ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Ma az Egyesült Államokban több, mint ötvenmillió ember él, akinek közép- vagy dél-amerikai eredete van. Az összlakosságon belüli
– megelőzve a feketéket. Ma az USA lakosságának 60 százaléka nem-latin hátterű fehér, míg csak 13 százaléka fekete.
Ami a „latinokat” még inkább felértékeli, az a gyors növekedésük: a becslések szerint 2050-re 132 milliónyian lesznek, ami az akkori összlakosság több, mint 30 százalékának felelne meg. Éppen ezért meglepő, hogy az amerikai politikai híreket elsősorban a „fehér” és „fekete” témák uralják. Holott éppen azon államokban, amelyekben szoros meccs várható Donald Trump és Joe Biden között – mint például Arizona, Texas vagy Florida – a szavazók majdnem harmada „latin” hátterű.
Persze hiába alkotják az USA második legnagyobb etnikai csoportját,
Értelemszerűen más egy floridiai antikommunista kuba disszidens érdeke, mint az arizonai őshonos „mexikóiaknak” vagy a Közép- és Dél-Amerikából érkezett, esetleg mostanra már választójogot szerzett vendégmunkásoknak. Vallásilag se alkotnak egységes csoportot: a „latinok” 44 százaléka tartozik a katolikusok közé (az amerikai katolikusok választási szokásairól itt írtunk már), majdnem negyedük viszont valamilyen protestáns egyház része.
Szociálisan mindenképpen szegényebbek, mint az átlag „fehér”: 2018-ban egy „latino” átlagbére 46 ezer dollár volt egy évben, ami húsz százalékkal volt a nemzeti átlag alatt – de 8000 dollárral több, mint amit egy átlag „fekete” keres. Azonban itt is megmutatkozik, hogy igazából egy nagyon heterogén csoportot alkotnak: például az argentin vagy chilei hátterű „latinok” az országos átlag majdnem kétszeresét keresik.
A vallási, kulturális és szociális sokszínűség miatt nem lehet a demokratákhoz vagy republikánusokhoz kötni őket egyértelműen, amennyire más csoportoknál ez jobban lehetséges: a feketék tipikusan a demokratákra, a fehér protestánsok meg a republikánusokra szavaznak. Ennyiben a „latinok” a katolikusokhoz hasonlítanak, mert ők sem alkotnak homogén választói csoportot.
A legélesebb határ a csoporton belül az, hogy valaki kubai-e vagy sem. A kubai hátterű „latinok” majdnem 60 százaléka idén is republikánusnak tartja magát, ezzel szemben a nem kubai hátterű „latinoknál” a demokraták vezetnek 65 százalékkal. Ha a kubaiakat is beleszámoljuk, akkor is jelenleg kétharmaduk Biden felé hajlik.
Azonban éppen
ezen csoporton belül Biden 54 százalékkal vezet a 37 százalékos Trump előtt. Miközben Floridában éppen megint a kubaiak segíthetik győzelemre Trumpot, elvégre ők hagyományosan a mindenkori republikánus jelöltre szavaznak, Arizonában a „latinok” miatt lett az 1952 óta egyetlen kivétellel mindig republikánus elnökjelöltre szavazó állam idénre imbolygó – azaz Biden a helyi őshonos vagy bevándorolt „latinok” voksaival hozhatja el a déli államot.
NYITÓKÉP: Különböző latin Facebook-oldalak képi Trump, ill. Biden mellett.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
