Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.
Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.
Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.
Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.
Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.
Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Hétvégén jelent meg cikkünk az újrahasznosítás körül kialakult mítoszról: ebben több szakértőt is idézünk a Politico írása alapján, akik amellett érvelnek, hogy az újrahasznosítás annyira pozitív jelzővé vált, hogy az a többségben elnyomja a szeméttermelés miatti negatív gondolatokat.
Így tett például a Zero Waste France nevű környezetvédelmi civil szervezet igazgatója, Flore Berlingen, aki azt mondta: „Az újrahasznosítás üzenete annyira pozitív, hogy sokan már úgy gondolják, az újrahasznosítható szemét igazából nem is hulladék”.
Az Azonnalinak megszólaló Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület projektvezetője pedig ezzel összefüggésben amellett érvelt, hogy
Fidrich emellett kiemelte a rohamosan növekvő elektronikai hulladék arányát, és azt mondta, itt is arra kellene koncentrálni, hogy minél ritkábban, minél hosszabb időre vásároljunk ilyen termékeket, amelyek ha elromlanak, inkább a javíttatásuk, mint egy új beszerzése legyen a célunk.
A különböző termékeket azonban nem feltétlenül az eredeti céljuknak megfelelően hasznosítjuk újra – ennek is megvannak a hátulütői.
Energia szemétből
A szemetet több országban, így Nagy-Britanniában is úgy égetik el erre kialakított erőművekben, hogy abból aztán energiát nyernek és a lakossági fogyasztásba is ezt forgatják vissza. Ezzel a szemétkérdés egyik problémáját megoldják, elvégre a kidobott holmik így szó szerint füstté válnak. Utóbbi azonban komoly károkat okoz, jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.
A The Guardian szerint civil szervezetek most arra hívták fel a brit kormány figyelmét, hogy ha folytatja a szemétégetést támogató politikáját, akkor 2030-ig évente mintegy tízmillió tonnával több szén-dioxid kerül majd a levegőbe.
Ez pedig elérhetetlenné tenné a szigetország 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját is. Boris Johnson kormányát többek között a Greenpeace és az Extinction Rebellion is kritizálja a szemétből nyert energia miatt, és a munkáspárti parlamenti képviselő, Jon Cruddas is beállt a civilek mellé, akik azt követelik, hogy 2035-re Nagy-Britannia hulladékfeldolgozó szektora teljesen karbonsemleges legyen.
„Az Egyesült Királyság nem lesz képes teljesíteni a karbonsemlegességi célkitűzéseit a hulladékgazdálkodásba történő kormányzati beavatkozás nélkül.
– emelte ki Rembrandt Koppelaar ökoközgazdász, aki szintén támogatja a civilek követeléseit.
Nagy-Britanniában a 2014-es 4,9 millió tonnáról 2017-18-ra 10,8 millió tonnára nőtt a hulladékégetőkben elégetett szemétvolumene, miközben az újrahasznosítási arány megrekedt, és úgy tűnik, az idén év végére kitűzött, 50 százalékban újrahasznosított hulladékarányt nem is fogja elérni az ország.
Ennek oka pedig szintén a szemétégetés lehet: egy 2019-ben brit parlamenti képviselőknek is bemutatott tanulmány szerint ugyanis,
Dél-kelet Angliában a szemét nagyjából 30 százalékát égetik el és nyernek belőle energiát, a fővárosban azonban ez az arány 60 százalék. A walesiek környezettudatosabbak a szigetországban, ott ez az arány 25,1 százalék.
Mi a helyzet itthon?
Úgy tűnik, egyelőre a magyar kormány is nagyon hasonlóan gondolkozik, mint a brit. A 2018-ban kiadott klímastratégiában kifejezetten nagy szerepet szánna a kormány a hulladékégetésből származó energia arányának növelésére.
„…a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható: részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot. Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtása eredményeként a változás sokkal jelentősebb lehet:
– áll a dokumentumban.
NYITÓKÉP: Egy németországi szemétégető munkában FOTÓ: Lukasz Katlewa / Wikimedia
Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.
Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.
Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.
Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.
Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.
Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!