Hamarosan kiderül, tényleg történelmet ír-e a Minority Safepack

Szerző: Bukovics Martin
2020.11.13. 12:02

Egy hónap múlva színt kell vallania az uniós politikai elitnek: december közepén az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyal a Minority Safepackről, a Von der Leyen-féle Bizottságnak pedig januárban el kell döntenie, indít-e jogalkotási folyamatot a kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán. De mik a várakozások?

Hamarosan kiderül, tényleg történelmet ír-e a Minority Safepack

Noha a csak székely petíciónak hívott, a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezés szervezőinek a meghosszabbított határidő ellenére sem sikerült összegyűjteniük megfelelő számú és fölrajzi helyű aláírást, van azért egy hasonló Kárpát-medencei projekt, ami ennél sokkal sikeresebb: a Minority Safepack. A Navracsics Tibor vezette, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő EUSTRAT kutatóközpont ezért egy online konferencián vette sorra péntek délelőtt, pontosan hol is tart az ügy.

Navracsics rébuszokban beszélt

A korábbi uniós oktatási biztos azzal harangozta be az egészet, hogy az, hogy a Minority Safepack megjelenik az európai belpolitika radarján, sok mindent átalakíthat akár még a Bizottságon belül is, hiszen az Ursula Von der Leyen vezette intézménynek érdemben válaszolnia kell majd az uniós polgári kezdeményezésre – ám azt, hogy pontosabban milyen átalakulásokra gondolt, a konkrét kijelentésektől érzékeny és átpolitizált témákban egy ideje rendre tartózkodni szerető Navracsics nem részletezte.

Vizi Balázs jogász-politológus, az NKE nemzetközi jogi tanszékének vezetője messziről indított: felidézte, hogy a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia felbomlása nyomán az uniós tagság feltételeként megfogalmazódott követelményként a kisebbségek védelme is. Ez azonban egyfajta kettős mérce volt, hiszen míg a csatlakozandó országok felé ezt feltételként kommunikálta az EU, a már uniós tagállamokban semmit nem tett meg ezért a célért. Noha a lisszaboni szerződés és az EU Alapjogi Chartája is tartalmazza a nemzeti kisebbségek elismerését a diszkrimináció tilalmával és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség elismerésével, ezek a jogi alapok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy ezekre építve egységes uniós szabályozás jöjjön létre a kisebbségek védelmére, mondta Vizi. Vagyis mivel a pozitív intézkedésekhez ezek még nem adnak elég jogalapot, ezért kell a Minority Safepack, azzal ugyanis beszivároghat az uniós jogba a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme.

Kezdi lebontani a kettős mércét az EU

„Korszakalkotó kezdeményezésről beszélhetünk” – vette át a szót Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az egész Minority Safepacket sikerre vivő Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke. Vincze szerint az erdélyi politika feladata az, hogy egyszerre őrizze meg az emberek identitását, és modernizálja az erdélyi társadalmat. A helyzet az, hogy ma mindenhol korlátokba ütköznek, mondta:

egy nemzetközi szervezet sem tud hatni az egyes nemzetállamok kisebbségpolitikája, erre igazán magának az EU-nak sincs kompetenciája.

VINCZE LORÁNT AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

Igaz, az EU folyamatosan alakul, folyamatosan bővülnek a hatáskörei: a Minority Safepack szerinte épp ezért bír történelmi jelentőséggel, ennek megvalósításával ugyanis az Európai Bizottság közvetlenül foglalkozhatna a kisebbségi kérdésekkel. Ha az újonnan csatlakozó tagállamoknak be kell tartaniuk a kisebbségi jogvédelmet is magukban foglaló koppenhágai kritériumokat, a már EU-tagoknak is kelljen, így Vincze, aki „a közelmúltban elfogadott” javaslatok kapcsán – itt vélhetően az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésére célzott – azt látja, ezt a kettős mércét kezdi lebontani az EU.

Vincze elmondta: konkrét javaslattervezetüket októberben kifejezetten pozitívan fogadta az Európai Parlament illetékes bizottsága,

csupán Románia mint tagállam és a román EP-képviselők ellenkeznek hevesen, mondván Romániában minden rendben van a kisebbségi jogokkal. Vincze ezt ironikusan úgy kommentálta: pont ezért nem érti, mi a baja a románoknak a kezdeményezéssel,

azzal ugyanis elérhetnék, hogy máshol is ez legyen a helyzet. Majd felvázolta a következő időszak naptárát: december közepén az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülnek a javaslatok, ott elfogadnak erről egy határozatot, az eddigi szakpolitikairól eggyel feljebb, politikai szintre véve ezáltal a Minority Safepack ügyét. Az Európai Bizottságnak január közepéig döntenie kell arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot az ügyben: ha igen, az egy óriási áttörés lesz a jelenlegi nulla uniós kisebbségvédelmi jogalkotáshoz képest. 

Egyébként érdemes hozzátenni, hogy mindez maga az európai polgári kezdeményezés intézménye számára is egy nagy siker lenne, ugyanis az eddigi sikeres aláírásgyűjtéseket a Bizottság jórészt udvariaskodásba csomagolt elutasítással kezelte, mondván, igen, nagyon fontos a téma, de már eddig is mennyit tett ezért az EU és ennél többet nem kell. Ez egyébként kódolva van az európai polgári kezdeményezés intézményébe, amely, még ha sikerül is az egymillió aláírást hét tagállamból összegyűjteni, semmire nem kötelezi a Bizottságot azon túl, hogy megtárgyalja az ügyet.

Feloldódhat az egész a diszkriminációellenességben

„Nagyon nehéz látványos áttörést elérni” az uniós kisebbségvédelem terén, de az 1,3 millió aláírást összegyűjteni képes Minority Safepacknek sikerült, mondta az amúgy szintén erdélyi származású Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Gál elmondta: 2007-ben, a román EU-csatlakozást követően azt hitték, majd kevesebb kérdés lesz a kisebbségvédelem kapcsán, ez pont ellenkezőleg történt, 2009-ben, a lisszaboni szerződést követően pedig abban reménykedtek, hogy a Bizottság majd rendet tesz a kisebbségek ügyében, ám ez sem következett be.

JOBBRA GÁL KINGA, A FIDESZ EP-KÉPVISELŐJE AZ EP-BEN

Gál szerint az utóbbi években az lehetett látni, hogy bizonyos kisebbségek ügyében (noha nem mondta ki, itt vélhetően a szexuális kisebbségekre gondolt) igenis oda mert szólni a Bizottság az egyes uniós tagállamoknak, ám a nemzeti-etnikai kisebbségek érdekében ez nem történt meg soha. A fideszes EP-képviselő felemlegette, hogy az EP-ben van egy a frakcióközi kisebbségi bizottság, ami teljesen önkéntes alapon működik: ebben számos alkalommal előfordult már, hogy azt tapasztalták, nyugat-európai kisebbségek annyira gyengék, hogy még a saját érdekeiket is nehezen tudják képviselni – a Minority Safepack ügye itt is nagy támogatásra talált. Ez a nem hivatalos bizottság lényegében egy EP-beli lobbicsoportként működik, ami a kisebbségi ügyeket felerősíti az egyes frakciókon belül.

Gál Kinga azonban úgy látja, hogy az EP-bizottsági meghallgatáson az illetékes biztos, Věra Jourová nem tűnt nagyon meggyőzöttnek, és „megpróbálja halkan becsukni az ajtót”, ezért

most az EP-plenárison elfogadandó határozatot kell úgy megdolgozni, hogy az ne oldódjon fel egy általános diszkriminációellenes nyilatkozatban, hanem tartalmazza határozottan a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét.

De mi lesz, ha a Bizottság végül nem indít jogalkotási eljárást, ahogy ezt eddig se tette a hasonló aláírásgyűjtések nyomán? „Az uniós polgári kezdeményezésben mint intézményben megrendülhet az állampolgárok bizalma. Az ajtó félig nyitva, szeretnénk, ha az tágulna, és nem zárulna, ezért mindent megteszünk, hogy a lábunkat a küszöbön tartsuk” – zárta szavait.

Hogy pontosan mit és hogyan akar elérni a Minority Safepack, azt itt elemeztük ki részletesen.

FOTÓK: Minority Safepack / Facebook

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek