+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. november 1. vasárnap, 21:02
Győzött a papírforma: a moldovai elnökválasztás második fordulójába Igor Dodon jelenlegi Oroszország- és függetlenségpárti elnök, valamint Maia Sandu EU- és Románia-párti exkormányfő került. Meglepően szoros versenyre kell készülni.

November 1-jén rendezték a moldovai elnökválasztás első fordulóját, kisinyovi idő szerint 20 óráig a 3 milliós lakosú ország választóinak 43 százaléka adta le szavazatát. Noha kikerült egy exit poll az urnazárást követően, azt érdemes az egészséges forráskritikánál is egy fokkal óvatosabban kezelni, a koronavírus miatt Európa legszegényebb országában is nehéz rendes szavazásnapi közvélemény-kutatást készíteni, másrészt az anyag készítője, az IPP hajlamos a proeurópai (más szóval: Románia-párti) erőket felülmérni.

 

Az exit poll még azt mutatta, hogy a regnáló Igor Dodon államfő (a címlapfotón őt fotózzák) magabiztosan vághat neki a november 15-i második fordulónak, ugyanis 40,9 százalékot számoltak neki. Egy biztos, és ezt már az exit poll előtt tudni lehetett, hogy Dodon kihívója Moldova EU-párti exminiszterelnöke, az országot az azt korábban bábmesterként uraló oligarchától, Vlad Plahotniuctól megtisztító Maia Sandu lesz, akinek az exit poll 34,6 százalékot számolt. A nyilvánosságra hozott, 80 százalékos feldolgozottságú előzetes eredmények ennél sokkal izgalmasabb küzdelmet ígérnek a második fordulóra: ezek szerint Dodon 35,94 százalékot, Sandu pedig 31,59 százalékot kapott.

 

Az első fordulós 43 százalékos részvétel nem számít valami magasnak Moldovában, a diaszpóra azonban kifejezetten aktív volt: ők Sandut és Usatîit támogatták elemzők szerint, akik közül többen úgy vélik:

 

a diaszpóra voksainak megszámlálását követően simán Sandu nyerheti meg az első fordulót. Ha így lesz, az óriási meglepetés, lélektani fordulat lesz.

 

Nem ennyire rózsás azonban a helyzet a Transznisztriából érkező szavazatokkal: azokat Dodon elnöke szinte komplett ellenzéke kritizálja, választási csalást kiáltva. A de facto önálló területen ugyanis – miután a moldovai rendőrség nem tud ott fellépni a bűncselekmények ellen – szervezetten buszoztatták a moldovai állampolgárságú választókat, és úgy tudni, fizettek is a voksaikért.

 

MAIA SANDU. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Az Azonnalinak tavaly decemberben Andrei Popov moldovai politikai elemző kifejezetten részletesen mesélt a kelet-európai ország belpolitikai viszonyairól, már akkor Sandu és Dodon vetélkedése köré felhúzva a törésvonalakat. Az EU-párti (vagy épp Románia-párti) vs. Oroszország-párti (vagy függetlenségpárti) törésvonal szerinte nem teljesen áll még, ő Románia mintájára inkább egy korrupt vs. tisztakezű felosztást tartaná kívánatosnak:

 

„Sandu sosem vett részt semmilyen gyanús privatizációban, háttéralkuban, korrupcióban, róla minden ilyen vád lepattan. Viszont nagyon merev, és mindent tisztán akar csinálni: eddig semmi jelét nem mutatta annak, hogy taktikai alapon alkukat, szövetségeket és engedményeket tudna kötni.

Dodon viszont már annál jobban tud manőverezni, egyik nap mond valamit, másik nap pedig már az ellenkezőjét csinálja: 2011-ben azt mondta, nem hagyja el a kommunista pártot, másnap elhagyta őket; 2012-ben azt mondta, soha nem szavazna le Nicolae Timofti moldovai exelnökre, másnap leszavazott rá.

A moldovai politikai valóságban ez a manőverezés csak hatékonyabbá teszi őt a tiszta, jószándékú politikusokkal szemben.”

 

De az első forduló legnagyobb meglepetése nem is Sandu jó szereplése, hanem a harmadik helyre befutott politikus kiléte.

 

Az ugyanis a főleg orosz nyelven, és főleg Dodon ellen kampányoló polgármester-üzletember-botrányhős, Renato Usatîi, aki 16,94 százalékot hozott el a voksok 80 százalékos feldolgozottságakor. (Itt bővebben is olvashatsz róla az Azonnalin.)

 

Ha Usatîi a második fordulóban – még ha nem is közvetlenül, de mondjuk továbbra is erősen bírálva Dodont – beáll Sandu mögé, az komoly meglepetéseket hozhat november 15-én.

 

Ha érdekel, kicsoda a most nagyon jól szereplő Maia Sandu és mit tett rövid, mindössze párhónapos kormányfősége alatt, olvasd el a vele készített tavaly novemberi interjúnkat!

 

FOTÓ: Igor Dodon / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás