Aláírták minden idők legjelentősebb szabadkereskedelmi egyezményét – bajban Biden?

Szerző: Petróczi Rafael
2020.11.15. 10:32

A Kínát, Japánt és Dél-Koreát is magába foglaló egyezmény értelmében hamarosan vámok szűnhetnek meg az eddig egymással is versengő ázsiai országok között, és együtt készülhetnek a koronavírus utáni időkre, háttérbe szorítva az Egyesült Államokat.

Aláírták minden idők legjelentősebb szabadkereskedelmi egyezményét – bajban Biden?

A még hivatalban lévő, és a választási eredményeket hivatalosan továbbra sem elfogadó Donald Trump árnya kísérti Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. Biden még a fehérházi irodáját sem foglalhatta el, máris – a Trump alatt megromlott amerikai-kínai kapcsolatok folyományaként – egy részben az országa ellenében is létrejövő ázsiai gazdasági szövetséggel kell szembenéznie.

Ugyanis vasárnap hivatalosan is aláírta az Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről (Regional Comprehensive Economic Partnership, röviden RCEP) szóló szabadkereskedelmi megállapodást 15 ázsiai és csendes-óceáni állam, azaz:

+ a Dél-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tíz tagja (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám),

+ Kína,

+ Japán,

+ Dél-Korea,

+ Ausztrália,

+ Új-Zéland.

Miért olyan nagy szó ez?

Az RCEP egy-egy példányát ünnepélyesen – a koronavírus-járvány miatt –, online keretek között írta alá a tizenöt nemzet kereskedelmi, gazdasági vagy pénzügyminisztere, háta mögött országa valamely vezetőjével.

A megállapodás célja – mint minden szabadkereskedelmi egyezménynek – az, hogy szervesebb gazdasági egységet hozzon létre az aláírók között: így

pár éven belül jelentős változás állhat be a térség gazdasági viszonyaiban – elsősorban egyes vámok eltörlésével az ipari és a mezőgazdasági szektorban.

Arról, hogy a vámtörlésekre mely országok között és mely termékekre vonatkozóan kerülhet sor, a felek egyelőre nem nyilatkoztak. Luong Hoang Thai vietnámi kereskedelmi miniszter is csak annyit tett hozzá, hogy a jövőben ki akarják alakítani a hatékonyabb adatmegosztás szabályait a résztvevő államok között.

Az egyezmény másik célja pedig az, hogy a résztvevő országok együtt találják meg az utat a koronavírus utáni gazdasági kilábaláshoz, és alkalmazkodjanak a járvány miatt átalakuló viszonyokhoz.

Márpedig ez nem csekély fegyvertény a jövőre tekintve, hiszen a 15 aláíró a világ GDP-jének és össznépességének 30-30 százalékát adja, és összesen 2,2 milliárd fogyasztót érnek el piacaikon.

Történelmi a megállapodás onnan nézve is, hogy a kelet-ázsiai térség (világgazdaságilag is meghatározó) korábban egymással inkább versengő szereplői, mint Kína, Japán és Dél-Korea először kötnek egymással szabadkereskedelmi megállapodást.

A most megkötött szövetséget tovább erősíthetné, ha ahhoz csatlakozna India is, amely még tavaly novemberben szállt ki az egyezményt tető alá hozó tárgyalásokból attól való félelmében, hogy az ország piacát olcsó kínai termékek fogják elárasztani, ellehetetlenítve a helyi vállalkozókat. A vasárnapi aláíráson azonban az ASEAN-országok biztosították Indiának: az ajtó továbbra is nyitva áll előttük.

A mostani aláírás mindazonáltal nem jelenti azt, hogy hipp-hopp megváltozna minden az ázsiai térségben: mint minden nemzetközi egyezményt, ezt is ratifikálnia kell az egyes nemzetek törvényhozásainak. Ahogy Agus Suparmanto indonéziai kereskedelmi miniszter mondta:

ha az egyezményt elegen ratifikálják, az az elkövetkező két évben léphet életbe a gyakorlatban.

De mi köze ehhez az amerikaiaknak?

Az RCEP nem új dolog, annak első tervezete már 2012-ben az asztalon feküdt mint amolyan alternatíva, ellensúlyozandó az Egyesült Államok gazdasági terjeszkedését.

A legnagyobb löketet a vasárnap aláíró feleknek azonban mégiscsak az adta, hogy a Trump vezette Amerika 2017-ben kilépett a Transz-csendes-óceáni Partnerségből (Trans-Pacific Partnership Agreement, röviden TPP). Ez a szabadkereskedelmi megállapodás az Obama-adminisztráció alatt jött létre, tagjai között – Kanada, Chile, Mexikó és Peru mellett – megtalálható több ASEAN-ország is, mint Új-Zéland, Szingapúr vagy Vietnám.

Beiktatását követően, 2017 februárjában azonban

Trump – összhangban a négy évvel ezelőtti kampányban tett ígéretével – kiszállt a TPP-ből, mondván: az aláássa az amerikai gazdaságot és annak függetlenségét.

Nem erősítette meg az amerikaiak térségbeli reputációját a Kína ellen folytatott kereskedelmi háború sem – márpedig az RCEP pont az elmúlt években az USA-tól elhidegült Kínát hozhatja igazán helyzetbe a világgazdaságban.

Praktikus tűzoltás lehetne Biden részéről, hogy gyorsan visszalép a TPP-be, azonban – mint azt Charles Freeman, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának Ázsiaért felelős alelnöke elmondta – nem valószínű, hogy ez meg fog történni. Mint kifejtette,

Bidennek valószínűleg sokkal égetőbb problémája lesz a koronavírus-válságot kezelnie mind egészségügyileg, mind gazdaságilag,

és nem lenne meglepő, ha az első elnöki éve erre a válságkezelésre menne el, mintsem hogy az RCEP jelentette potenciális kihívásokkal foglalkozzon.

NYITÓKÉP: A háztetőn őrködő kínai sárkányok. Pxhere

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek