+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. november 15. vasárnap, 10:32
A Kínát, Japánt és Dél-Koreát is magába foglaló egyezmény értelmében hamarosan vámok szűnhetnek meg az eddig egymással is versengő ázsiai országok között, és együtt készülhetnek a koronavírus utáni időkre, háttérbe szorítva az Egyesült Államokat.

A még hivatalban lévő, és a választási eredményeket hivatalosan továbbra sem elfogadó Donald Trump árnya kísérti Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. Biden még a fehérházi irodáját sem foglalhatta el, máris – a Trump alatt megromlott amerikai-kínai kapcsolatok folyományaként – egy részben az országa ellenében is létrejövő ázsiai gazdasági szövetséggel kell szembenéznie.

 

Ugyanis vasárnap hivatalosan is aláírta az Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről (Regional Comprehensive Economic Partnership, röviden RCEP) szóló szabadkereskedelmi megállapodást 15 ázsiai és csendes-óceáni állam, azaz:

 

+ a Dél-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tíz tagja (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám),

 

+ Kína,

 

+ Japán,

 

+ Dél-Korea,

 

+ Ausztrália,

 

+ Új-Zéland.

 

Miért olyan nagy szó ez?

 

Az RCEP egy-egy példányát ünnepélyesen – a koronavírus-járvány miatt –, online keretek között írta alá a tizenöt nemzet kereskedelmi, gazdasági vagy pénzügyminisztere, háta mögött országa valamely vezetőjével.

 

A megállapodás célja – mint minden szabadkereskedelmi egyezménynek – az, hogy szervesebb gazdasági egységet hozzon létre az aláírók között: így

 

pár éven belül jelentős változás állhat be a térség gazdasági viszonyaiban – elsősorban egyes vámok eltörlésével az ipari és a mezőgazdasági szektorban.

 

Arról, hogy a vámtörlésekre mely országok között és mely termékekre vonatkozóan kerülhet sor, a felek egyelőre nem nyilatkoztak. Luong Hoang Thai vietnámi kereskedelmi miniszter is csak annyit tett hozzá, hogy a jövőben ki akarják alakítani a hatékonyabb adatmegosztás szabályait a résztvevő államok között.

 

Az egyezmény másik célja pedig az, hogy a résztvevő országok együtt találják meg az utat a koronavírus utáni gazdasági kilábaláshoz, és alkalmazkodjanak a járvány miatt átalakuló viszonyokhoz.

 

Márpedig ez nem csekély fegyvertény a jövőre tekintve, hiszen a 15 aláíró a világ GDP-jének és össznépességének 30-30 százalékát adja, és összesen 2,2 milliárd fogyasztót érnek el piacaikon.

 

Történelmi a megállapodás onnan nézve is, hogy a kelet-ázsiai térség (világgazdaságilag is meghatározó) korábban egymással inkább versengő szereplői, mint Kína, Japán és Dél-Korea először kötnek egymással szabadkereskedelmi megállapodást.

 

A most megkötött szövetséget tovább erősíthetné, ha ahhoz csatlakozna India is, amely még tavaly novemberben szállt ki az egyezményt tető alá hozó tárgyalásokból attól való félelmében, hogy az ország piacát olcsó kínai termékek fogják elárasztani, ellehetetlenítve a helyi vállalkozókat. A vasárnapi aláíráson azonban az ASEAN-országok biztosították Indiának: az ajtó továbbra is nyitva áll előttük.

 

A mostani aláírás mindazonáltal nem jelenti azt, hogy hipp-hopp megváltozna minden az ázsiai térségben: mint minden nemzetközi egyezményt, ezt is ratifikálnia kell az egyes nemzetek törvényhozásainak. Ahogy Agus Suparmanto indonéziai kereskedelmi miniszter mondta:

 

ha az egyezményt elegen ratifikálják, az az elkövetkező két évben léphet életbe a gyakorlatban.

 

De mi köze ehhez az amerikaiaknak?

 

Az RCEP nem új dolog, annak első tervezete már 2012-ben az asztalon feküdt mint amolyan alternatíva, ellensúlyozandó az Egyesült Államok gazdasági terjeszkedését.

 

A legnagyobb löketet a vasárnap aláíró feleknek azonban mégiscsak az adta, hogy a Trump vezette Amerika 2017-ben kilépett a Transz-csendes-óceáni Partnerségből (Trans-Pacific Partnership Agreement, röviden TPP). Ez a szabadkereskedelmi megállapodás az Obama-adminisztráció alatt jött létre, tagjai között – Kanada, Chile, Mexikó és Peru mellett – megtalálható több ASEAN-ország is, mint Új-Zéland, Szingapúr vagy Vietnám.

 

Beiktatását követően, 2017 februárjában azonban

 

Trump – összhangban a négy évvel ezelőtti kampányban tett ígéretével – kiszállt a TPP-ből, mondván: az aláássa az amerikai gazdaságot és annak függetlenségét.

 

Nem erősítette meg az amerikaiak térségbeli reputációját a Kína ellen folytatott kereskedelmi háború sem – márpedig az RCEP pont az elmúlt években az USA-tól elhidegült Kínát hozhatja igazán helyzetbe a világgazdaságban.

 

Praktikus tűzoltás lehetne Biden részéről, hogy gyorsan visszalép a TPP-be, azonban – mint azt Charles Freeman, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának Ázsiaért felelős alelnöke elmondta – nem valószínű, hogy ez meg fog történni. Mint kifejtette,

 

Bidennek valószínűleg sokkal égetőbb problémája lesz a koronavírus-válságot kezelnie mind egészségügyileg, mind gazdaságilag,

 

és nem lenne meglepő, ha az első elnöki éve erre a válságkezelésre menne el, mintsem hogy az RCEP jelentette potenciális kihívásokkal foglalkozzon.

 

NYITÓKÉP: A háztetőn őrködő kínai sárkányok. Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás