+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. november 3. kedd, 14:14
Éppen olyan államok számítanak az idei amerikai elnökválasztáson imbolygónak, amelyekben sok spanyolajkú szavazó él. A fehérek után ma is ők alkotják a legnagyobb csoportot, megelőzve a feketéket, azaz nem mindegy, hova szavaznak. Hátterük annyira sokféle, hogy nem lehet a „latinokat” az egyik vagy másik táborhoz kötni.

Ma az Egyesült Államokban több, mint ötvenmillió ember él, akinek közép- vagy dél-amerikai eredete van. Az összlakosságon belüli

 

18 százalékos jelenlétükkel ők a fehérek után a második legnagyobb „faji” csoport

 

– megelőzve a feketéket. Ma az USA lakosságának 60 százaléka nem-latin hátterű fehér, míg csak 13 százaléka fekete.

 

Ami a „latinokat” még inkább felértékeli, az a gyors növekedésük: a becslések szerint 2050-re 132 milliónyian lesznek, ami az akkori összlakosság több, mint 30 százalékának felelne meg. Éppen ezért meglepő, hogy az amerikai politikai híreket elsősorban a „fehér” és „fekete” témák uralják. Holott éppen azon államokban, amelyekben szoros meccs várható Donald Trump és Joe Biden között – mint például Arizona, Texas vagy Florida – a szavazók majdnem harmada „latin” hátterű.

 

Persze hiába alkotják az USA második legnagyobb etnikai csoportját,

 

kulturálisan és politikailag nagyon különbözőek.

 

Értelemszerűen más egy floridiai antikommunista kuba disszidens érdeke, mint az arizonai őshonos „mexikóiaknak” vagy a Közép- és Dél-Amerikából érkezett, esetleg mostanra már választójogot szerzett vendégmunkásoknak. Vallásilag se alkotnak egységes csoportot: a „latinok” 44 százaléka tartozik a katolikusok közé (az amerikai katolikusok választási szokásairól itt írtunk már), majdnem negyedük viszont valamilyen protestáns egyház része.

 

A KUBÁBÓL ÉRKEZETTEK KÖZÖTT MA IS AZ ANTIKOMMUNIZMUS A DÖNTŐ SZEMPONT, AZAZ A MINDENKORI REPUBLIKÁNUS JELÖLTRE SZAVAZNAK. FOTÓ: LATINOS CON TRUMP / FB

 

Szociálisan mindenképpen szegényebbek, mint az átlag „fehér”: 2018-ban egy „latino” átlagbére 46 ezer dollár volt egy évben, ami húsz százalékkal volt a nemzeti átlag alatt – de 8000 dollárral több, mint amit egy átlag „fekete” keres. Azonban itt is megmutatkozik, hogy igazából egy nagyon heterogén csoportot alkotnak: például az argentin vagy chilei hátterű „latinok” az országos átlag majdnem kétszeresét keresik.

 

A vallási, kulturális és szociális sokszínűség miatt nem lehet a demokratákhoz vagy republikánusokhoz kötni őket egyértelműen, amennyire más csoportoknál ez jobban lehetséges: a feketék tipikusan a demokratákra, a fehér protestánsok meg a republikánusokra szavaznak. Ennyiben a „latinok” a katolikusokhoz hasonlítanak, mert ők sem alkotnak homogén választói csoportot.

 

A legélesebb határ a csoporton belül az, hogy valaki kubai-e vagy sem. A kubai hátterű „latinok” majdnem 60 százaléka idén is republikánusnak tartja magát, ezzel szemben a nem kubai hátterű „latinoknál” a demokraták vezetnek 65 százalékkal. Ha a kubaiakat is beleszámoljuk, akkor is jelenleg kétharmaduk Biden felé hajlik.

 

ARIZONAI MEXIKÓIAK BIDEN MELLETT. FOTÓ: YASSER FERNANDO SANCHEZ / FB

 

Azonban éppen

 

az imbolygó államokban élő „latinok” között már egyáltalán nem ilyen nagy Biden előnye,

 

ezen csoporton belül Biden 54 százalékkal vezet a 37 százalékos Trump előtt. Miközben Floridában éppen megint a kubaiak segíthetik győzelemre Trumpot, elvégre ők hagyományosan a mindenkori republikánus jelöltre szavaznak, Arizonában a „latinok” miatt lett az 1952 óta egyetlen kivétellel mindig republikánus elnökjelöltre szavazó állam idénre imbolygó – azaz Biden a helyi őshonos vagy bevándorolt „latinok” voksaival hozhatja el a déli államot.

 

NYITÓKÉP: Különböző latin Facebook-oldalak képi Trump, ill. Biden mellett.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nécik balkáni hadjáratát.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eredetileg Görögország uralkodója lett volna belőle, a politikai helyzet miatt végül, mint az angol királynő hitvese lett világszerte ismert.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás