+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. november 15. vasárnap, 20:17
Maia Sandu Moldova első női elnöke lehet, miután kiélezett kampányban mindkét fordulóban maga mögé utasította a Moszkva-párti Igor Dodont. Az EU-ban dolgozó diaszpóra köreiben rengetegen szavaztak, Frankfurtban például ki is fogytak a szavazólapokból.

Az EU-párti Maia Sandu nyerte a moldovai elnökválasztás mindent eldöntő, második fordulóját vasárnap a moldovai választási bizottság adatai szerint teljes feldolgozottságnál. A korábban a Világbanknál is dolgozó, volt oktatási miniszter

 

Sandu a regnáló elnök oroszpárti Igor Dodont 57,7-42,3 százalékos arányban győzte le.

 

Az exit pollok megjelenése után (mindkettő 55-45-ös Sandu-győzelmet prognosztizált). Sandu és Dodon is sajtótájékoztatót tartott. A győztes arról beszélt, hogy az intézményes válság, a mocskos kampány és a járvány ellenére is nagy volt a mobilizáció. Kiemelte: a választási bizottság szerinte túl sok jogsértés felett hunyt szemet, és külföldön túl kevés szavazóhelyiség nyílt.

 

A várhatóan leköszönő elnök Dodon sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy szerinte Moldován belül nagy arányban vezet, azt azonban elismerte, hogy a diaszpóra köreiben más lehet a helyzet.  A végeredmény ismeretében végül ez nem így alakult:

 

ha Sandu és Dodon szavazataiból kivonjuk a diaszpóra voksait, még akkor is pár tízezer szavazattal Sandu-győzelem született volna.

 

Az EU-párti, jobbközép, és Romániával barátságosabb politikát hirdető Sandu a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett ország első női elnöke lesz. Egyúttal ő a második moldovai elnök, akit közvetlen elnökválasztással választanak meg, a parlamentáris köztársaság Moldovában ugyanis 2016-ig – Magyarországhoz hasonlóan – a parlament döntött az elnök személyéről. 

 

Abban, hogy a közvetlen elnökválasztás bevezetése mellett döntöttek, nagy szerepe volt a moldovai közéletet, igazságszolgáltatást és médiát egész egyszerűen felvásárló Vlad Plahotniuc oligarchának, aki a saját pozícióit szerette volna erősíteni a lépéssel. A 2016-os elnökválasztás alkalmával Plahotniuc az egészen eddig regnáló oroszpárti elnök, Igor Dodon kampányát stafírozta ki a háttérben, miközben médiabirodalma színleg a Dodon ellen már négy éve is elinduló Maia Sandut támogatta.

 

Plahotniuc hosszú izmozás és hatalmi harcot követően végül menekülni kényszerült az országból – erről az ügyről itt írtunk bővebben –, hiszen befolyása akkorára nőtt a moldovai belpolitikában, hogy már a Dodon-féle oroszbarát szocialisták és Sandu EU-párti jobbközepe is összeállt egy kérészéletű kormánykoalícióra, amelyet tavaly június és november között Maia Sandu vezetett. Az épp egy mélyreható igazságügyi reformon dolgozó Sandut koalíciós partnerei, Dodon szocialistái buktatták meg a parlamentben egy bizalmatlansági indítvánnyal, a helyére pedig egy, az elnökhöz hű kormányfő került.

 

MAIA SANDU, AZ ORSZÁG ÚJDONSÜLT ELNÖKE. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Így fordult rá Európa legszegényebb országa az idei elnökválasztásra, ahol nagy meglepetésre Maia Sandu nyerte az első fordulót is – nem függetlenül attól, hogy a román állampolgársággal az EU-ban dolgozó diaszpóra nagyon aktív volt. A külföldről érkezett 150 ezer szavazat csaknem háromnegyedét Sandu kapta, míg Dodon csak 3,5 százalékot – utóbbi ezt követően „parallel szavazóbázisra” panaszkodott a külföldiekkel kapcsolatban.

 

 

A második fordulóban is aktivizálta magát a diaszpóra. Frankfurtban tömött sorok alakultak ki a stadionban kialakított szavazóhelyiség előtt,

 

a legtöbbeknek három órát kellett várniuk, hogy leadhassák a voksaikat.

 

Este hét órára pedig hiába volt még egy óra az urnazárásig, a frankfurti szavazóhelyiségből egész egyszerűen elfogytak a szavazólapok, így sokak emiatt egyszerűen nem tudtak szavazni. Ennek az oka a választási törvény, amely hivatalosan ötezer szavazatban maximálja a szavazólapok számát szavazókörönként a külképviseleteken. Az első fordulóban populista programjával a harmadik helyre befutó oroszbarát, de most mégis Sandut támogató üzletember, Renato Usatii nem hazudtolta meg önmagát: azzal a javaslattal állt elő, hogy egy charterjáraton gyorsan adjanak még fel szavazólapokat Chișinăuból Frankfurtba.

 

 

Hasonlóan óriási mobilizáció volt a Moldovától elszakadt, orosz többségű de-facto állam Dnyeszter-menti Köztársaság szavazói körében. A „köztársaságban” élő, körülbelül 250 000 szavazó jogosult szavazni a moldovai választásokon is, és

 

ők jelentik a Moszkva-barát külpolitikát folytató Dodon egyik legerősebb hátországát.

 

És míg Moldova orosznyelvű, oroszbarát sajtója a külképviseleteken szavazók között sejt tömeges választási csalásokat, az ellenzék a transznyisztriai szavazókkal vág vissza. Nem véletlenül: a szakadár köztársaságban a részvételi arány több, mint duplaannyi, mint az első körben, sokan szavazatvásárlásról, buszoztatásról számoltak be. Hiába ugyanakkor a transznyisztriai és a külföldi mozgósítás, végül a részvételi arány hajszállal elmaradt a 2016-os második fordulótól: akkor a választásra jogosultak 53,3, idén pedig 52,7 százaléka jelent meg.

 

 

Moldova igen éles választási kampányt tudhat maga mögött: a koronavírusos esetszámok rekordokat döntögetnek, és igen nagy a polarizáció a Dodon- és Sandu-pártiak között. Ebben nem segít Dodon retorikája sem, aki egy gyújtó hangú beszédben bizonygatta, hogy

 

utcára hívja az összes hívét, ha meg kell védeni a győzelmet.

 

Sandu meggyőző eredménye után kérdés, hogy mit lép Igor Dodon, mindenesetre ha még el is ismeri a vereségét, utódjának továbbra a Dodonhoz hű kormánnyal kell majd együttműködnie.

 

A választás előtti hangulatot tovább fokozta, hogy egy chișinăui bíróság pedig épp a választás előtti napon találta jogellenesnek Dodon Sandu-ellenes szórólapjait, amin az ellenzéki jelöltet azzal vádolja, hogyha megválasztanák, többek között legalizálná a melegházasságot, kórházakat és iskolákat záratna be és ruszofób politikát folytatna.

 

Maia Sanduval az Európai Néppárt tavaly novemberi, zágrábi kongresszusán az Azonnali is készített interjút, amit erre a linkre kattintva olvashatsz el

 

BORÍTÓKÉP: Maia Sandu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás