Újra meghosszabbítanák a székelyek petíciójának határidejét három hónappal

Noha Magyarország, Románia és Szlovákia mellett Litvániában és Horvátországban is összegyűltek az aláírások, ez még mindig nem elég, az Európai Bizottság ezért február 7-ig meghosszabbíthatja a határidőt a járványra való tekintettel.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke az Azonnalinak küldött közleményében részsikernek nevezte a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiók támogatására indított aláírásgyűjtését. A Minority Safepack ügyét sikerre vivő képviselő EP-képviselő, aki a mostani SZNT-s projektnek nem kezdeményezője, csak külső támogatója, azt írta: 

Ahhoz ugyanis, hogy egy európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottság egyáltalán a napirendre tűzzön, az kell, hogy egymillió aláírás gyűljön mellette össze, valamint az is, hogy ez a szám legalább hét különböző EU-tagállamból érkezzen. (Tagállamonként, az ország méretével arányosan meg van állapítva egy jellemzően néhányezres, nagyobb országokban tízezres nagyságrendű minimumszám, amit ott el kell érni ahhoz, hogy egy tagállamot ki lehessen pipálni a gyűjtésben). A nemzeti régiók ügyét zászlajára tűző kezdeményezésnek az előbbi tehát összejött, a második követelmény azonban még nem.

Az aláírások összegyűjtésének eredeti határideje május 7-e volt, addigra azonban a hét helyett csak három tagállamban, Magyarország mellett Romániában és Szlovákiában jött össze a szükséges számú aláírás. Az Európai Bizottság azonban akkor meghosszabbította ezt fél évvel a járványra tekintettel. Ez a meghosszabbított határidő szombaton járt le.

A meghosszabbított időben csak további két országban, Horvátországban és Litvániában sikerült fél év alatt összegyűjteni az aláírásokat: hogy miért, az érthetetlen. Az Európai Bizottság honlapjáról kiderül többek között az is, hogy

+ noha a magyar és a lengyel kormány között szoros a partnerség, és értelmiségi holdudvaraikat is össze akarják fésülni, a székely ügyet valamiért egyik sem tartja annyira fontosnak, hogy a lengyel kormánypárt, a PiS szavazóit rávegye, hogy aláírják az uniós polgári kezdeményezést. Lengyelországban a PiS-re legutóbb több, mint 8 millió ember szavazott, a petíció számára 38 250 aláírás kellene, ebből eddig a honlap szerint 930 van meg.

+ Noha szlovéniai médiákba fideszes körök is beszálltak tulajdonosként, és van egy nagyjából 15 ezres magyar kisebbség is az országban, ott sem tartják fontosnak hirdetni a székelyek ügyét, a szükséges 6000 helyett eddig mindössze 2137 aláírás van meg. Információink szerint egyébként a médiában feladott hirdetések nem túl hatékonyak ezen kampányban, a kopogtatás sokkal nagyobb sikerre vezet.

+ A legjobban Spanyolországban (a szükséges 40 500 aláírás 61,9 százaléka van meg) áll a petíció, bizalomra ad okot Svédország (51,73 százalék), Szlovénia (35,63 százalék), Belgium (21,49 százalék van meg), Lettország (20,8 százalék), Írország (20,12 százalék) és Ausztria (18,83 százalék) is.

„Az aláírásgyűjtés elindításakor, 2019-ben Makfalván ígéretet tettem arra, hogy az RMDSZ és a FUEN európai kapcsolataival segítem az aláírásgyűjtést. Horvátországban és Litvániában ennek a kapcsolati hálónak a segítségével sikerült eredményesnek lenni. Spanyolországban is jól áll a gyűjtés, baszk és katalán partnereinknek köszönhetően 25 ezer aláírás már összegyűlt a szükséges 40 ezerből. Szlovénia esetében sokan dolgoztak azért, hogy a kötelező hatezer aláírás meglegyen, de még nagyobb összefogásra van szükség a sikerhez, hiszen a szigorú korlátozások ott teljes mértékben ellehetetlenítették a papír alapú aláírások gyűjtését” – mondta el Vincze Loránt az aláírásgyűjtés hátteréről.

