+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. november 13. péntek, 12:02
Egy hónap múlva színt kell vallania az uniós politikai elitnek: december közepén az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyal a Minority Safepackről, a Von der Leyen-féle Bizottságnak pedig januárban el kell döntenie, indít-e jogalkotási folyamatot a kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán. De mik a várakozások?

Noha a csak székely petíciónak hívott, a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezés szervezőinek a meghosszabbított határidő ellenére sem sikerült összegyűjteniük megfelelő számú és fölrajzi helyű aláírást, van azért egy hasonló Kárpát-medencei projekt, ami ennél sokkal sikeresebb: a Minority Safepack. A Navracsics Tibor vezette, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő EUSTRAT kutatóközpont ezért egy online konferencián vette sorra péntek délelőtt, pontosan hol is tart az ügy.

 

Navracsics rébuszokban beszélt

 

A korábbi uniós oktatási biztos azzal harangozta be az egészet, hogy az, hogy a Minority Safepack megjelenik az európai belpolitika radarján, sok mindent átalakíthat akár még a Bizottságon belül is, hiszen az Ursula Von der Leyen vezette intézménynek érdemben válaszolnia kell majd az uniós polgári kezdeményezésre – ám azt, hogy pontosabban milyen átalakulásokra gondolt, a konkrét kijelentésektől érzékeny és átpolitizált témákban egy ideje rendre tartózkodni szerető Navracsics nem részletezte.

 

Vizi Balázs jogász-politológus, az NKE nemzetközi jogi tanszékének vezetője messziről indított: felidézte, hogy a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia felbomlása nyomán az uniós tagság feltételeként megfogalmazódott követelményként a kisebbségek védelme is. Ez azonban egyfajta kettős mérce volt, hiszen míg a csatlakozandó országok felé ezt feltételként kommunikálta az EU, a már uniós tagállamokban semmit nem tett meg ezért a célért. Noha a lisszaboni szerződés és az EU Alapjogi Chartája is tartalmazza a nemzeti kisebbségek elismerését a diszkrimináció tilalmával és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség elismerésével, ezek a jogi alapok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy ezekre építve egységes uniós szabályozás jöjjön létre a kisebbségek védelmére, mondta Vizi. Vagyis mivel a pozitív intézkedésekhez ezek még nem adnak elég jogalapot, ezért kell a Minority Safepack, azzal ugyanis beszivároghat az uniós jogba a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme.

 

Kezdi lebontani a kettős mércét az EU

 

„Korszakalkotó kezdeményezésről beszélhetünk” – vette át a szót Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az egész Minority Safepacket sikerre vivő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke. Vincze szerint az erdélyi politika feladata az, hogy egyszerre őrizze meg az emberek identitását, és modernizálja az erdélyi társadalmat. A helyzet az, hogy ma mindenhol korlátokba ütköznek, mondta:

 

egy nemzetközi szervezet sem tud hatni az egyes nemzetállamok kisebbségpolitikája, erre igazán magának az EU-nak sincs kompetenciája.

 

VINCZE LORÁNT AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

 

Igaz, az EU folyamatosan alakul, folyamatosan bővülnek a hatáskörei: a Minority Safepack szerinte épp ezért bír történelmi jelentőséggel, ennek megvalósításával ugyanis az Európai Bizottság közvetlenül foglalkozhatna a kisebbségi kérdésekkel. Ha az újonnan csatlakozó tagállamoknak be kell tartaniuk a kisebbségi jogvédelmet is magukban foglaló koppenhágai kritériumokat, a már EU-tagoknak is kelljen, így Vincze, aki „a közelmúltban elfogadott” javaslatok kapcsán – itt vélhetően az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésére célzott – azt látja, ezt a kettős mércét kezdi lebontani az EU.

 

Vincze elmondta: konkrét javaslattervezetüket októberben kifejezetten pozitívan fogadta az Európai Parlament illetékes bizottsága,

 

csupán Románia mint tagállam és a román EP-képviselők ellenkeznek hevesen, mondván Romániában minden rendben van a kisebbségi jogokkal. Vincze ezt ironikusan úgy kommentálta: pont ezért nem érti, mi a baja a románoknak a kezdeményezéssel,

 

azzal ugyanis elérhetnék, hogy máshol is ez legyen a helyzet. Majd felvázolta a következő időszak naptárát: december közepén az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülnek a javaslatok, ott elfogadnak erről egy határozatot, az eddigi szakpolitikairól eggyel feljebb, politikai szintre véve ezáltal a Minority Safepack ügyét. Az Európai Bizottságnak január közepéig döntenie kell arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot az ügyben: ha igen, az egy óriási áttörés lesz a jelenlegi nulla uniós kisebbségvédelmi jogalkotáshoz képest. 

 

Egyébként érdemes hozzátenni, hogy mindez maga az európai polgári kezdeményezés intézménye számára is egy nagy siker lenne, ugyanis az eddigi sikeres aláírásgyűjtéseket a Bizottság jórészt udvariaskodásba csomagolt elutasítással kezelte, mondván, igen, nagyon fontos a téma, de már eddig is mennyit tett ezért az EU és ennél többet nem kell. Ez egyébként kódolva van az európai polgári kezdeményezés intézményébe, amely, még ha sikerül is az egymillió aláírást hét tagállamból összegyűjteni, semmire nem kötelezi a Bizottságot azon túl, hogy megtárgyalja az ügyet.

 

Feloldódhat az egész a diszkriminációellenességben

 

„Nagyon nehéz látványos áttörést elérni” az uniós kisebbségvédelem terén, de az 1,3 millió aláírást összegyűjteni képes Minority Safepacknek sikerült, mondta az amúgy szintén erdélyi származású Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Gál elmondta: 2007-ben, a román EU-csatlakozást követően azt hitték, majd kevesebb kérdés lesz a kisebbségvédelem kapcsán, ez pont ellenkezőleg történt, 2009-ben, a lisszaboni szerződést követően pedig abban reménykedtek, hogy a Bizottság majd rendet tesz a kisebbségek ügyében, ám ez sem következett be.

 

JOBBRA GÁL KINGA, A FIDESZ EP-KÉPVISELŐJE AZ EP-BEN

 

Gál szerint az utóbbi években az lehetett látni, hogy bizonyos kisebbségek ügyében (noha nem mondta ki, itt vélhetően a szexuális kisebbségekre gondolt) igenis oda mert szólni a Bizottság az egyes uniós tagállamoknak, ám a nemzeti-etnikai kisebbségek érdekében ez nem történt meg soha. A fideszes EP-képviselő felemlegette, hogy az EP-ben van egy a frakcióközi kisebbségi bizottság, ami teljesen önkéntes alapon működik: ebben számos alkalommal előfordult már, hogy azt tapasztalták, nyugat-európai kisebbségek annyira gyengék, hogy még a saját érdekeiket is nehezen tudják képviselni – a Minority Safepack ügye itt is nagy támogatásra talált. Ez a nem hivatalos bizottság lényegében egy EP-beli lobbicsoportként működik, ami a kisebbségi ügyeket felerősíti az egyes frakciókon belül.

 

Gál Kinga azonban úgy látja, hogy az EP-bizottsági meghallgatáson az illetékes biztos, Věra Jourová nem tűnt nagyon meggyőzöttnek, és „megpróbálja halkan becsukni az ajtót”, ezért

 

most az EP-plenárison elfogadandó határozatot kell úgy megdolgozni, hogy az ne oldódjon fel egy általános diszkriminációellenes nyilatkozatban, hanem tartalmazza határozottan a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét.

 

De mi lesz, ha a Bizottság végül nem indít jogalkotási eljárást, ahogy ezt eddig se tette a hasonló aláírásgyűjtések nyomán? „Az uniós polgári kezdeményezésben mint intézményben megrendülhet az állampolgárok bizalma. Az ajtó félig nyitva, szeretnénk, ha az tágulna, és nem zárulna, ezért mindent megteszünk, hogy a lábunkat a küszöbön tartsuk” – zárta szavait.

 

Hogy pontosan mit és hogyan akar elérni a Minority Safepack, azt itt elemeztük ki részletesen.

 

FOTÓK: Minority Safepack / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás