Éttermesek, szállásadók a kormány csomagjáról: a semminél több, de mi lesz decemberben?

Körbekérdeztünk: az éttermek számára jelent némi segítséget a kormány novemberre szóló gazdasági intézkedéscsomagja, de inkább a kiszállításba próbálnak kapaszkodni, a kis hotelek viszont semmit nem érzékelnek belőle. A szórakozatóipar egy része pedig egyszerűen kimaradt az intézkedésekből.

Legfeljebb az ételfutár-cégek hátizsákos kiszállítói várakoznak az éttermek előtt, ha egyáltalán nyitva maradtak. A szállodák kiürültek, a bárok, szórakozóhelyek bezártak. Előadások, koncertek, vetítések és más rendezvények maradtak el a november 11-én életbe lépett korlátozások miatt.  

A kormány előző éjjel, november 10-én megjelent, a járvánnyal kapcsolatos, másnaptól érvényes rendeletcsomagjában viszont nem csupán a korlátozások, hanem néhány gazdaságvédelmi intézkedés is helyet kapott. Az intézkedésekkel a kormány a járvány és a korlátozások miatt bajba jutott iparágakban működő cégeknek kíván segíteni az éttermektől kezdve a kulturális és szórakoztatóipari tevékenységet végző cégeken át a szabadidős sport-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokig, azzal a céllal, hogy ne bocsássák el az alkalmazottaikat

Az intézkedések egy része a munkavállalók után fizetendő adóterheken könnyít, ha cégek november végéig nem küldik el őket. A rendelet külön szabályozza a szálláshely-szolgáltatókat: nekik nem adókedvezmény jár, hanem a november 8-ig beérkezett (és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban is regisztrált) foglalásaik utáni árbevétel nettó 80 százalékát megtéríti az állam, ha a cégek a november 8-án náluk alkalmazásban lévők munkaviszonyát november végéig fenntartják. A rendelet az éttermi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak az adókedvezményeken felül bértámogatást is kínál: ha a cég november végéig megtartja és kifizeti az alkalmazottjait, akkor a neki kifizetett bruttó bér felét visszaigényelheti az államtól. 

Péntek reggelre újabb döntés született az éttermi szolgáltatást nyújtók megsegítése érdekében: Orbán Viktor a Kossuth rádióban bejelentette, majd Varga Judit is kiírta a Facebook-oldalára, este pedig a Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet arról, 

Az Azonnali az érintett cégeknél járt utána, mekkora segítséget jelent számukra a kormány intézkedéscsomagja.

Ez is valami

Szalontay Tamás, a budapesti Szaletly étterem társtulajdonosa úgy látja, hogy a bértámogatás és az adókedvezmény a semminél mindenképpen több, de ahhoz kevés lesz, hogy csak erre alapozva megtartsák a cégek az embereiket. Szalontay

viszont ezek az intézkedések csak november végéig nyújtanak némi segítséget. A szakember szerint az iparág teljesen kivérzett, a kiszállításra való átállás egy olyan kényszermegoldás, amit sok cég már be sem vállalt.

Szalontay több olyan vállalkozásról is tud, amelyek a tavaszi lockdown alatt átálltak kiszállításra, de az ott szerzett negatív tapasztalataik miatt most inkább bezártak. A kiszállítócégek ugyanis majdnem akkora jutalékkal dolgoznak, mint amekkora a kiszállított étel adóterhe, vagyis 27 százalék – a kiszállításra nem az éttermi fogyasztás öt százalékos áfája vonatkozik –; így a kiszállított étel árának körülbelül a felét elviszi az áfa és az ételfutár cég. A szakember szerint inkább a kiszállított és elviteles étel áfájának 5 százalékra csökkentése jelent segítséget azoknak, akik egyáltalán bevállalták, hogy kényszerből átállnak a kiszállításra.

Szalontayék egyébként még tartják magukat, nem mondtak fel senkinek. Azt még nem tudja, igénybe veszik-e a novemberi adókedvezményt és bértámogatást. „Egyelőre értelmezzük az intézkedéseket, számolunk, ahogy mindenki az iparágban” – fogalmazott a szakember. Az ő helyzetük annyiban szerencsésebb, hogy egy januárra tervezett felújítás miatt egyébként is hosszabb időre bezárták volna az éttermet, most azt fontolgatják, hogy előrehozzák a felújítást.

Vidéken egyszerűbb, ha van menü

Attila, egy nyugat-magyarországi étterem tulajdonosa a bértámogatást határozottabb intézkedésnek véli a tavaszi járulékmentességhez képest, bár – mivel közel az osztrák határ, és a régióból rengetegen dolgoznak Ausztriában – pontosan

úgy tudja, az Ausztriában dolgozók a fizetésük 80-90 százalékát is megkapják a kurzarbeit keretein belül. (Ausztriában a cégek az alkalmazottaikat drasztikusan lecsökkentett munkaidőben is foglalkoztathatják, és csak ezeket az órákat kell kifizetniük nekik. A fizetésüket az állam egészíti ki oly módon, hogy a munkáltatótól kapott csökkentett fizetés és az állami kiegészítés együtt az alkalmazottak eredeti fizetésének 80-90 százalékát is kiadja – erről itt írtunk részletesebben.) A bértámogatást Attiláék igénybe is tervezik venni, ennek megfelelően nem is mondanak fel senkinek. Az osztrák vendégek már a szeptemberi határlezárás után elmaradtak, a náluk tartandó családi és céges rendezvényeket sem szervezik meg, de a cégének szerencsére vannak tartalékai, és a kiszállítás is működik. 

Szabó Gábor, a hosszúhetényi Tavasz vendéglő konyhafőnöke szintén azzal számol, hogy igénybe veszik a bértámogatást, a könyvelője épp azzal foglalkozik, hogy összegyűjtse, milyen dokumentumok szükségesek majd az igényléshez. A Tavasz vendéglőt Szabó elmondása szerint annyiban érintik kevésbé érzékenyen a szerdától érvényes korlátozások, hogy közétkeztetéssel is foglalkoznak, továbbá évek óta lehet tőlük menüt elvitelre is rendelni, illetve szükség esetén kiszállítást is vállalnak.

A menüztetés eddig is a forgalmuk jelentős részét tette ki, de a helyben fogyasztó vendégek és a turisták elmaradása náluk is érezhető bevételkiesést okoz. A pont aznap életbe lépett korlátozások a Márton-naptól várt forgalmat is keresztülhúzták, pedig erre Szabóék jelentős mennyiségű libával készültek. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem marad rajtuk az előre beszerzett nyersanyag és sikerül az elviteles rendszerben is értékesíteniük a libafogásokat. A konyhafőnök szerint nagy kérdés, mi lesz decemberben; ha a karácsonyi időszakban is maradnak a korlátozások,

A kis szállodákon nem segít a rendelet

Béládi Heléna, a visegrádi Vár Hotel vezetője viszont elégedetlen a szálláshelyeket segíteni hivatott intézkedéssel. A kormányrendeletből nem derülnek ki olyan részletek – panaszolta az Azonnalinak –, hogy hogyan kellene rendezni a november 8-ig rögzített és már ki is fizetett szállásokat, köteles-e ilyenkor a szállás visszautalni a foglalás árát, vagy felajánlhatja-e a vendégnek azt, hogy később „lelakja a foglalását”. A hotel vezetője úgy látja, hogy amellett, hogy

A Vár Hotel a 22 szobájával kicsinek számít, de egyébként is olyan kevés foglalásuk volt novemberre, hogy nem jelentene érdemi segítséget, ha azok árának 80 százalékát kifizetné nekik az állam. Az üzletasszony a bizonytalanság miatt is aggódik: nem lehet tudni, mire számítsanak decembertől, folytatódnak-e a korlátozások, lesz-e valamilyen segítség. Emiatt ő kénytelen volt a hotel dolgozóinak nagy részét elküldeni.

Hasonlóan látja Zoltán, egy kis Baranya megyei hotel vezetője is (ő megváltoztatott névvel szerepel a cikkben). Mivel a foglalásokat sosem rögzítik előre sem a saját számlázóprogramjukba, sem a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba rendszerébe, hanem mindig csak a vendég érkezésének napján, az ő hotele számára

A cége egyébként nemrég alakult, a hotel személyzetét eddig csak alkalmi jelleggel fogalalkoztatta, így őket kénytelen volt erre az időszakra elküldeni; csak a recepció működik, illetve azon felül egy alkalmazott el tud látni minden más feladatot.

A hotel vezetője azt mondja, mivel nem rendelkeznek wellness-részleggel, náluk a december és a január egyébként is holtszezon, így az esetlegesen elhúzódó korlátozások minimális mértékben befolyásolják majd a forgalmukat eben az időszakban. Zoltán arra számít, hogy legkorábban tavasszal, márciusban-áprilisban áll majd helyre az élet, onnantól viszont nagy forgalommal számol. A járvány első hulláma miatti korlátozások feloldása után ugyanis azt tapasztalta, hogy az akkor elszenvedett veszteségek gyorsan megtérültek az enyhítés utáni megnövekedett forgalomnak köszönhetően. A hotel vezetője szerint újra ez történik majd: akik hetekig, hónapokig nem tudtak kiszabadulni otthonról és kirándulni menni, a korlátozások feloldása után meg fogják rohamozni a szálláshelyeket.

Akik kimaradtak 

A kormányrendelet felsorol több szórakoztatóiparral kapcsolatos főtevékenységet; az ezekkel foglalkozó vállalkozások is jogosultak az adókedvezményekre.

– ezt már Varga Balázs, a klubok, fesztiválok, zenekarok, rendezvények számára online jegyértékesítést biztosító Tixa.hu vezetője mondja az Azonnalinak. A cég szerette volna az alkalmazottai után igénybe venni az adókedvezményeket, de a rendeletben felsorolt főtevékenységek között az övék egyszerűen nem szerepel. 

„Tavasszal is ugyanez volt – emlékeztetett Varga – az első hullám alatti járulékcsökkentésből is kimaradtunk, de aztán utólag bekerültünk azon cégek körébe, amik pályázhattak rá." Varga egyelőre a Kereskedelmi és Iparkamaránál jelezte a problémát, bár nem igazán számít arra, hogy segíteni tudnának. Segítségre pedig szükség lenne: a szórakoztatóipar a válság által az egyik legsúlyosabban érintett iparág. Bizonyos mértékig tudták csökkenteni a költségeiket – mondja Varga – felmondták az irodájukat, lenullázták a marketingköltségeket, de a Tixánál most is rengeteg munka van:

Egy elmaradt rendezvénnyel több teendőjük van, mint egy megvalósulttal, miközben a bevételeik drasztikusan lecsökkentek. 

Varga úgy látja, hogy nemcsak a hozzájuk hasonló szolgáltató cégek, hanem a klubok sem kaptak érdemi segítséget a kormánytól; néha már úgy érzi, mintha szándékosan véreztetnék ki ezeket a cégeket, hogy aztán könnyen fel lehessen őket vásárolni. A szakember szerint az lenne valós segítség a szektor számára, ha az állam átvállalná a bérleti díjak és a munkabérek egy részét. A nehézségek ellenére eddig ők is egyben tartják a céget, és a szolgáltatás színvonalából sem engednek.

NYITÓKÉP: Szaletly