Amerikai elnökválasztás: ebből még bármi lehet

Még nincsenek végleges eredményei az amerikai választásoknak, a küzdelem pedig nagyon szoros az elnöki székért. Mit tudunk a mostani adatokból kiolvasni, hogy állnak a jelöltek, és lesz-e új elnöke Amerikának? Több kérdésre is csak a következő napokban tudjuk meg a választ.

November 3-a volt az amerikai választások utolsó napja, ahol az elnök mellett a képviselőház összes tagját, illetve a szenátus harmadát választották újra. Ahogy azt már a keddi cikkünkben is jeleztük,

Magyar idő szerint reggel 7-kor jelenleg úgy tűnik, hogy Biden 213, míg Trump 210 elektori szavazatot szerzett, míg a győzelemhez 270 kell, de ebből még sok következtetésre nem lehet jutni, hiszen 2016-ban is jobban állt Clinton, azonban a csatatérállamokban Trumpra többen szavaztak.  

Azonban pár adat már biztosnak tűnik:

+ Trump valószínűleg megynerte az egyik legfontosabb csatatérállamot, Floridát (29 elektori szavazat), Texast (38 elektori szavazat) és Ohiot (18 elektori szavazat) is. Ohio nélkül még egy republikánus elnök sem nyerte meg az elnökválasztást, Trump jelenleg itt vezet, és csekély az esélye, hogy Biden megfordíthatná.

+ Hatalmas meglepetés Arizonában: az alapjáraton republikánusok felé húzó államot Biden vélhetően megnyerte, ami 11 elektori szavazatot jelent a demokrata elnökjelöltnek.

+ Wisconsinban jelenleg Donald Trump vezet, de mindössze pár százalékponttal (Trump: 51,2 százalék, Biden: 47,3 százalék 85 százalékos feldolgozottságnál), azonban Wisconsinban az összes leadott szavazat 57 százaléka levélszavazat, amiknek a megszámlálásával helyi idő szerint reggel 4-5 körül fognak végezni, azaz magyar idő szerint 10-11 körül.

+ Észak-Karolinában jelenleg kiélezett a verseny: 94 százalékos feldolgozottságnál Trump a szavazatok 50,1 százalékát kapta meg, míg Biden 48,7 százalékot.

A részvételi adatok, illetve az exit pollok alapján azt látni, hogy

Floridában például a Miamit is magába foglaló szavazókörzetben nem szerepelt rosszul, mindössze 5 százalékponttal maradt le Bidentől, ami sokkal jobb eredmény ebben a körzetben, mint 2016-ban elért Trump. De Trump nemcsak az elektori szavazatokban áll jól, hanem alapvetően is:

Lesz-e blue shift?

A legnagyobb kérdés, hogy a levélszavazatok megszámlálása hány helyen fordítja meg a jelenlegi eredményeket, ugyanis sok helyen a levélszavazatokat csak a november 3-án leadott szavazatok után számolják meg.

Ebben az államban jelenleg Trump vezet, aki a szavazatok 56,6 százalékát kaphatta, míg Biden 42,2 százazlékot, de a feldolgozottság csak 42 százalékos, és az állam két legnagyobb városában, Phiadelphiában és Pittsburghben sok fontos körzetből még nincsenek megbízható adataink, így matematikailag még behozható Bidennek a hátrány.

Az államban egy kicsivel több, mint 2,5 millió levélszavazatot adtak le, ebből körülbelül 500 ezret számoltak meg. A közvélemény-kutatások szerint a levélszavazatok 78-22 arányban Biden felé billentik a mérleg nyelvét, ami 1,98 millió szavazatot jelentene Bidennek, míg Trumpnak 550 ezret, amivel így a demokrata elnökjelölt behozhatja a jelenlegi 700 ezres hátrányát Trumppal szemben Pennsylvaniában, és megszerezheti az állam 20 elektori szavazatát.

Joe Biden helyi idő szerint hajnali 1-kor állt kamerák elé, ahol elmondta, hogy ugyan jelenleg több államban is vezet, de nem akar semmilyen kijelentést tenni, amíg az utolsó szavazatot meg nem számolják, ami Pennsylvania kapcsán például november 6-án lesz.

Az elektori rendszer működéséről, hátteréről és kritikájáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a lényeg röviden: mindegyik állam egyenként megválasztja az elnököt, az USA elnöke viszont nem egyszerűen az lesz, aki több államban nyert, mert az egyes államok nem ugyanakkora súllyal esnek latba. Minden állam a lakosságától függő számú elektort delegál az Elektori Kollégiumba, ami formálisan megválasztja az elnököt, de az elektorok a delegáló állam eredményének megfelelően döntenek: vagyis aki például nyer Wyomingban, az viszi mindhárom wyomingi elektori szavazatot, ahogy a texasi győztes viszi mind az 55 ottani szavazatot (két kivétel van: Maine és Nebraska az ottani eredmény arányainak megfelelően osztja el az elektori szavazatait.)

Hogy áll a többi választás?

Azonban az amerikaiak nemcsak az elnök személyéről döntenek, hanem a képviselőház összes tagjáról, illetve a szenátus harmadáról is. A 2018-as  midterm election óta a kongresszus megosztott: akkor a demokraták többséget szereztek a képviselőházban, míg a szenátusban maradt a republikánus többség.

hiszen az már biztos, hogy a demokraták megtartották a többségüket a képviselőházban – egy mandátummal még többet is szereztek –, míg a szenátusban továbbra is a republikánusok maradtak többségben. Ahhoz, hogy a szenátust megfordítsák a demokraták egy Biden győzelem esetén 3 új helyet kellene szerezni, míg Trump győzelme esetén 4-et. Ennek oka, hogy Biden alelnökjelöltje, Kamala Harris 2016-ban szerezte meg a szenátusi helyét Kaliforniából és a mandátuma 2022-ben jár majd le.

A szenátusért folyó harc az ABC szerint három államon fog múlni: Észak-Karolina, Iowa és Maine, amik közül a republikánusoknak elég lenne 2 helyet is megnyerniük, hogy megtartsák a többségüket, viszont jelenleg mindhárom államban vezetnek. Azonban a demokraták így is szereztek egy új helyet: Coloradoban sikerült a jelöltjüknek, John Hickenloopernek legyőznie a republikánus inkumbenst, Cory Gardnert, azonban az alabamai szenátorhelyüket elvesztették.

FRISSÍTÉS (09:06): Joe Biden után a másik elnökjelölt, Donald Trump is megszólalt: Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján kikiáltotta magát győztesnek, és csalással vádolta meg a demokratákat. Erről bővebben itt írtunk.

FRISSÍTÉS (10:40): Ugyan végeredmény még nincsen, de több városban is ellepték a városokat a tüntetők. Több helyen a rendőrség tömegoszlatásba is kezdett. Erről bővebben itt írtunk. 

FRISSÍTÉS (11:22): A verseny már leginkább csak hat államban maradt nyitott: Észak-Karolinában, Georgiában, Michiganban, Nevadában, Pennsylvaniában és Wisconsinban. Ezek jó részében Trump győztesnek hirdette magát, azonban egyáltalán nem biztos, hogy meg is fogja nyerni ezeket az államokat. Ahhoz, hogy Trump nyerjen, a hat államból ötöt meg kellene nyernie. Erről bővebben itt írtunk.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali