+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. november 6. péntek, 18:09
Az osztrák belügyminiszter egy mecset és egy iszlám vallási szervezet bezárását rendelte el a hétfői merénylet után. A problémára, hogy egyes mecsetekben radikális tanok vagy külföldi érdekek jelennek meg, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az osztrák Zöldek egyik korábbi politikusa.

Amint arról az Azonnali beszámolt: a hétfői bécsi terrortámadást egy olyan albán származású, de már Bécsben született fiatal férfi követte el, aki a szíriai Iszlám Állammal állt kapcsolatban. A merénylő emiatt egyébként börtönben is ült, de szabadon bocsátották. A szlovák hatóságok is figyelmeztették Bécset, és a belügyminisztériumnak is voltak információi – mégis elengedték a tettest.

 

Most az osztrák hatóságok megnézték,

 

melyik mecsetbe járhatott, ahol esetleg a radikális tanokkal kerülhetett kapcsolatba.

 

Mint kiderült, a merénylő Bécs Meidling kerületében járt egy mecsetbe, amely az Ausztriai Iszlám Hitközségi Szövetség (IGGÖ) keretében működik. Pénteken Susanne Raab konzervatív integrációs miniszter az IGGÖ elnökével, Ümit Vorallal folytatott megbeszélést, majd utána jelentette be a belügyminisztériumi rendeletet – Vorallal egyetértésben –, miszerint

 

a meidlingi mecsetet bezáratják.

 

Erre az 2015-ös új osztrák iszlámtörvény ad lehetőséget. (Ausztriában, mivel az egykori Habsburg Monarchiának 1908-tól hivatalosan is része volt a muzulmán bosnyákok is lakta Bosznia-Hercegovina, már 1912 óta bevett vallás lett az iszlám, az ezt kimondó 1912-es iszlámtörvényt váltotta fel a 2015-ös, amely szigorúbban tiltja a külföldi finanszírozást.)

 

Emellett Raab egy Bécs tizenhetedik kerületében, Hernalsban működő vallási szervezet bezárását is elrendelte, mert a tettes oda is rendszeresen járt. A hernalsi szervezetben legalább két egykori IS-terrorista rendszeresen megfordulhatott, a feltételezések szerint a hétfői merénylő is

 

ott kerülhetett kapcsolatba a radikális iszlamizmussal.

 

Az osztrák iszlám kapcsán többen megfogalmazták már azt a vádat, hogy radikális tanokat terjesztenek egyes mecsetekben, ahogy – főleg a törökök által látogatott imaházakban – Ankara befolyása is erős. Utóbbi azzal is összefügg, hogy az IGGÖ-n belül azon mecseteket képviselő ATiB a legerősebb „frakció“, amely eleve nem csak az osztrák jognak van alávetve, hanem az ankarai vallásügyi hivatalnak is.

 

Erre a problémára Peter Pilz, a balliberális Zöldek egykori politikusa hívta fel a figyelmet többször is, aki szerint a szociáldemokraták (SPÖ) és a konzervatívok (ÖVP) az ausztriai iszlám közéletet átengedték volna Ankarának – egyrészről azért, hogy pártpolitikai szempontból jó viszonyban legyenek a török származású szavazókkal, másrészről azon (láthatóan téves) vélemény alapján, hogy

 

Ankara majd távol tartja az iszlamizmust a „mecsetjeitől”.

 

Ez addig, amíg Ankarában szekuláris kormányok voltak hatalmon, akár még igaz is lehetett – bár az ATiB akkor is török nacionalista politikát folytatott a mecsetekben –, de amióta Recep Tayyip Erdoğan van hatalmon, az iszlamizmust megtűri az ankarai vallásügyi hivatal.

 

Peter Pilz, aki 2017-ben a Zöldektől kiszakadt saját baloldali pártjával került be a bécsi parlamentbe, 2019-ben már kezdeményezte, hogy a belügyminisztérium oszlassa fel az Ankara által ellenőrzött mecsetek szövetségét, az ATiB-ot. Noha a parlamentben az ÖVP és az FPÖ megszavazta a téma napirendre vételét, az ATiB-ot végül nem tiltották be. (Peter Pilz a 2019. októberi választásokon kiesett a parlamentből.)

 

FOTÓ: A merénylő rendőrségi fotója 2019 januárjából / Falter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás