+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. november 16. hétfő, 12:20
Habár a szemét eltűnik, és a lakosságnak hasznára is válik az abból nyert energia, az égetés következtében a károsanyag-kibocsátás jelentősen megnő. Nagy-Britanniában most civilek tiltakoznak a kormányzat hulladékpolitikája ellen, de Magyarország is növeli a szemétégetésből nyert energia arányát.

Hétvégén jelent meg cikkünk az újrahasznosítás körül kialakult mítoszról: ebben több szakértőt is idézünk a Politico írása alapján, akik amellett érvelnek, hogy az újrahasznosítás annyira pozitív jelzővé vált, hogy az a többségben elnyomja a szeméttermelés miatti negatív gondolatokat.

 

Így tett például a Zero Waste France nevű környezetvédelmi civil szervezet igazgatója, Flore Berlingen, aki azt mondta: „Az újrahasznosítás üzenete annyira pozitív, hogy sokan már úgy gondolják, az újrahasznosítható szemét igazából nem is hulladék”.

 

Az Azonnalinak megszólaló Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület projektvezetője pedig ezzel összefüggésben amellett érvelt, hogy

 

az emberiségnek a fogyasztás visszafogásával kellene eredményeket elérnie, hiszen így szemétből is kevesebbet termelnénk.

 

Fidrich emellett kiemelte a rohamosan növekvő elektronikai hulladék arányát, és azt mondta, itt is arra kellene koncentrálni, hogy minél ritkábban, minél hosszabb időre vásároljunk ilyen termékeket, amelyek ha elromlanak, inkább a javíttatásuk, mint egy új beszerzése legyen a célunk.

 

A különböző termékeket azonban nem feltétlenül az eredeti céljuknak megfelelően hasznosítjuk újra – ennek is megvannak a hátulütői.

 

Energia szemétből

 

A szemetet több országban, így Nagy-Britanniában is úgy égetik el erre kialakított erőművekben, hogy abból aztán energiát nyernek és a lakossági fogyasztásba is ezt forgatják vissza. Ezzel a szemétkérdés egyik problémáját megoldják, elvégre a kidobott holmik így szó szerint füstté válnak. Utóbbi azonban komoly károkat okoz, jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe.

 

A The Guardian szerint civil szervezetek most arra hívták fel a brit kormány figyelmét, hogy ha folytatja a szemétégetést támogató politikáját, akkor 2030-ig évente mintegy tízmillió tonnával több szén-dioxid kerül majd a levegőbe.

 

Ez pedig elérhetetlenné tenné a szigetország 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját is. Boris Johnson kormányát többek között a Greenpeace és az Extinction Rebellion is kritizálja a szemétből nyert energia miatt, és a munkáspárti parlamenti képviselő, Jon Cruddas is beállt a civilek mellé, akik azt követelik, hogy 2035-re Nagy-Britannia hulladékfeldolgozó szektora teljesen karbonsemleges legyen.

 

„Az Egyesült Királyság nem lesz képes teljesíteni a karbonsemlegességi célkitűzéseit a hulladékgazdálkodásba történő kormányzati beavatkozás nélkül.

 

Ha nem lesz változás, akkor főleg az elégetett műanyagoknak köszönhetően 2030-ig évente tízmillió tonnával több szén-dioxid fog a levegőbe kerülni”

 

– emelte ki Rembrandt Koppelaar ökoközgazdász, aki szintén támogatja a civilek követeléseit.

 

Nagy-Britanniában a 2014-es 4,9 millió tonnáról 2017-18-ra 10,8 millió tonnára nőtt a hulladékégetőkben elégetett szemétvolumene, miközben az újrahasznosítási arány megrekedt, és úgy tűnik, az idén év végére kitűzött, 50 százalékban újrahasznosított hulladékarányt nem is fogja elérni az ország.

 

Ennek oka pedig szintén a szemétégetés lehet: egy 2019-ben brit parlamenti képviselőknek is bemutatott tanulmány szerint ugyanis,

 

ahol a hulladék elégetése mellett döntenek, ott jelentősen csökken az újrahasznosítás aránya.

 

Dél-kelet Angliában a szemét nagyjából 30 százalékát égetik el és nyernek belőle energiát, a fővárosban azonban ez az arány 60 százalék. A walesiek környezettudatosabbak a szigetországban, ott ez az arány 25,1 százalék.

 

Mi a helyzet itthon?

 

Úgy tűnik, egyelőre a magyar kormány is nagyon hasonlóan gondolkozik, mint a brit. A 2018-ban kiadott klímastratégiában kifejezetten nagy szerepet szánna a kormány a hulladékégetésből származó energia arányának növelésére.

 

„…a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható: részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot. Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtása eredményeként a változás sokkal jelentősebb lehet:

 

az előrejelzés szerint a távhőigény 2015 és 2030 között 20 százalékkal eshet vissza, a megújuló és hulladék alapú távhőtermelés együttes részaránya pedig elérheti a 60 százalékot”

 

– áll a dokumentumban.

 

NYITÓKÉP: Egy németországi szemétégető munkában FOTÓ: Lukasz Katlewa / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás