+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 29. csütörtök, 15:32
A kudarcba fulladt októberi Európai Tanács-gyűlés után ismét tárgyalóasztalhoz ültek a felek, és bíznak abban, hogy ezúttal sikerül megegyezniük. Sajtóértesülések szerint mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, és több fontos kérdésben már meg is állapodtak, azonban Párizs még mindig nem enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Legutóbb október 16-án számoltunk be az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások állásáról, miután október 15-én és 16-án az európai uniós állam- és kormányfők egyeztettek a brit küldöttséggel.

 

Augusztusban még úgy tűnt, hogy ekkora már csak a formalitások maradnak hátra, azonban a szeptemberi, illetve októberi tárgyalásokon sem közeledtek az álláspontok, sőt: október elején az Európai Unió nyolc tagállama arra szólította fel Michel Barniert, az EU brexitügyi főtárgyalóját, hogy még keményebben álljon ki az EU-tagállamok érdekei mellett a tárgyalások során.

 

Ezt követően a tárgyalások megrekedtek: az EU nem akar engedni a halászati érdekeiből, míg az Egyesült Királyság továbbra is úgy véli, hogy a gazdasági megállapodásnál szó sem lehet arról, hogy az Európai Uniónak megmaradnak a korábbi jogai, és a britek csökkentenék az EU-tagállamok kvótáit a hozzájuk tartozó tengereken: 2019-ben a brit vizekre szabott kvóták több mint felét más EU-tagállamhoz tartozó hajó fogta ki. (Arról, hogy miért képzi ilyen nagy vita tárgyát a halászat, itt írtunk bővebben.)

 

Az október 15-16-i csúcstalálkozó jó lehetőség lett volna, hogy átvágják a gordiuszi csomót, azonban nem ez történt: aznap az Európai Tanács és Boris Johnson is közleményben okolta a másikat a tárgyalások sikertelenségéért, illetve bejelentették, hogy fel kell készülni a megállapodás nélküli gazdasági brexitre is.

 

A halászat továbbra is kemény kérdés

 

A sikertelen találkozó után Michel Barnier azonnal bejelentette: már október 19-én Londonba utazik, hogy folytassák a tárgyalásokat, azonban a brit miniszterelnök kabinetje még aznap reagált, hogy szerintük semmi értelme Barniernek Londonba utaznia, ha az EU nem változtat a hozzáállásán.

 

A halászat mellett más kérdésekben sincs egyetértés: ilyenek például a versenyjogi kérdések, és elsősorban az, hogy a brit kormány milyen elv szerint adhatna állami támogatásokat az egyesült királyságbeli cégeknek, illetve az, hogy mennyi EU-s jogszabályt tartanak meg a brit jogban.

 

Utóbbi kérdésben azonban az elmúlt hetekben sikerült elérni némi előrelépést: a Bloombergnek mindkét oldalról több diplomata nyilatkozott név nélkül, és elmondásuk szerint

 

az álláspontok közelednek, sőt, már elkezdték megszövegezni a versenyjogi szerződést,

 

és közel állnak ahhoz, hogy az állami támogatásról szóló közös dokumentumot is befejezzék. Ez pedig kifejezetten jó jelnek számít, hiszen úgy tűnik, hogy bár lassan, de sikerül minden vitás pontot elsimítani annak ellenére, hogy még mindig lényeges különbségek vannak a felek között.

 

A Bloombergnek több forrás is úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások hangulata megváltozott: a hosszú ideje tartó patthelyzetet felváltotta a tenni akarás:

 

jelenleg mindkét félt abban érdekelt, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást, azonban hogy ezt miként érnék el, abban már nincs egyetértés. 

 

A britek a tárgyaláson eddig elért eredményeket megtartanák, és azokat később más egyezményekkel kiegészítenének, míg az EU tárgyalói azt szeretnék, ha csak egy nagy megállapodást fogadnának el. Így ha egy kérdésben nem sikerül megegyezni a feleknek, akkor az EU azokat a megállapodásokat sem fogadná el, amiben már dűlőre jutottak a felek.

 

Azonban a halászat még mindig kemény kérdés: Clement Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere azt mondta, hogy a francia halászok érdekeit meg kell védeni, és nincs semmi okuk arra, hogy engedjenek a britek nyomásának. Mivel a halászat kérdése nagyon átpolitizálódott, ezért elképzelhető, hogy erről Emanuel Macron francia elnöknek kell majd Boris Johnsonnal tárgyalnia, hogy át tudják vágni a gordiuszi csomót.

 

Az EU ugyanis jelenleg a brit vizekhez való hozzáférésért cserébe hajlandó csak beengedni a briteket az uniós energia- és közlekedési piacra.

 

A tárgyalásokat október 29-én London után már Brüsszelben folytatják majd, és a többi kérdésben is sikerül közelíteni az álláspontokat, akkor reményeik szerint november harmadikán már meg is egyezhetnek. A Bloomberg által megszólaltatott diplomaták szerint

 

ahhoz, hogy még idén sikerüljön tető alá hozni a megállapodást, november közepéig kell megegyeznie a feleknek minden kérdésben,

 

hiszen az egyezményt még minden érintett államnak ratifikálnia is kell.

 

Ha nem sikerül megállapodni november közepéig a kijelölt tárgyalóknak, akkor mindenkinek egyeztetnie kell otthon, hogy egyáltalán folytassák-e a tárgyalásokat.

 

NYITÓKÉP: Boris Johnson, brit miniszterelnök fogadja Emanuel Macron francia elnököt a rezidenciáján 2020. június 18-án. FORRÁS: Number 10 / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás