+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. október 28. szerda, 09:29
Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök fog szerepelni a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap következő számának címlapján – jelentette be a hírt közösségi oldalán a lap szerkesztősége.

 

A Charlie Hebdo közzé is tett egy karikatúrát a Twitteren, amin az látszik, hogy a török államfő köldök fölé csúsztatott fehér trikóban és fecskében üldögél egy fotelben, egyik kezében egy megbontott sört tart, a másikkal pedig egy hagyományos muszlim női viseletben lévő nő szoknyáját emeli fel. A szerkesztők a karikatúra fölé azt írták: „Erdoğan a magánéletben nagyon szórakoztató.” A francia szatirikus hetilap következő száma szerdán kerül az újságárusokhoz. A karikatúrát el is ítélte Ibrahim Kalin, a török államfő szóvivője, aki szerint a szatirikus lap nem viseltetik tisztelettel a hit és a szent értékek irányába, csupán az immoralitást és a vulgaritást támogatja.

 

 

Erdoğan nemrégiben éles bírálatokkal illette Emmanuel Macron francia államfőt, aki Samuel Paty, a szélsőséges csecsen muszlim által lefejezett földrajz- és történelemtanárt nemzeti hősnek nevezte, a temetésén pedig kiállt a szólásszabadság mellett, megvédve ezáltal a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráit, ami miatt 2015-ben iszlamista szélsőségesek meggyilkolták a lap 5 munkatársát, és ami miatt a tanár életét is kioltotta az iszlamista szélsőséges.

 

Macron az iszlamista szervezetek franciaországi feloszlatását ígérte a francia tanár temetésén, kiállása miatt pedig számos muszlim országban Macron-ellenes, illetve Franciaország-ellenes tüntetéseket tartottak az elmúlt napokban.

 

Erdoğan múlt hétvégén arra szólította fel a lakosságot, hogy ne vásároljon francia termékeket. A török államfő által meghirdetett bojkotthoz pedig számos muszlim ország, köztük Algéria, Irán, Irak Kuvait, Katar, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Szaúd-Arábia is csatlakozott.

 

A török bojkott már csak azért sem lebecsülendő, mert Franciaország Törökország tizedik legfontosabb importőre,

 

a török exportáruk számára pedig a hetedik legnagyobb piacot Franciaország jelenti, a francia autók pedig a legkeresettebbek között szerepelnek Törökországban.

 

Szombaton a török elnök egyenesen arra szólította fel francia kollégáját, hogy vizsgáltassa meg az elmeállapotát, amelyre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét. A török államfő szerint Macron magatartása csak tovább fokozza az iszlámellenességet Franciaországban.

 

Samuel Paty földrajz- és történelemtanárt október 16-án gyilkolta meg Abdullah Anzorov, egy csecsen iszlamista szélsőséges. Anzorov dühét az váltotta ki, hogy Paty etika óráin a véleményszabadságról és annak határairól értekezve minden évfolyamnak megmutatta azokat a Charlie Hebdoban megjelent Mohamed-karikatúrákat, ami miatt 2015 januárjában iszlamista szélsőségesek megtámadták a lap szerkesztőségét, a támadásban 12 ember vesztette életét, és 11 személy sérült meg.

 

A  lap már 2015 előtt is világszerte muszlimok tömegeit haragította magára Mohamed próféta ábrázolásával, és ezt csak súlyosbította, hogy gyakran kedvezőtlen fényben tüntették fel a prófétát. Az iszlám vallás tiltja Mohamed próféta vagy Allah ábrázolását, ugyanúgy, ahogyan az általuk prófétaként tisztelt Jézus Krisztus vagy Ábrahám ábrázolása sem engedélyezett. 

 

Samuel Paty halála után megkapta a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Francia Köztársaság Becsületrendjét (Légion d'Honneur), az országban pedig nemzeti hősként tekintenek rá.

 

Pakisztán fővárosában, Iszlámbádban kedden feldühödött pakisztániak vonultak utcára, akik francia zászlókat égettek és Macron-ellenes jelszavakat skandáltak, amiért a francia államfő ennyire nyíltan kiállt Samuel Paty mellett.

 

NYITÓKÉP: Charlie Hebdo / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan bár nagyobb számban, de még mindig csak saját, szaúdi állampolgárai vehetnek részt az idei mekkai zarándoklaton.

Egy hónapig minden a fociról fog szólni, a szurkolók közös mámorban ünneplik csapataik győzelmét a kocsmák teraszain és az utcákon. Összeszedtünk tizenegy helyet Budapesten, ahol megúszhatod mindezt.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

A független képviselő szerint a pontszerzés is már akkora népünnepélyt váltana ki, hogy sokan bizony nem tudnának másnap munkába menni.

Így jelenleg az LMP titkárát már kettő, míg a DK-s Czeglédy Csabát egy párt támogatja. Ugyanakkor elég szoros előválasztást ígér kettejük harca.

A hét elején meghirdetett akció igen népszerű: reggel már rengetegen álltak sorba az oltásért, majd azt követően miccsért és kenyérért.

Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A helyszín Mecseknádasd, de Pécsről és Szekszárdról különbuszok is mennek majd a helyszínre. Június 12., érdemes már most foglalni!

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás