Miért nem jelenthetjük ki november 4-én biztosan, hogy ki nyerte az elnökválasztást?

November 3-án érnek véget az amerikai választások, azonban mivel a szavazást az egyes államok bonyolítják le, sok helyen nem lesz végleges eredmény a választás napján. Miért nem hirdethetünk még győztest november 4-én? Miért nincs egységes, föderális választási rendszer, és milyen valódi problémát okozhatnak a levélszavazatok? Elmagyarázzuk!

November 3-án érnek véget az amerikai választások, ahol nemcsak az elnök személyéről döntenek az Egyesült Államokban, hanem a teljes képviselőház, illetve a szenátus harmadának az összetételéről is szavaznak. Azonban a mostani választások elég rendhagyóak: ugyan mindkét párt más-más tétet adott a választásoknak, de elég magasra tették a lécet.

A magszavazók számára 2020 élet-halál kérdéssé vált: míg a demokraták úgy látják, hogy még négy évnyi Trump-elnökség tönkretenné Amerikát, addig a republikánusok szerint Biden olyan irányba fordítaná az országot, amivel a teljes megsemmisülés szélére kerülne Trump minden eddig elért eredménye. De nem kizárólag emiatt rendhagyó 2020: olyan választás még nem volt, amit egy ilyen sok áldozatot követelő világjárvány idején tartottak volna, emiatt sokkal többen éltek a korai szavazás lehetőségével, vagy szavaztak levélben.

Utóbbiról tudni kell, hogy azokat csak a „rendes”, személyesen leadott szavazatok után számolják meg a legtöbb államban, és mivel idén jóval többen élnek a levélszavazat lehetőségével, ezért a hivatalos eredményt még hetekig nem ismerhetjük. Azonban azt sokan nem tudják, hogy

De mégis miben különbözik a mostani választás az eddigiektől? Előreláthatólag mikor lesz eredmény? És milyen valódi veszélyt jelent a levélszavazás intézménye?

Nincs egységes választási rendszer

Az amerikai választási rendszerről fontos tudni, hogy egyáltalán nem egységes. Ugyan vannak bizonyos szövetségi törvények és előírások a választásokról – például, hogy kik szavazhatnak, vagy kik indulhatnak szövetségi és állami pozíciókért –, de magát a választást a különböző államok szervezik meg külön-külön, és bizonyos részkérdésekben eltérő szabályozások vannak érvényben. Például arról, hogy mikor érvényes egy levélszavazat.

De ugyanúgy a szavazási rendszerek is eltérőek: ugyan a legtöbb államban a first-past-the-post (a győztes minden visz) elv szerint választják az elnököt, de van két olyan állam, ahol az elektori szavazatokat megosztják a jelöltek között: ilyen például Maine (4 elektori szavazat) és Nebraska (5 elektori szavazat), ahol 2 elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kap, míg a kongresszusi körzetek győztesei szintén kapnak 1-1 elektori szavazatot (Maineben két, Nebraskában három kongresszusi körzet van.)

Ez azért van így, mert az amerikai alkotmány úgy határoz, hogy az államok választják az elnököt, azonban az nincs megfogalmazva, hogy miként – ezért

A levélszavazatokról is az államok döntenek

Az államok a technikai megoldásokban is eltérnek egymástól: sok esetben teljesen különböző szavazógépeket használnak, de a levélszavazatok kapcsán is eltérő lehetőséget nyújtanak az állampolgáraiknak: vannak olyan államok, ahol csak megfelelő indokkal lehet kérni levélszavazatot – sok helyen a világjárvány nem számít annak –, míg máshol az állam eleve inkább a levélszavazatot preferálja az emberek közötti kontaktszám csökkentése érdekében.

míg más államokban a választó semmit sem kap meg, és proaktívan kell utánajárnia, hogy mikor, hol és miért adhat le kérvényt, hogy jogosult legyen a levélszavazásra. 

Öt államban (Colorado, Hawaii, Oregon, Utah és Washington) elsősorban levélszavazatokkal oldják meg a választásokat már évek óta: az ezekben az államokban élők minden választás előtt megkapják a szavazólapjaikat, amiket helyesen kitöltve postán kell feladniuk, vagy egy leadóhelyen leadniuk. Ezeken a helyeken persze személyesen is lehet szavazni, de ez inkább csak a B-terv – azaz ha valaki nem kapja meg időben a szavazólapját, elveszíti azt, vagy neki úgy kényelmesebb, akkor is tud szavazni. 

A többi államban másképp gondolkodnak:

Viszont idén a koronavírus-járvány miatt sokkal többen akarnak levélben szavazni, mint korábban: míg 2016-ban a választók 24 százaléka szavazott levélben, egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint idén már a választók 39 százaléka tesz így.

Az sem meglepő, hogy a két párt szavazói eltérő hajlandóságot mutatnak a levélszavazásra: míg az általában magas népsűrűségű városokban élő demokrata szavazók 53 százaléka levélben fog szavazni, addig a republikánus szavazók 57 százaléka a választás utolsó napján, november 3-án tervez voksolni.

Ez a koronavírus-járvány mellett a levélszavazatokba vetett bizalom megingása miatt van így: ugyanis a republikánus Donald Trump és legfőbb ügyésze, William Barr már hónapok óta arról beszél, hogy a levélszavazatok mennyire megbízhatatlanok, és hogy azokkal milyen könnyű visszaélni. Megnéztük, tényleg így van-e.

A levélszavazatokat általában nem felül, hanem alul számolják

Azt, hogy valaki levélben szavazhasson, a korábban említett öt államon kívül a legtöbb helyen csak úgy tudja megtenni, ha előre kérvényezi. A levélszavazatoknak két különböző változatát ismeri az amerikai választási rendszer:

+ az absentee ballott-ot (hiányzó szavazat) – azaz amikor a választó tudja, hogy a választás napján nem lesz a városban, ezért levélben szeretne szavazni,

+ mail-in voting (levélszavazat) – ha személyesen jelen is tudna lenni a szavazásoknál, de akkor is más ok miatt (például időtakarékosság, munka) inkább levélben szavaz.

ezért ahhoz, hogy valaki szavazhasson, elképzelhető, hogy szabadságot kell kérnie, vagy bébiszittert kell találnia a gyereknek. A már fent említett öt állam ezért állt át a levélszavazatokra: így az embereknek nem kell félbehagyniuk a munkájukat, vagy nem munka után kell elmenniük szavazni, és ez sokkal könnyebbé teszi a részvételt számukra.

A levélszavazatok kapcsán a legnagyobb vád, hogy azokkal könnyű visszaélni: például úgy, hogy valakinek ellopják a szavazatát és más szavaz helyette, vagy csak egyszerűen kinyomtatnak sok szavazólapot.

Ugyanis annak, aki levélben szavazna, alá kell írnia a szavazólapot – vagy egy titkos borítékot –, amit ezután az állami vagy szövetségi adatbázisban lévő aláírásával egyeztetnek. Ha valakinek mégis sikeresen ellopnák a szavazólapját, és még hitelesen lehamisítanák az aláírását is, akkor a választónak lehetősége van azt bejelenteni, hogy ő nem kapta meg levélben a szavazólapját. Ha pedig ugyanazzal a névvel ugyanazon címről kettő levélszavazat is érkezne, akkor a később beérkezőt számítják érvényesnek.

Így a legnagyobb probléma nem az, hogy a választásokkal csalnak – a Brennan Center for Justice nevű thinktank szerint az amerikai választásokon egymillió leadott szavazatból 3 és 25 között van a választási incidensek száma, ezek is általában adategyeztetési hibák vagy egyéb más technikai hibák miatt történnek –, hanem hogy nagyon sok szavazatot meg sem számolnak: ugyanis a választók sokszor elfelejtik aláírni a levélszavazatot a megfelelő helyen, vagy a szavazók aláírása nem egyezik meg a rendszerben lévővel. De visszatérő probléma az is, hogy a levelek késve érkeznek be, amiket emiatt elutasítanak. A levélszavazatokat emiatt általában alulszámolják, nem pedig felül.

2016-ban a rendes választásokon összesen 318 ezer levélszavazatot utasítottak el valamilyen okból.

A választások után káosz várható

A levélszavazás iránt megnövekedett igény két problémát jelent az amerikai választásokra. Mindkettőnek az az alapja, hogy sok államban csak november 3-a után kezdik el megszámolni a hatalmas mennyiségű levélszavazatot.

New York államban például jóval többen fognak levélben szavazni, mint személyesen, és a levélszavazatokat csak november 6-án kezdik majd megszámolni: mielőtt kinyitnák a borítékokat, mindegyiket kétszer ellenőrzik, hogy valóban helyesen küldte-e vissza a választó (a megfelelő helyen írta-e alá, az aláírása egyezik-e, a szavazatot a titkosborítékba rakta-e), és csak ezután kezdik el megszámolni a szavazatokat. New York City és New York állam választóbiztosai is azt mondják, hogy leghamarabb december 8-a és 15-e között tudnak New York államban végeredményt hirdetni, az elektorok pedig december 14-én fog szavazni az elnök személyéről az államban.

De több csatatérállamban is csak később fogják megszámolni a levélszavazatokat: Michiganban ugyan már november 2-án elkezdik megszámolni őket, de végleges eredményt majd csak november 6-án fogják tudni közölni. A legnagyobb problémát Pennsylvania jelenti: itt a levélszavazatoknak legkésőbb november 6-ig meg kell érkezniük, és a már korábban beérkező szavazatokat is csak a választás napján, november 3-án reggel 7 órakor kezdhetik el megszámolni – de addig nem fognak közölni részeredményeket, amíg meg nem számolták az összes levélszavazatot.

Viszont a személyesen leadott szavazatokat még aznap, november 3-án nyilvánosságra fogják hozni Pennsylvaniában, miközben a végleges eredményeket csak november 6-án, az utolsóként beérkezett levélszavazat megszámlálása után fogják közölni.

A blue shift valódi probléma lehet

A cikk elején már említettük, hogy a demokraták inkább levélben, míg a republikánusok inkább személyesen fognak szavazni, azonban a levélszavazatok mértéke miatt ez hatalmas problémát jelent:

Emiatt könnyen alakulhat ki az ún. blue shift (kék eltolódás), ami azt jelenti, hogy a személyesen leadott szavazatok alapján először a republikánus jelölt áll győzelemre, azonban a levélszavazatok megszámlálása után végül kiderül, hogy többen szavaztak a demokrata jelöltre, így a november 3-i „eredményt” felülírhatja majd a végleges.

Emiatt lenne fontos, hogy egy jelölt se nyilvánítsa magát győztesnek a november 3-i adatok alapján, azonban Trump már többször is arról értekezett Twitteren, hogy a levélszavazatok megbízhatatlanok, és az embereknek muszáj lenne megtudniuk a választás estéjén, hogy ki a győztes. Az Axios értesülése szerint a regnáló elnök azt tervezi, hogy ha nagyon vezetni fog, akkor győztessé nyilvánítja magát már harmadikán.

De nemcsak Trump, hanem a legfőbb ügyész, William Barr is beszélt már arról, hogy a levélszavazatok megbízhatatlanok, és azokkal szerinte könnyű visszaélni – miközben a kijelentései teljesen alaptalanok –, ezért a választások legitimitása veszélyben van.

Trump aknamunkája pedig úgy tűnik, hogy kezd beérni: egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint ugyanis a republikánus szavazók 43 százaléka gondolja úgy, hogy a levélszavazatokkal kapcsolatos választási csalások óriási problémát jelentenek, akik pedig kizárólag a Fox Newsból tájékozódnak, azoknak 61 százaléka gondolja így – miközben csak az öt százalékuk gondolja úgy, hogy semmilyen problémát nem jelent a levélszavazás, és azzal nehéz visszaélni.

Eközben a  a demokrata szavazóknak csak a 11 százaléka látja úgy, hogy a levélszavazatokkal csalni fognak, míg 47 százazlékuk úgy véli, hogy semmi gond nincs a levélszavazással.

Így teljesen elképzelhető, hogy sokan lesznek azok, akik nem fogják elfogadni az eredményt, ha a levélszavazatok miatt a másik irányba billen a mérleg nyelve – ez pedig a legrosszabb esetben akár fegyveres erőszakhoz is vezethet a két tábor tagjai között.

Mely államok eredményeit érdemes nézni hajnalban és az elkövetkező napokban?

Az első eredményeknél 11 államot éri meg figyelni, hiszen az elektori kollégium miatt valójában ezek az államok fogják eldönteni, hogy ki is nyeri meg az elnökválasztást: Arizona (11 elektori szavazat), Florida (29), Georgia (16), Iowa (6), Michigan (16), Nevada (6), Észak-Karolina (15), Pennsylvania (20), Ohio (18), Texas (38), Wisconsin (10).

Biden jelenleg vezet Arizonában (+1 százalékponttal), Észak-Karolinában (+5), Georgiában (+2), Michiganban (+5), Nevadában (+6), Ohioban (+1), Pennsylvaniában (+4) és Wisconsincban (+11), míg Trump Floridában (+2), Iowában (+7) és Texasban (+1) áll nyerésre.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali 

GRAFIKONOK: Karóczkai Balázs / Azonnali