eset sem kap olyan kiemelt médiafigyelmet, amilyen például az elképesztő körülmények között tartott, és emiatt felismerhetetlenségig eltorzult Fülöp kutya esetének, vagy a Balotaszálláson történt állatkínzásnak jutott, aminek az elkövetője egy bálamadzaggal az autójához kötözte kutyáját, és métereken át vonszolta az állatot.

 

A nyomorban tengődő országrészeken végeláthatatlan feladat áll az állatmentők előtt, de sokszor a jómódban, kulturált körülmények között élő emberek sincsenek tisztában az állattartás alapvető szabályaival – gondoljunk csak a húsvétra ajándékozott nyuszikra, amiket néhány hét múlva megpróbálnak „lepasszolni” valahová, miután a gyerek már nem játszik velük.

 

Magyarországon az állatok jogi szempontból dolognak számítanak,

 

bár nem teljesen ugyanolyan bánásmódot engednek meg a törvények az álatokkal, mint a tárgyakkal szemben. Amíg egy tulajdonunkat képező tárgyat kedvünkre összetörhetünk vagy elégethetünk, addig egy kutyával vagy macskával nem tehetjük meg ugyanezt büntetlenül. Árnyal ugyan a törvény, mégis nagyon rossz üzenete van annak, hogy dologként határozza meg az állatokat – és ez akkor is igaz, ha egyébként létezik az állatok védelméről és kíméletéről külön törvény is.

 

Bizonyított tény, hogy a gerinces állatok rendelkeznek értelmi képességgel, énképpel, képesek érezni és gondolkodni. Miért ne alkothatnának külön kategóriát a Ptk-ban, és

 

miért ne lehetnének akár részleges személyiségi jogaik, vagy jogképességük?

 

Nem kell egyből a legextrémebb példákat vizionálni, és azon gondolkodni, hogy ugyan mit kezdhet egy macska az örökölt millióival, vagy csendben imádkozni érte, hogy ne kezdjenek el itthon is a kutyájukkal házasodni az emberek.

 

De amíg az állatkínzás tényállása még a legmegdöbbentőbb esetekben is csak három évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba szankcióként, és máig ritkán fordul elő, hogy a bíróság letöltendő szabadságvesztésre ítél valakit állatkínzás miatt – ráadásul az esetek túlnyomó többsége még csak bíróság elé sem kerül –, addig nem állíthatjuk, hogy legalább az élethez való joguk valóban garantálva lenne.

 

Sokan úgy gondolkodnak, hogy „az állat az állat, szeretjük őket, de távolról, a helyük a házon kívül van.”

 

Ez a felfogás addig elfogadható, amíg az udvaron vagy a hátsó kertben élőlényhez méltó körülmények közt tartják őket, nem okoznak nekik testi vagy lelki traumát, megfelelő nagyságú és minőségű élettér áll a rendelkezésükre.

 

Ez alatt a szint alatt nincs alku, de fölötte el lehet, és el is kell fogadni a különböző hozzáállást az állatokhoz.

 

Nem kell mindenkinek családtagként tekinteni a kutyájára, de a jogszabályok azok felé is tehetnének gesztust, akik így kezelik őket. Elősegíthetnénk például, hogy ne legyen többé tabu a mellettünk társként élő állatunk elvesztésekor érzett gyász, ha megadnánk a lehetőséget, hogy a munkáltatók és munkavállalók viszonyát rendező jogszabályok figyelembe vegyék a „gazdigyász” létezését, és az ezzel érintett munkavállalók mentesülhessenek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól a háziállatuk halála esetén, csupán egyetlen munkanapra.

 

Ezzel nem többletjogokat követelnének az állattartók, csak egy létező jelenség elfogadását és elismerését – hiszen amíg egy szeretett hozzátartozó vagy barát elvesztése esetén mindenki támogatóan és megértően lép fel, addig a társként tartott állat elvesztése miatt érzett fájdalom máig tabunak számít. Van különbség? Egyesek szerint össze sem lehet hasonítani a kettőt, mások ugyanazt a fájdalmat élik meg. Akkor járunk el ebben a kérdésben igazságosan, ha mindkettőt elfogadjuk.

 

Az mindenesetre tény, hogy az emberi népesség növekedésével együtt nagy mértékben nő a házikedvencek száma is, így

 

egyre nagyobb jelentősége lesz a kérdésnek, hogy az állatainkat dologként kezeljük-e, vagy érző lényként tekintünk rájuk, akiket valós jogi védelem is illet.

 

A szerző politológus. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás