+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Antal Róbert-István
2020. október 28. szerda, 14:22
Eggyel kevesebb okból lehet abortuszt végeztetni Lengyelországban az Alkotmánybíróság múlt heti döntésének köszönhetően, pedig ilyen okból eddig se volt valami sok. A tüntetésekről sokat olvasni a magyar sajtóban, de mit is mondott ki pontosan a lengyel AB, és min változtat ez a gyakorlatban? És hogyan döntött egy nagyon hasonló ügyben idén a magyar Alkotmánybíróság? Elmondjuk!

Egy hete tartanak már a tüntetések Lengyelországban amiatt, hogy a lengyel alkotmánybíróság kihúzott egy szakaszt az abortusztörvényből, tovább csökkentve így az eddig is meglehetősen korlátozott lehetőségeket a legális abortuszra. Legutóbb kedden vonultak az utcákra a lengyel nők és férfiak, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki az alkotmánybíróság döntésével szemben, amely szerint a magzat súlyos betegsége alkotmányosan nem igazolható ok az abortuszra.

 

A parlamentben is balhé lett az abortuszból

 

Az ország miniszterelnök-helyettese a jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártelnöke, Jarosław Kaczyński úgy fogalmazott a tüntetésekkel kapcsolatban, hogy azokkal „megpróbálják szétrombolni Lenygelországot”. Továbbá felhívta

 

a lengyel lakosságot, hogy védje meg a nemzetet és a katolikus egyházat is.

 

Az ország miniszterelnöke, az ugyancsak PiS-es Mateusz Morawiecki is a tüntetések abbahagyására szólította fel a lengyel lakosságot, mivel szerinte a jelenlegi járványügyi helyzetben az utcán vonulók között megnövekedett a fertőzés veszélye.

 

„A választás szabadsága alapvető dolog, de abban mindannyian egyetérthetünk, hogy ahhoz, hogy valakinek meglegyen ez a választási lehetősége, ahhoz életben kell legyen. A halott nem tud élni a választás jogával”

 

– mondta Morawiecki szóhasználatában arra utalva, hogy az abortuszpártiak a nők választási szabadságával szoktak érvelni.

 

Ugyanakkor a lengyel Szejmben az ellenzéki pártok képviselői a keddi ülésen a tüntetőkkel szolidarító és a választás szabadságát hirdető plakátokkal tüntettek. Az akciót Joanna Scheuring-Wielgus, a Lewica újbaloldali koalíció parlamenti képviselője vezette. A plakátokon a „szégyen” és az „Ez már háború!” feliratok szerepeltek. Végül a parlament biztonságai őrei eltávolították a tüntető képviselőket.

 

 

Az abortusz kérdése a vallásos Lengyelországban rendre okoz társadalmi és politikai feszültségeket. A balliberális Gazeta Wyborcza lap által közölt közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy a válaszadók 59 százaléka szerint az abortusztörvény szigorítása túl messze ment. A BBC szerint a mostani szigorítást a katolikus klérusnak sikerült a PiS-szel elfogadtatnia.

 

De mi is van pontosan a lengyel Alkotmánybíróság ítéletében?

 

Lengyelországban már eddig is csak szűk körben volt lehetséges az abortusz:

 

+ akkor, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti,

 

 akkor, ha a magzat a terhesség alatt végzett vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel súlyos rendellenességben, vagy gyógyíthatatlan, életveszélyes betegségben szenved,

 

 vagy akkor, ha jó ok van azt feltételezni, hogy a terhesség bűncselekmény (nemi erőszak) eredménye.

 

Az első két esetben gyakorlatilag határidő nélkül lehetséges volt az abortusz, jogi nyelven megfogalmazva addig az időpontig, amíg a magzat már az anyaméhen kívül is életképes. A nemi erőszak esetén pedig csak a 12. hétig lehet elvetetni a születendő gyermeket.

 

Az Alkotmánybíróság most a második feltételt, a magzat súlyos betegségét húzta ki ebből a listából azzal az indokolással, hogy az élethez való jogot sérti anélkül, hogy azt egy másik érték, jog vagy szabadság igazolná. (A teljes ítéletet indokolással együtt még nem tették közzé, úgyhogy azt egyelőre nem lehet tudni, hogy vajon mérlegelték-e ebben a körben az anya esetlegesen ütköző jogait, érdekeit.)

 

Vagyis ezentúl csak az anya veszélyeztetettsége, vagy a 12. hétig a nemi erőszak lehet legális indok az abortuszra Lengyelországban.

 

NEM CSAK SÍRÁS NINCS NŐK NÉLKÜL, DE ORSZÁG SEM, SZÓVICCEL EGY MOLINÓ EGY KORÁBBI TÜNTETÉSRŐL. FOTÓ: IGA LUBCZAŃSKA / FLICKR

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

A statisztikák szerint az elmúlt években a terhességmegszakítások túlnyomó többségét a most elkaszált okból, a magzat súlyos betegsége miatt végezték el.

 

Tavaly például a 38 milliós Lengyelországban összesen 1100 abortuszt végeztek legálisan, és ebből 1074-nél a magzat betegsége volt az ok.

 

De ez csak a legális abortuszok száma: ennek a többszöröse történik külföldön, a becslések szerint évente úgy nyolcvanezer lengyel nő elutazik más EU-tagállamokba abortuszt végeztetni.

 

Mi a helyzet ehhez képest Magyarországon?

 

Összehasonlításképp: a negyedakkora Magyarországon 2018-ban (ez a legfrissebb adat) 26 900 abortuszt végeztek. Nálunk is felsorol a törvény okokat, amelyek miatt lehetőség van az abortuszra, ezekhez különböző határidőket társítva. Például a magzat károsodása esetén határidő nélkül csak akkor lehet elvetetni a gyereket, ha annyira súlyos a betegsége, hogy az a születés utáni élettel összeegyeztethetetlen, egyéb esetekben erre a tizenkettedik, bizonyos esetekben legfeljebb a huszadik hétig van mód.

 

Mindezt persze zárójelbe teszi az a gumiszabály, ami gyakorlatilag korlátlan lehetőséget ad az abortuszra Magyarországon, ez pedig „az anya súlyos válsághelyzete”, amit úgy definiál a törvény, hogy az „testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”. Ez a korlátlan lehetőség viszont csak a 12. hétig áll fenn.

 

Érdekesség egyébként, hogy idén májusban volt egy, a lengyelhez hasonló ügy a magyar Alkotmánybíróság előtt is.

 

Egy bíró egy konkrét perben fordult az AB-hoz épp amiatt a szabály miatt, amely megengedi, hogy nagy (50 százalékot meghaladó) eséllyel fennálló súlyos rendellenesség esetén a 20. hétig el lehessen vetetni a magzatot. Az Alkotmánybíróság azonban nem foglalt állást az ügy érdemében, hanem formai okból érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.

 

NYITÓKÉP: Klaudia Słowińska / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás