+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. október 28. szerda, 09:29
Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök fog szerepelni a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap következő számának címlapján – jelentette be a hírt közösségi oldalán a lap szerkesztősége.

 

A Charlie Hebdo közzé is tett egy karikatúrát a Twitteren, amin az látszik, hogy a török államfő köldök fölé csúsztatott fehér trikóban és fecskében üldögél egy fotelben, egyik kezében egy megbontott sört tart, a másikkal pedig egy hagyományos muszlim női viseletben lévő nő szoknyáját emeli fel. A szerkesztők a karikatúra fölé azt írták: „Erdoğan a magánéletben nagyon szórakoztató.” A francia szatirikus hetilap következő száma szerdán kerül az újságárusokhoz. A karikatúrát el is ítélte Ibrahim Kalin, a török államfő szóvivője, aki szerint a szatirikus lap nem viseltetik tisztelettel a hit és a szent értékek irányába, csupán az immoralitást és a vulgaritást támogatja.

 

 

Erdoğan nemrégiben éles bírálatokkal illette Emmanuel Macron francia államfőt, aki Samuel Paty, a szélsőséges csecsen muszlim által lefejezett földrajz- és történelemtanárt nemzeti hősnek nevezte, a temetésén pedig kiállt a szólásszabadság mellett, megvédve ezáltal a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráit, ami miatt 2015-ben iszlamista szélsőségesek meggyilkolták a lap 5 munkatársát, és ami miatt a tanár életét is kioltotta az iszlamista szélsőséges.

 

Macron az iszlamista szervezetek franciaországi feloszlatását ígérte a francia tanár temetésén, kiállása miatt pedig számos muszlim országban Macron-ellenes, illetve Franciaország-ellenes tüntetéseket tartottak az elmúlt napokban.

 

Erdoğan múlt hétvégén arra szólította fel a lakosságot, hogy ne vásároljon francia termékeket. A török államfő által meghirdetett bojkotthoz pedig számos muszlim ország, köztük Algéria, Irán, Irak Kuvait, Katar, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Szaúd-Arábia is csatlakozott.

 

A török bojkott már csak azért sem lebecsülendő, mert Franciaország Törökország tizedik legfontosabb importőre,

 

a török exportáruk számára pedig a hetedik legnagyobb piacot Franciaország jelenti, a francia autók pedig a legkeresettebbek között szerepelnek Törökországban.

 

Szombaton a török elnök egyenesen arra szólította fel francia kollégáját, hogy vizsgáltassa meg az elmeállapotát, amelyre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét. A török államfő szerint Macron magatartása csak tovább fokozza az iszlámellenességet Franciaországban.

 

Samuel Paty földrajz- és történelemtanárt október 16-án gyilkolta meg Abdullah Anzorov, egy csecsen iszlamista szélsőséges. Anzorov dühét az váltotta ki, hogy Paty etika óráin a véleményszabadságról és annak határairól értekezve minden évfolyamnak megmutatta azokat a Charlie Hebdoban megjelent Mohamed-karikatúrákat, ami miatt 2015 januárjában iszlamista szélsőségesek megtámadták a lap szerkesztőségét, a támadásban 12 ember vesztette életét, és 11 személy sérült meg.

 

A  lap már 2015 előtt is világszerte muszlimok tömegeit haragította magára Mohamed próféta ábrázolásával, és ezt csak súlyosbította, hogy gyakran kedvezőtlen fényben tüntették fel a prófétát. Az iszlám vallás tiltja Mohamed próféta vagy Allah ábrázolását, ugyanúgy, ahogyan az általuk prófétaként tisztelt Jézus Krisztus vagy Ábrahám ábrázolása sem engedélyezett. 

 

Samuel Paty halála után megkapta a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Francia Köztársaság Becsületrendjét (Légion d'Honneur), az országban pedig nemzeti hősként tekintenek rá.

 

Pakisztán fővárosában, Iszlámbádban kedden feldühödött pakisztániak vonultak utcára, akik francia zászlókat égettek és Macron-ellenes jelszavakat skandáltak, amiért a francia államfő ennyire nyíltan kiállt Samuel Paty mellett.

 

NYITÓKÉP: Charlie Hebdo / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás