+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. november 17. kedd, 18:30
A romániai Karácsonkőn a hétvégén megtörtént az, amiről öt évvel a bukaresti Colectiv klubban történtek után mindenki rettegett, nehogy újra megtörténjen: kigyulladt egy épület. Emberek égtek benn. Áldozatok vannak. Felelősök nincsenek, az egészségügyi miniszter szerint mindenki hibás.

2015. október 30-án tűz ütött ki a bukaresti Colectiv-klubban, a Goodbye to Gravity együttes albumbemutató koncertjén. A tűzvész következtében 65 ember halt meg. Később oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a baleset sérültjeit felhígított fertőtlenítővel kezelték romániai kórházakban, és több haláleset is emiatt következett be.

 

2020. november 14-én tűz ütött ki a karácsonkői (Piatra Neamț) kórház intenzív osztályán, ahol gyakorlatilag minden ágy foglalt volt. A koronavírussal fertőzött betegeket itt kezelték.

 

A tűzben és annak következtében eddig 11 koronavírusos, lélegeztetőgépen lévő páciens halt meg, az egészségügyi személyzet négy tagja különböző fokozatú égési sérüléseket szenvedett.

 

Az ügyben egyszerre több vizsgálat is indult. Az első eredmények szerint a villamoshálózat leterheltsége miatt egy infúziós fecskendőpumpa gyulladt ki. A láng gyorsan átterjedt az oxigénforrásra, ahol erőteljes robbanás következett be. Ezt követően az egész kórterem tűzbe borult.

 

 

Amikor a pénztelenség és a hanyagság kéz a kézben járnak

 

Öt évvel ezelőtt a Colectiv-tragédia akkora felháborodást váltott ki a romániai lakosságból, hogy Victor Ponta, az eleve nehéz belpolitikai helyzetben lévő akkori baloldali miniszterelnök meglátta ebben a lehetőséget, és alávetve magát az utcára vonuló tömegek követeléseinek, a kormányával együtt távozott

 

2020 novemberében a közfelháborodás nem kisebb, mint 2015-ben, de a tömegek még nem vonultak utcára országszerte, többek között a járványügyi korlátozások miatt sem. Klaus Johannis államfő sem követelte fennhangon a kormány felelősségre vonását, ahogyan tette azt öt évvel ezelőtt, hanem

 

bokáig érő szomorúsággal kisétált egy templomból, részvétét fejezi ki az áldozatok családjának, és felemlegette, hogy ideje lenne már egy egészségügyi reformnak.

 

Persze most más szelek fújnak a román politikai életben, mint öt éve. Akkor a baloldali szociáldemokraták vezették a kormányt és jobboldali volt az államfő. Az államfő most is ugyanaz a jobboldali-liberális Klaus Johannis, aki a Colectiv-tragédia idején is volt, csakhogy most a kormányt azok irányítják, amelyik pártból az államfő is vétetett.

 

Romániában nem egészen három hét múlva parlamenti választásokat tartanak, a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Pártnak pedig egyáltalán nem érdeke úgy nekifutni ennek a választásnak, hogy a választás előtt pár héttel lemondatja a kormányát.

 

Persze az ember még lenyeli azt is, hogy ez észszerűtlen lépés lenne tőlük a pandémia kellős közepén, amikor Romániában a koronavírus-fertőzöttek száma eszeveszett módon emelkedik napról napra, a kórházi férőhelyek egymás után telítődnek, és komplett nagyvárosokat kell karantén alá helyezni, mivel a helyi hatóságok másképp már nem tudják kezelni a vírus gyors terjedését. Ilyenkor nem hiányzik még egy kormányválság is.

 

De akkor miért is bicskanyitogató valójában, hogy megtörténhetett a karácsonkői kórháztűz, és miért felháborító még inkább, ahogy a román kormány kezeli ezt a helyzetet?

 

Mert öt évvel a 65 halálos áldozatot követelő bukaresti tűzvész után a jelek szerint a romániai kórházak még mindig olyan hiányosságokkal küszködnek, hogy egy ilyen tragédia bármikor bekövetkezhet, és öt évvel azután, hogy a Colectiv klubban égési sérüléseket szenvedett áldozatok között voltak, akik a kezelések következtében vesztették életüket, még mindig ott tart az ország, hogy egy tűzvész során megsérült személyt külföldre kell szállítani, mert ott nagyobb esély van arra, hogy meggyógyul.

 

Az illető Ioan Cătălin Denciu, a karácsonkői kórház egyik orvosa. Ő az életét kockáztatva először abból a kórteremből helyezte biztonságba a betegeket, ahol nem volt tűz,

 

majd utána megpróbálta kimenteni a betegeket onnan is, ahol már égtek a különböző berendezések. Ekkor a rajta lévő műanyag védőruházat lángra kapott, és ráégett a testére.

 

A sérült orvost először Jászvásárba, majd Bukarestbe szállították, onnan pedig egy brüsszeli katonai kórházba vitték.

 

A HŐS ORVOS. FOTÓ: IOAN CĂTĂLIN DENCIU / FACEBOOK

 

De miért vitték Brüsszelbe? Romániában Bukarest mellett Brassóban, Jászvásáron és Temesváron működik olyan kórházi részleg, ahol a súlyos égési sérülteket el tudják látni. Jászvásáron éppen 2019 októberében avatták fel a égéssebészeti és rekonstruktív osztályt, amit nyolc éven keresztül építettek, és amit az átadása után egy nappal be is kellett zárni ideiglenesen, mert kiderült, hogy a víz nem elég tiszta ahhoz, hogy biztonságosan használni lehessen az égési sérültek kezelésekor. A létesítmény jelenleg már működik, de képtelenek voltak ott ellátni Ioan Cătălin Denciu égési sérüléseit.

 

Ahhoz, hogy Romániából egy súlyos égési sérülést szenvedett pácienst külföldi kezelésre szállítsanak, az egészségügyi minisztérium jóváhagyása szükséges. A minisztérium most minden gond nélkül megadta ezt a jóváhagyást. A hős orvos Belgiumba történő szállításáról Ludovic Orban román jobboldali miniszterelnök csak annyit tudott kinyögni szomorúan a kamerákba, hogy valójában Bukarestben is kezelni tudták volna, de a biztonság kedvéért inkább elfogadták a külföldről érkező felajánlást, és Belgiumba szállították. A férfin egyébként koronavírus-tesztet is elvégeztek, ami pozítív lett.

 

De mit is jelentenek Orban szavai valójában? Azt, hogy a bukaresti kórházban sem merték száz százalékos biztonsággal bevállalni azt, hogy a páciensek életét megmentő orvost ellássák.

 

A minisztérium pedig inkább engedélyezte, hogy Belgiumba szállítsák, hiszen az ügy hatalmas médiafigyelmet kapott, és irtózatosan kínos lett volna a kormány számára, ha egy ilyen közfigyelemnek kitett eset balul sülne el, a páciens pedig ismét a kórház higiéniai hiányosságai miatt veszítené életét, ahogyan az többekkel is történt 2015-ben. Abba pedig jobb nem is belegondolni, hogy mi történt volna az illetővel, ha nem kap ekkora médiafigyelmet.

 

A 2015-ös Colectiv-tűzesetet követően nem engedélyezték egyből a sérültek külföldi kezelését, erre csak akkor került sor, mikor már beütött a baj, és több sérült is meghalt. Azóta a minisztérium csak annyit tudott változtatni a dolgokon, hogy felgyorsítja a külföldi kezelés engedélyeztetését, de azt még mindig nem sikerült elérniük, hogy öt év alatt olyan kórházi részlegeket hozzanak létre Romániában, ahol teljes biztonsággal lehetne kezelni a komolyabb égési sérüléseket elszenvedett embereket. (Hogy 2015-ben miféle titkosszolgálati szálakkal átszőtt korrupciós botrányok rázták meg az egészségügyi rendszer miatt Romániát, arról dokumentumfilm is készült.)

 

A COLECTIV-TRAGÉDIA ÁLDOZATAINAK EMLÉKET ÁLLÍTÓ FAL ROMÁNIÁBAN. FOTÓ: R.I.P. COLECTIV / FACEBOOK

 

A jelenlegi PNL-kormányt azonban igazságtalan lenne hibáztatni azért a hanyagságért, amit a mindenkori román kormányzat elkövetett a román egészségüggyel a Colectiv-tragédia óta,

 

de Klaus Johannis államfőt már nem annyira.

 

A PNL csak 2019 októbere óta kormányoz. A Colectiv-tragédia után a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány vezette rövid ideig az országot, akik – noha az akkori egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu próbálta megtörni a korrupt orvosi lobbit a betegek érdekében – szűkösen tudtak volna bármiféle reformot is végrehajtani a valamivel több mint egyéves kormányzásuk alatt. 2017 elején a Szociáldemokrata Párt került hatalomra, akiknek az elmúlt években lehetőségük lett volna erre, de egyrészt lefoglalta őket, hogy saját büntethetetlenségük érdekében igazságügyi reformot hajtsanak végre, másrészt pedig az ezt kritizáló Klaus Johannis államfővel is állandó harcban álltak. Egyikből sem jöttek ki győztesen.

 

Az államfőnek a Colectív klubban történtek óta már öt éve lehetősége lett volna arra, hogy a közismerten elhanyagolt román egészségügy reformjának ügyét a közéleti diskurzusok központjába helyezze, de mégsem tette. Helyette a PSD-kormányok alatt azok szinte összes törvényjavaslata ellen alkotmányossági kifogást emelt, vagy attól félt, hogy azok ellenzékbe kerülve el akarják adni Erdélyt a magyaroknak. Erről az Azonnalin is írtunk részletesen.

 

Természetesen a tragédia miatt Ludovic Orban miniszterelnököt és Nelu Tătaru egészségügyi minisztert is lemondatta volna Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A PSD elnöke felrótta, hogy bár már eltelt több nap is a tragédia óta, a kormány egyetlen tagja sem vállalta fel a felelősséget a történtekért. Korábban az egészségügyi minisztert arról faggatták újságírók, hogy ő személy szerint felelősnek érzi-e magát, valamint tervezi-e a lemondását? Tătaru kissé hárítva a kérdést azt válaszolta erre:

 

„Mindannyiunknak felelősnek kell éreznünk magunkat, az összes miniszternek, mindenért, ami a román egészségügyben történik.”

 

De lemondani nem kívánt. A miniszter szavaira a PSD elnöke úgy reagált később, hogy Orban és a PNL megpróbálják a helyi hatóságokat, az elmúlt 30 évben tisztségben volt minisztereket és mindenki mást okolni, így menekülve a felelősség elől

 

A pénz elmegy a fizetésekre, az orvosok tehetetlenek

 

A Colectiv-tragédia és a karácsonkői kórházban történt tűzeset következményei valóban hasonlóak, de az utóbbinál sokkal súlyosabb a helyzet, mivel állami intézményben történt a tragédia. Ezt már László Attila RMDSZ-es szenátor, a román szenátus egészségügyi bizottságának elnöke mondta el az Azonnalinak. A szenátor szerint a karácsonkői intézményekhez hasonló tragédiák azért történhetnek meg, mert az

 

elmúlt 30 évben a román állam soha nem biztosított annyi pénzt ezeknek az intézményeknek, hogy az elementáris karbantartási munkálataikat finanszírozni tudják.

 

A szenátor szerint Romániában az ágyakkal rendelkező állami kórházak esetében a költségvetés 90 százaléka a fizetésekre megy el. A diagnosztikára, a kezelésekre, a takarításra, az étkeztetésre, a karbantartásokra pedig mindössze a maradék 10 százalék jut ebben a pillanatban.

 

LÁSZLÓ ATTILA RMDSZ-ES SZENÁTOR. FOTÓ: FACEBOOK

 

A szenátor szerint legutóbb 2009-ben – amikor a szintén RMDSZ-es Cseke Attila volt az ország egészségügyi minisztere – volt törekvés arra, hogy ez változzon. Akkor ezeknek az intézményeknek a a költségvetésében 75 százalékot tehetett ki a fizetésalap.

 

A karácsonkői tragédia oka a szenátor szerint az, hogy a kigyulladt kórházban

 

egyik pillanatról a másikra átköltöztettek egy osztályt anélkül, hogy figyelembe vették volna, hogy megvan-e a szükséges hálózati kapacitása az új helynek.

 

Vagyis a pénzhiány miatt a műszaki menedzsmentre nem áldoztak eleget. „Nem az orvos dolga, hogy a gépek energiaszükségletét monitorizálja. Ez műszaki személyzetet igényel. Ahhoz, hogy ezt megfelelő szakértelemmel végezzék, ahhoz nem elég az egyszerű villanyszerelő tudása” –mondta a szenátor. Tapasztalatai szerint Romániában a karácsonkői tragédiához vezető problémák számos más kórházban előfordulhatnak, és nagyon kevés önkormányzatnak van meg a lehetősége arra, hogy szakszerűen az új gépek kapacitásának az igényeihez igazítsa a kórházi épületek villamoshálózatát, ami rendkívül költséges.

 

A hanyagság öl

 

Romániában tehát most üt vissza mindaz a hanyagság, amivel a mindenkori román kormány az egészségügyet kezelte az elmúlt években.

 

A SANITAS EGÉSZSÉGÜGYI SZÖVETSÉG BUKARESTBEN TÜNTET A ROMÁN EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÁLDOZATAI MIATT. FOTÓ: FACEBOOK

 

A Colectiv-tragédia után az utcára vonuló tömegek jelmondata a Corupția ucide! (A korrupció öl!) volt. Noha Romániában nagyon kemények a koronavírus-esetszámok, csak voltak, akik már az utcára mentek a karácsonkői tűzeset miatt: a Sanitas Egészségügyi Szövetség kedden Bukarestben a kormány épülete előtt emelte fel a hangját az egészségügyi rendszer áldozatai miatt. 

 

Az új jelszó lehetne az, hogy Neglijenţă ucide, azaz: a hanyagság öl!

 

Nyitókép: Sanitas Egészségügyi Szövetség / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás