+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. november 13. péntek, 07:10
A hajléktalanszállók élete sem lett könnyebb a koronavírus-járvány érkezésével, most pedig közeleg a tél. Egyes szállók plakátolnak, hogy a lakók ne szedjék fel a földről a csikket egymás után, mások tesztelnek és sűrűbben takarítanak. Tökéletes megoldás a szállókon sincs a járványra, a problémák pedig ugyanazok, mint bármilyen olyan intézményben, ahol sok ember tartózkodik egyszerre.

Az este nyolc óra utáni kijárási tilalom bevezetésének kapcsán valószínűleg keveseknek fordul meg a fejében az, hogy mi történik azokkal, akiknek nincs hova hazamenniük, és elméletben sem tudnák megoldani, hogy ne tartózkodjanak az utcákon – hiszen gyakorlatilag ott élnek.

 

Akik mégis gondolnak rájuk, azokban felmerülhet, hogy ezek a rászorulók az őszi-téli időszakban valamelyik hajléktalanszállón találnak majd éjjeli menedéket. Kérdés azonban, hogy

 

milyen körülmények között tud működni egy hajléktalánszálló most, hogy jön a tél, és egy világjárvány kellős közepén vagyunk

 

– úgy, hogy ráadásul a szociális távolságtartáson és a higiéniai szabályok betartásán kívül nem sokat tudunk tenni a betegség megelőzéséért.

 

Kíváncsiak voltunk, hogy a járvány miatt milyen plusz nehézségekkel kell megküzdeniük Budapest hajléktalanszállóinak az idei télen, ezért megkerestük a két nagy, hajléktalanok elszállásolásával foglalkozó intézmény vezetőjét, illetve szakmai vezetőjét.

 

Látogatási tilalom van, felvételi tilalom nincs

 

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) biztosítják a fővárosi hajléktalanszállások nagyjából felét, közölte megkeresésünkre Breitner Péter, az intézmény szakmai vezetője.

 

Hozzájuk hét éjjeli menedékhely tartozik körülbelül 900 ággyal, és van tíz átmeneti szállásuk is további 1500 ággyal. A hozzájuk tartozó átmeneti szállások állandó helyet jelentenek a hajléktalanoknak kisebb létszámú szobákkal, amikért fizetni kell havi 8 és 12 ezer forint közötti összeget minőségtől függően, az ott élőknek pedig van a lakhatásra vonatkozóan jogviszonyuk is. Az éjjeli menedékhelyek ingyenesek.

 

„Az átmeneti szállásokon közel tele vagyunk, az éjjelieken nem – tudatosan, a COVID miatt” – mondja a szakmai vezető.

 

Március közepe óta egyébként egy járványra kitalált beléptetési protokollt alkalmaznak mindegyik BMSZKI-hez tartozó szálláson. Aki bejön, annak megmérik a testhőmérsékletét, és kötelezően bevezették a kézfertőtlenítést is. Az utóbbi pár hétben pedig már újra él a látogatási tilalom, felvételi tilalom azonban most sincs, és márciusban sem volt. A hozzájuk érkezőknek ingyenes maszkot tudnak biztosítani, hiszen a maszviselet kötelező az éjjeli szállásokon.

 

A szakmai vezető elmondása szerint most a kapacitás 75-80 százalékáig merik feltölteni az éjjeli menedékhelyeket, és

 

úgy intézik, hogy legalább ne egy méteren belül feküdjenek egymástól az emberek vagy ne emeletes ágyakon, hanem valamilyen ritkított üzemben tudjanak éjszakázni.

 

A BMSZKI-nál megpróbálják belül elválasztani egymástól a különböző alcsoportokat, amik járványügyi szempontból relevánsak – például a veszélyeztett korban lévőket, vagy akiknek egészségügyi állapotuk ezt indokolja.

 

A BMSZKI KÓRHÁZI RÉSZLEGÉN EGY ÁPOLÓNŐ EGY IDŐS HAJLÉKTALAN EMBER KÖRMÉT VÁGJA. FOTÓ: BMSZKI/FACEBOOK.

 

Kiemelten figyelnek azokra, akik egészségügyi intézményben, szociális otthonban vagy más szociális intézményben dolgoznak. Őket az épületeik adottságai szerint próbálják külön emeletre, külön szállóra, külön vizesblokkok mellé költöztetni, amennyire ez lehetséges.

 

Breitner elmondása szerint már a járvány tavaszi hullámában is voltak koronavírus-fertőzöttek azon hajléktalanok között, akik az intézményeiket látogatták, és most is vannak. Éppen ezért

 

átmeneti szállásaikra csak negatív koronavírus-teszttel lehet bekerülni.

 

A Budapesti Módszertani Szociális Központ fővárosi fenntartásban van (egyedüliként Budapesten), a fővárosi önkormányzat pedig laborkapacitással és tesztekkel is segíti őket.

 

A BMSZKI EGYIK ÜGYFELÉT TESZTELIK KORONAVÍRUSRA. FOTÓ: BMSZKI/FACEBOOK

 

A beköltözőket próbálják elkülöníteni az éjjeli menedékhelyen arra az időre is, amíg a teszt eredménye kiderül – tehát eldől, hogy beköltözhetnek-e vagy sem. Ha a teszt pozitív, azonnal kórházba juttatják az illetőt – ugyanis Breitner elmondása szerint központi rendelkezés van arra vonatkozóan, hogy a koronavírus-pozitív hajléktalan embereket azonnal kórházba kell szállítani.

 

A szakmai vezető kitért arra is, hogy egy takarítószolgálat végzi az éjjeli menedékhelyek fertőtlenítését és takarítását, az átmeneti szállásokon pedig a lakóknak kell takarítaniuk a saját szobájukat,

 

ezekre viszont még ők is rásegítenek fertőtlenítő takarításokkal.

 

Komoly nehézséget jelent az is, hogy az átmeneti szállások eredeti szándék szerint önellátó emberekre vannak kitalálva, a lakók nagy része azonban ma már nem tud gondoskodni magáról. Sokan ugyanis egyáltalán nem önellátóak, ráadásul többen demenciával küzdenek, és vannak pszichiátriai betegek is (nagyjából négyszázan) – mondja a szakmai vezető. Tőlük Breitner szerint nem nagyon lehet elvárni fegyelmezettséget járványügyben, ezzel kapcsolatban pedig meglehetősen tehetetleneknek érzik magukat. (Budapesten egyébként az utóbbi években jelentősen szűkült a pszichés betegségekkel küzdők ellátására alkalmas intézmények száma: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet 2007-ben, a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáját 2019-ben zárták be.)

 

Plakát figyelmeztet, hogy ne szedd össze a csikket

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Krisztinavárosi Hajléktalan Centrumánál is a központi instrukciókat és intézkedéseket veszik figyelembe – kötelező a maszkviselet, és belépéskor mindenkinek kezet kell mosnia. A szeretetszolgálatnak kilenc utcai gondozó szolgálata van, akik a budai kerületekben látják el a közterületen tartózkodó hajléktalanokat. Van ugyanakkor budai diszpécserszolgálatuk is, ahol a lakossági bejelentéseket fogadják, és vannak krízisférőhelyeik, amiket általában a téli krízisidőszakra nyitnak meg.

 

Aba Botond Csaba, a Máltai Szeretetszolgálat Krisztinavárosi Hajléktalan Centrumának intézményvezetője szerint most a Rimaszombati utcában alakítanak majd ki egy 60 férőhelyes szállót, melyhez egy tornatermet alakítanak át. Akit például az éjszaka közepén bevisz a krízisautó, azt ide tudják majd elhelyezni, hogy biztonságban tölthesse az éjszakát.

 

Az intézményvezető arról is beszélt, hogy náluk a koronavírus-járvány alatt nem változott a menedékhelyek fertőtlenítésének és tisztításának módja a járvány első hullámához képest.

 

A napi többszöri szellőztetésre rendkívül odafigyelnek, a mosdókat kétóránként tisztítják, fertőtlenítik.

 

A járvány miatt a krisztinavárosi máltaiak nagy figyelmet szentelnek a tájékoztatásnak is, plakátokat helyeznek ki minden intézkedésről.

 

A dohányzásra kijelölt helyekhez például kiírták, hogy ne szedjék össze a csikkeket egymás után.

 

„Ezeket a hajléktalan emberek többsége megérti és elfogadja. Természetesen nem tudják napi 24 órában hordani a maszkot, de jelenleg nagyon kevés olyan incidens van, amikor rá kell szólni valakire – ha pedig rájuk szólunk, akkor azt tudomásul veszik és a szabályokat betartják” – mondja Aba.

 

Bár a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak nincs általános étkeztetési programja, négy intézményük pályázati forrásból működtet egy egytálétel-csomagot, de minimális étkeztetés minden intézményükben van, az éjjeli menedékhelyen és a nappali melegedőben is.

 

PAP LAJOS ÉS KOLLÉGÁI EZER ADAG MELEG ÉTELT KÉSZÍTENEK, AMIT A SZERETETSZOLGÁLAT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEIHEZ JUTTATNAK EL. FOTÓ: MAGYAR MÁLTAI SZERETSZOLGÁLAT

 

Aba Botond Csaba szerint az idei tél legnagyobb kihívása a zsúfoltság megoldásának problémája lesz, mivel a hideg be fogja terelni az embereket a szállókra. 

 

Bár tavasszal meghatározták, hogy egyszerre hány fő tartózkodhat egy adott intézményben, ezt most az időjárás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben fogják tudni megtenni.

 

Kijárásti tilalom: mi lesz az aluljárókban maradtakkal?

 

A Máltai Szeretetszolgálat Krisztinavárosi Hajléktalan Centrumának intézményvezetője egyelőre nem tudta biztosra megmondani, hogy a szerda estétől életbe lépő kijárási tilalom alatt meg fogják-e büntetni azokat a hajléktalanokat, akik az aluljárókban maradnak éjszakára, mivel az erre vonatkozó konkrét intézkedéseket, rendelkezéseket még nem kapták meg. „Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a minisztérium ír külön instrukciókat a szociális ellátóknak, ezt mi még tudtommal nem kaptuk meg” – mondta.

 

Az intézményvezető szerint nehéz megjósolni, hogy az éjszakai kijárási tilalom miatt milyen szinten fognak telítődni a hajléktalanszálóik. Az eddigi elképzelésük egyelőre csak az, hogy

 

mivel a járókelők is kevesebben lesznek az utcán, ezért vélhetően a diszpécserszolgálatukhoz befutó lakossági bejelentések száma is csökkenni fog,

 

ami azt jelenti, hogy kevesebb bejelentést fognak kapni olyan hajléktalan személyekről, akik lehetséges, hogy segítségre szorulnak.

 

„Emiatt az utcai szolgálatok és krízisautók működését egy kicsit újragondoljuk, ami azt jelenti, hogy előre meghatározott helyszíneken, nagyobb számban, intenzívebben fogjuk ezeket a közterületeket ellenőrizni” – mondta Aba Botond Csaba.

 

A Szeretetszolgálat három intézményében folyamatos, nappali és éjszakai ellátást nyújtanak, ahol folyamatosan fogadják a látogatókat. A nappali melegedők napközben, délután 15 óráig vannak nyitva, míg az éjjeli menedékhelyek délután 5 órától fogadják a hajléktalan személyeket. Két intézményük átmeneti szállóként nyújt teljes ellátást. A Rimaszombati utcai krízisszállóra este 7 után tudnak az utcai szociális munkatársak hajléktalan embereket beszállítani. A Feszti utcai és a Miklós utcai intézményeikben – ahol van nappali melegedő és éjjeli menedékhely is – egész napos ellátást kapnak az emberek.

 

NYITÓKÉP: Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás