A latin szavazók megosztottak, mindkét elnökjelölt sikeresen startolhat rájuk

Éppen olyan államok számítanak az idei amerikai elnökválasztáson imbolygónak, amelyekben sok spanyolajkú szavazó él. A fehérek után ma is ők alkotják a legnagyobb csoportot, megelőzve a feketéket, azaz nem mindegy, hova szavaznak. Hátterük annyira sokféle, hogy nem lehet a „latinokat” az egyik vagy másik táborhoz kötni.

Ma az Egyesült Államokban több, mint ötvenmillió ember él, akinek közép- vagy dél-amerikai eredete van. Az összlakosságon belüli

– megelőzve a feketéket. Ma az USA lakosságának 60 százaléka nem-latin hátterű fehér, míg csak 13 százaléka fekete.

Ami a „latinokat” még inkább felértékeli, az a gyors növekedésük: a becslések szerint 2050-re 132 milliónyian lesznek, ami az akkori összlakosság több, mint 30 százalékának felelne meg. Éppen ezért meglepő, hogy az amerikai politikai híreket elsősorban a „fehér” és „fekete” témák uralják. Holott éppen azon államokban, amelyekben szoros meccs várható Donald Trump és Joe Biden között – mint például Arizona, Texas vagy Florida – a szavazók majdnem harmada „latin” hátterű.

Persze hiába alkotják az USA második legnagyobb etnikai csoportját,

Értelemszerűen más egy floridiai antikommunista kuba disszidens érdeke, mint az arizonai őshonos „mexikóiaknak” vagy a Közép- és Dél-Amerikából érkezett, esetleg mostanra már választójogot szerzett vendégmunkásoknak. Vallásilag se alkotnak egységes csoportot: a „latinok” 44 százaléka tartozik a katolikusok közé (az amerikai katolikusok választási szokásairól itt írtunk már), majdnem negyedük viszont valamilyen protestáns egyház része.

Szociálisan mindenképpen szegényebbek, mint az átlag „fehér”: 2018-ban egy „latino” átlagbére 46 ezer dollár volt egy évben, ami húsz százalékkal volt a nemzeti átlag alatt – de 8000 dollárral több, mint amit egy átlag „fekete” keres. Azonban itt is megmutatkozik, hogy igazából egy nagyon heterogén csoportot alkotnak: például az argentin vagy chilei hátterű „latinok” az országos átlag majdnem kétszeresét keresik.

A vallási, kulturális és szociális sokszínűség miatt nem lehet a demokratákhoz vagy republikánusokhoz kötni őket egyértelműen, amennyire más csoportoknál ez jobban lehetséges: a feketék tipikusan a demokratákra, a fehér protestánsok meg a republikánusokra szavaznak. Ennyiben a „latinok” a katolikusokhoz hasonlítanak, mert ők sem alkotnak homogén választói csoportot.

A legélesebb határ a csoporton belül az, hogy valaki kubai-e vagy sem. A kubai hátterű „latinok” majdnem 60 százaléka idén is republikánusnak tartja magát, ezzel szemben a nem kubai hátterű „latinoknál” a demokraták vezetnek 65 százalékkal. Ha a kubaiakat is beleszámoljuk, akkor is jelenleg kétharmaduk Biden felé hajlik.

Azonban éppen

ezen csoporton belül Biden 54 százalékkal vezet a 37 százalékos Trump előtt. Miközben Floridában éppen megint a kubaiak segíthetik győzelemre Trumpot, elvégre ők hagyományosan a mindenkori republikánus jelöltre szavaznak, Arizonában a „latinok” miatt lett az 1952 óta egyetlen kivétellel mindig republikánus elnökjelöltre szavazó állam idénre imbolygó – azaz Biden a helyi őshonos vagy bevándorolt „latinok” voksaival hozhatja el a déli államot.

NYITÓKÉP: Különböző latin Facebook-oldalak képi Trump, ill. Biden mellett.