Kik segítettek nekik Litvániában és Horvátországban? Az RMDSZ EP-képviselője köszönetet mondott Waldemar Tomaszewskinek a litvániai lengyelek támogatásáért, illetve a horvát nacionalista jobboldal egyik céltáblájának, Milorad Pupovac horvátországi parlamenti képviselőnek (interjúnk vele itt), a horvátországi Független Demokratikus Szerb Párt elnökének, valamint Saša Milošević főtitkárnak a FUEN-tagszervezet Szerb Nemzeti Tanácstól a nagyszámú aláírásért.

Vincze Loránt üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a világjárvány miatt újabb három hónapos hosszabbításra készül, amelyre a nyáron az ő javaslatára elfogadott EU-s rendelet ad lehetőséget, ezzel február hetedikéig lehet összegyűjteni a még hiányzó két országban a minimális aláírásszámot. Az RMDSZ EP-képviselője szerint az SZNT aláírásgyűjtése számos tanulságot szolgáltat.

Erdélyben az RMDSZ gyűjtött össze közel százötvenezer aláírást, a Pesty László által Budapestről irányított Írdalá-kampány pedig utolsó pillanatban megmozgatta a Kárpát-medencét. Tanulság, hogy működő partnerségekre, helyismeretre és terepmunkára van szükség, ezt tettük most a sikeres országokban. Bízom a folytatásban és abban, hogy három hónapon belül teljes lesz a siker az európai kisebbségi régiók, köztük Székelyföld ügyében” – összegzett Vincze Loránt.

Mi lesz, ha sikerül?

Egy európai polgári kezdeményezés sikere esetén az Európai Bizottság köteles legalább foglalkozni az abban követeltekkel, de ez nem garancia arra, hogy a Bizottság tényleg tesz is valamit, ez a saját mérlegelésén múlik. Pozitív bizottsági reakciót követően a Bizottság jogszabály-javaslatot indítványozhat, melyet az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is tárgyal – majd, ha elfogadják, akkor ténylegesen is uniós szinten szabályozás születik belőle.

Érdemes azt is látni, hogy az európai polgári kezdeményezések nagy többségét, miután a megfelelő számú alálírás összegyűlt, jogalkotási javaslat nélkül, udvarias diplomáciai szövegek kíséretében lerázta a Bizottság. (Az, hogy a másik kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, a Minority Safepackkel mi lesz, még kérdéses, itt egyébként a konkrét jogszabályjavaslatot is megírták a kezdeményezők a Bizottságnak.)

Az Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése arra irányul, hogy az uniós források elosztásánál

+ így például biztosítanák számukra a hozzáférés egyenlőségét az uniós alapokhoz, forrásokhoz és programokhoz.

Az egész kezdeményezés nagyon döcögősen indult, ugyanis az Európai Bizottság először elutasította a nyilvántartásba vételt és azt, hogy elinduljon az aláírásgyűjtés, arra hivatkozva, hogy ebben a témában nem kezdeményezhet EU-s jogalkotást. Az Európai Törvényszéken, majd az Európai Bíróságon való évekig tartó pereskedéssel sikerült elérniük a székelyeknek, hogy végül elindulhasson az aláírásgyűjtés. Itthon gyakorlatilag a DK kivételével minden parlamenti párt – beleértve a független képviselőket is – és a Momentum is támogatták a projektet.

Ha sikerül mind a hét országból összeszedni a szükséges aláírásokat, akkor a sikeres kisebbségvédelmi aláírásgyűjtések sorában a Nemzeti Régiók csatlakozhatna az akadályt már tavaly májusban sikerrel vevő Minority SafePackhez. Utóbbinál már folynak az Európai Bizottsággal a tárgyalások az esetlegesen megszülető törvényjavaslatról – erről bővebben az Azonnali Vincze Loránttal készült interjújában olvashatsz.

Ha aláírnád a petíciót, itt teheted meg.

FOTÓ: SZNT / Facebook