A hulladékból nyert energia többet árt, mint használ

Habár a szemét eltűnik, és a lakosságnak hasznára is válik az abból nyert energia, az égetés következtében a károsanyag-kibocsátás jelentősen megnő. Nagy-Britanniában most civilek tiltakoznak a kormányzat hulladékpolitikája ellen, de Magyarország is növeli a szemétégetésből nyert energia arányát.

Hétvégén jelent meg cikkünk az újrahasznosítás körül kialakult mítoszról: ebben több szakértőt is idézünk a Politico írása alapján, akik amellett érvelnek, hogy az újrahasznosítás annyira pozitív jelzővé vált, hogy az a többségben elnyomja a szeméttermelés miatti negatív gondolatokat.

Így tett például a Zero Waste France nevű környezetvédelmi civil szervezet igazgatója, Flore Berlingen, aki azt mondta: „Az újrahasznosítás üzenete annyira pozitív, hogy sokan már úgy gondolják, az újrahasznosítható szemét igazából nem is hulladék”.

Az Azonnalinak megszólaló Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület projektvezetője pedig ezzel összefüggésben amellett érvelt, hogy

Fidrich emellett kiemelte a rohamosan növekvő elektronikai hulladék arányát, és azt mondta, itt is arra kellene koncentrálni, hogy minél ritkábban, minél hosszabb időre vásároljunk ilyen termékeket, amelyek ha elromlanak, inkább a javíttatásuk, mint egy új beszerzése legyen a célunk.

A különböző termékeket azonban nem feltétlenül az eredeti céljuknak megfelelően hasznosítjuk újra – ennek is megvannak a hátulütői.

Energia szemétből

A szemetet több országban, így Nagy-Britanniában is úgy égetik el erre kialakított erőművekben, hogy abból aztán energiát nyernek és a lakossági fogyasztásba is ezt forgatják vissza. Ezzel a szemétkérdés egyik problémáját megoldják, elvégre a kidobott holmik így szó szerint füstté válnak. Utóbbi azonban komoly károkat okoz, jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

A The Guardian szerint civil szervezetek most arra hívták fel a brit kormány figyelmét, hogy ha folytatja a szemétégetést támogató politikáját, akkor 2030-ig évente mintegy tízmillió tonnával több szén-dioxid kerül majd a levegőbe.

Ez pedig elérhetetlenné tenné a szigetország 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját is. Boris Johnson kormányát többek között a Greenpeace és az Extinction Rebellion is kritizálja a szemétből nyert energia miatt, és a munkáspárti parlamenti képviselő, Jon Cruddas is beállt a civilek mellé, akik azt követelik, hogy 2035-re Nagy-Britannia hulladékfeldolgozó szektora teljesen karbonsemleges legyen.

„Az Egyesült Királyság nem lesz képes teljesíteni a karbonsemlegességi célkitűzéseit a hulladékgazdálkodásba történő kormányzati beavatkozás nélkül.

– emelte ki Rembrandt Koppelaar ökoközgazdász, aki szintén támogatja a civilek követeléseit.

Nagy-Britanniában a 2014-es 4,9 millió tonnáról 2017-18-ra 10,8 millió tonnára nőtt a hulladékégetőkben elégetett szemétvolumene, miközben az újrahasznosítási arány megrekedt, és úgy tűnik, az idén év végére kitűzött, 50 százalékban újrahasznosított hulladékarányt nem is fogja elérni az ország.

Ennek oka pedig szintén a szemétégetés lehet: egy 2019-ben brit parlamenti képviselőknek is bemutatott tanulmány szerint ugyanis,

Dél-kelet Angliában a szemét nagyjából 30 százalékát égetik el és nyernek belőle energiát, a fővárosban azonban ez az arány 60 százalék. A walesiek környezettudatosabbak a szigetországban, ott ez az arány 25,1 százalék.

Mi a helyzet itthon?

Úgy tűnik, egyelőre a magyar kormány is nagyon hasonlóan gondolkozik, mint a brit. A 2018-ban kiadott klímastratégiában kifejezetten nagy szerepet szánna a kormány a hulladékégetésből származó energia arányának növelésére.

„…a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható: részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot. Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtása eredményeként a változás sokkal jelentősebb lehet:

– áll a dokumentumban.

NYITÓKÉP: Egy németországi szemétégető munkában FOTÓ: Lukasz Katlewa / Wikimedia