A Radetzky-laktanyára nem megújulás, hanem teljes bontás vár

A tervek szerint a 180 éves budapesti laktanyából csak a főhomlokzat marad meg, és egy teljesen új lakó- és irodakomplexum épül a helyén. Az épületet már az előző beruházó is bontani akarta, a mostaninak meg már engedélye is van rá.

A budai Bem téren álló Radetzky-laktanya épülete évek óta üresen áll, és egyre siralmasabb állapotban van. A laktanya az utóbbi években több tulajdonosváltáson is átesett, és ezidáig kettő terv is született már a megújítására. Az előző tulajdonos, a szlovák HB Reavis

a látványtervek szerint az eredeti épületből csak a Bem térre és a Dunára néző épületrész, traktus főkomlokzata és oldalhomlokzatai (ezeket az egyszerűség kedvéért a továbbiakban pontatlanul főépületnek nevezem), illetve a magtár homlozatrészlete maradtak volna meg, amiket körülölelt volna az új hipermodern irodaház.

A laktanya 2011-től műemléki védelem alatt állt, a beruházó engedély nélkül kezdte meg a bontását, amit a hatóságok leállíttattak, majd éveken tartó pereskedés után a tulajdonos lemondott a beruházásról és 2018-ban túladott az épületen. 

Ezzel az épület megmenekülni látszott, viszont még ugyanebben az évben

2020 tavaszán az Átlátszó nyomozta ki, hogy a laktanya új tulajdonosa a Wáberer Györgyhöz köthető WS Buda Project Kft. Az új beruházó új terveket készíttetett, a projektet pedig a kormány 2020 augusztusában kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánította – vagyis onnantól fogva nem kötik az építkezésekre vonatkozó általános szabályok, és a kerület vezetése és lakosai sem szólhatnak bele a lakóhelyüket az építkezés okozta változásokba. 

Több tisztelet a múltnak

Szeptember végén kerültek nyilvánosságra az új látványtervek, amiket a 3h építésziroda készített. A tervezett új épület sokkal visszafogottabbnak ígérkezik a HB Reavis-féle irodaházánál: míg az utóbbi egyetlen gigantikus épülettel számolt, a 3h tervein egy több különböző méretű tömbre tagolt épület látszik, köztük jól elkülöníthető az eredeti épület Dunára és a Bem térre néző főépületének tömbje; ezt az új beruházás nem „falja fel” fel, mint a korábbi terveken.

Az új tervekről szóló hírek legtöbbje már a címében kiemeli, hogy ezúttal műemléki szempontokat is figyelembe vevő megújulásról van szó – az elsőként az Octogon építészeti és designszaklapban megjelent látványterveket tartalmazó cikknek a címe is úgy kezdődik, hogy „Tisztelet a múltnak” –, és az új tervek valóban lényegesen eltérnek a korábbiaktól. Az eredeti épület szempontjából viszont nincs változás a HB Reavis fejlesztéséhez képest: a 3h tervei

(Ezt már a látványtervek nyilvánosságra hozása előtt tudni lehetett: szintén az Átlátszó szerezte meg még júliusban az épület bontási terveit, amin egyértelműen látszik, hogy csak a három homlokzatszakaszt tervezik megtartani.)

Azzal együtt, hogy az új tervek a korábbiakhoz képest valóban egy árnyalattal több tisztelettel nyúlnak az épülethez, és az új épületcsoport sem a radikális designépítészet vonulatába illeszkedik, sokkal inkább a letisztult modern építészet hagyományát folytatja, a Radetzky-laktanya és az egész környék ennél is több tiszteletet érdemel.

Minden magasabb lesz

Az eredeti épület Dunára néző domináns főépületét két oldalról egy-egy vele azonos magasságú és stílusú épületszárny köti össze a telek hátuljában elhelyezkedő magtárral. Ezek a tervek szerint mind eltűnnek majd, a megmaradó a főépület tömbje (vagyis annak a homlokzata) új,

bizonyára azért, hogy a tetőtér jobban kihasználható legyen, egyúttal jobban illeszkedjen a mögötte felépítendő új tömbök magasságához. Ezzel azonban megváltoznak a főépület arányai: a jelenlegi alacsonyabb, kevésbé meredek tető kiemeli a homlokzat tiszteletet parancsoló szigorát, ami az új, magasabb tetővel eljelentéktelenedik: olyan ez, mintha mondjuk Ferenc József jampi-frizurát kapna.

A Bem tér látképét is meghatározó főépület a magasabb tető ellenére is elveszíti az eddigi dominanciáját: a mögötte felhúzandó új tömbök az eredeti főépület párkánymagassága fölé nyúlnak majd, a komplexum központi tömbje pedig mindegyiknél, még a meredek tetejű régi főépületnél is magasabb lesz. 

Sokszínű környék

Mivel a Radetzky-laktanya a mostani formájában alacsonyabb a környező épületek legtöbbjénél, az új, magasabb épületrészekkel a Bem tér, valamit a laktanya két oldalának utcái, a Bem József és a Fekete sas utcák is zsúfoltabbnak, kevésbé szellősnek hatnak majd.

Ráadásul a laktanya oldalszárnyainak és a magtárnak a bontásával még tovább zsugorodik majd a környék századfordulós történelmi hangulata:

+ a Fekete Sas utca túloldalát egy ötvenes évek végén épült szocialista modernista tömb foglalja el,

+ mögötte az egykori budai remíz átépítésével létrejött Margit Palace irodaépület áll – ami a remíz régi ipari épületéhez radikálisan, mégis sokkal nagyobb alázattal nyúlt hozzá, mint ahogy most a Radetzky-laktanyát tervezik átalakítani –,

+ a Bem József utca túloldalán a két világháború között épült modern bérházak sorakoznak,

+ a Bem tér déli oldalát pedig a Külügyminisztérium huszadik század elején épült, de az 1990-es években komolykodó posztmodern giccspalotává alakított tömbje foglalja el.

Századfordulós épületek csupán a Bem tér északi oldalán maradtak; a Radetzky-laktanya ennél is régebbi épületszárnyainak és a magtárnak az eltűnésével

Mélygarázs és tiltakozás

Az új épületkomplexum természetesen háromszintes mélygarázst is kap. Urbanisztikai alapvetés, hogy a mélygarázs nem való a belvárosba; a belváros autóforgalmának nagy részét a parkolóhelyet kereső autósok teszik ki, a plusz parkolókapacitások pedig vonzzák a forgalmat, miközben a kipufugógázokban fuldokló belváros érdeke pont a minél kevesebb behajtó autó lenne. Budapesten persze nem egyedülálló az ilyesmi: szinte minden új társasháznak van mélygarázsa, a legbotrányosabb és egyben legértelmetlenebb példa pedig az ősfás park letarolása árán megépített József nádor téri mélygarázs. 

A Radetzky-laktanya azon kívül, hogy városképi jelentőséggel bíró épület, fontos emlékhely is. Az eredetileg gabonatárolónak épült klasszicista stílusú házat a századforduló előtt alakították át eklektikus laktanyává. A második világháború alatt kisajátította a Gestapo, majd egy a Nyilaskeresztes Párthoz kötődő légió központja lett; később pedig az ÁVH, majd a Munkásőrség használta – a felsorolásból nem nehéz kitalálni, hogy sok embert kínoztak meg és végeztek ki a falai között és az udvarán.

1956-ban a laktanya a felkelés egyik központja volt, 1989 után pedig a Magyar Demokrata Fórum székháza lett. Az épület megmentéséért petíció indult, civilek és ellenzéki politikusok próbálnak tenni érte,

a munkálatok ez alapján bármikor elkezdődhetnek.

NYITÓKÉP: a szerző felvétele