+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 27. kedd, 07:03
A hetvenes években a kommunista terroristákat támogatta, a kilencvenes évektől a neonáci világ egyik sztárja lett, aki nyíltan heilhitlerezve köszönti az újságírókat. Horst Mahler 2009 óta ül börtönben, 2017-ben Magyarországra próbált szökni. Ma szabadul a börtönből, szélsőjobboldali nézeteit nem adta fel.
„Heil Hitler, Friedman úr”

 

fordult Horst Mahler az újságíróhoz, aki a német Vanity Fair magazin számára akarta meginterjuvolni az egykori baloldali terroristából holokauszttagadóvá lett aktivistát.

 

Az újságíró a zsidó származású Michel Friedman volt, aki Mahlerrel a holokausztról akart beszélgetni, ő azonban folyamatosan tagadta, hogy az megtörtént volna. Az interjú nemcsak sajtótörténetileg szólt nagyot, Friedman magánemberként ugyanis feljelentést is tett miatta: az interjú egész leirata szolgált bizonyítékul arra, hogy

 

Mahler kimerítette az uszítás és a holokauszttagadás büntetőjogi tényállásait.

 

Horst Mahlert 2009-ben ítélték el végül tizenkét évnyi szabadságvesztésre összesen 15 rendbeli uszítás miatt különböző német bíróságok. A börtönben súlyos fertőzést kapott, mostanra mindkét lábát – combból – amputálni kellett. Feltételesen szabadulhat most október 27-én. A nyolcvannégy éves, súlyos beteg Mahler mögött azonban nemcsak szélsőjobboldali múlt van, de

 

az egész második világháború utáni német baloldal ellentmondásai is összesűrűsödnek életrajzában.

 

Mahler ugyanis csak a 1990-es évektől lett aktív a szélsőjobboldalon, előtte a hatvanas években még a baloldali terrorizmus pártján állt, emiatt az egész hetvenes éveket is már börtönben töltötte.

 

Schröder belügyminisztere védte

 

Mahler jogot végzett, a hatvanas években lett ügyvéd Nyugat-Berlinben. Mivel számos baloldali egyetemistát védett, kapcsolatba került az ún. parlamenten kívüli ellenzék (APO) mozgalmával, amely baloldalról akarta a bonni köztársaságot megdönteni. Több egyetemista is tüntetett Mahler mellett rendszeresen Nyugat-Berlinben (a nyitóképen is ez látszik).

 

Többek között ő volt az ügyvédje Beate Klarsfeld, ismert „nácivadásznak”, aki akkor még élő nácikat kutatott fel és próbált meg Mahler segítségével is bíróság elé állítani.

 

Mahler védte Rudi Dutschkét,

 

a '68-as nyugatnémet diáklázadások legendás vezérét is. Amint ő képviselte a rendőrség elleni perben azon Benno Onnesorg családját is, akit 1967-ben a perzsa sah látogatása elleni tüntetésen ölt meg egy nyugatnémet (mint utóbb kiderült: az NDK-nak dolgozó) rendőr.

 

Rövid idő alatt a védenceihez radikalizálódott Mahler, aki

 

1970-ben résztvett a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) megalapításában.

 

Az első akciójuk az volt, hogy megpróbálták Andreas Baader baloldali terroristát kiszabadítani. Ezután Mahler rövid időre Jordániába menekült, a RAF ugyanis jó kapcsolatokat ápolt a palesztin terrorszervezetekkel, többüket ott is képezték ki.

 

Amikor azonban még 1970-ban visszatért Nyugat-Berlinbe, részt vett egy bankrablásban – itt már nem tudott meglépni. A perben Otto Schily, később szociáldemokrata belügyminiszter és Hans-Christian Ströbele, a Zöldek későbbi kreuzbergi parlamenti képviselője védte – sikertelenül, mert Mahlert 14 évnyi szabadságvesztésre ítélték. Elmondása szerint Schily vitte be neki a börtönbe a Hegel-összest, ami nagy hatást tett rá.

 

Később náci fordulatát is a német idealizmus filozófusával igazolta.

 

KÖZÉPEN HORST MAHLER A NYUGAT-BERLINI BÍRÓSÁGON, A KÉP BALOLDALÁN HANS-CHRISTIAN STRÖBELE, A ZÖLDEK KÉSÖBBI PARLAMENTI KÉPVISELŐJE, AKI KREUZBERGBEN MINDIG EGYÉNI MANDÁTUMOT TUDOTT SZEREZNI; A KÉP JOBBOLDALÁN PEDIG OTTO SCHILY, AKI 1998-2002 KÖZÖTT VOLT SZOCDEM BELÜGYMINISZTER. FOTÓ: THORSTEN SCHEIBINGER / FB

 

A börtönben már elkezdett eltávolodni a szélsőbaloldaltól, az akkor éppen balliberális Szabad Demokratákat (FDP) támogatta. Gerhart Baum, liberális belügyminiszterrel még a börtönévei alatt kiadott egy beszélgetős könyvecskét. A hetvenes évek az ún. szociálliberális koalíció időszaka, amikor az FDP a szociáldemokratákkal kormányzott közösen.

 

Mahler 1980-ban tudott feltételesen szabadulni.

 

A kérvényét egy akkori fiatal baloldali ügyvéd, bizonyos Gerhard Schröder írta.

 

Schröder 1998-as győzelme után Mahler másik ügyvédje, Otto Schily belügyminiszter lett.

 

Továbbgondolt Amerika-ellenesség

 

Horst Mahler a kilencvenes évek közepétől kezdett folyamatosan jobbra tolódni: a baloldali hátteréből hozott Amerika-ellenességét egy agresszívabb antiszemitizmusban gondolta tovább. Szerinte Németországot katonailag az amerikaiak, morálisan pedig a holokauszt okán „a zsidók” tartják megszállva. Ezért szerinte „a német öngyűlöletből” csak a holokauszttagadással lehet kitörni. Erről könyvet is írt 2000-ben a szélsőjobboldali Republikánusok párt elnökével.

 

MAHLER (KÉP BALOLDALÁN) A NEONÁCI NPD-NÉL IS BEMUTATTA A KÖNYVÉT. FOTÓ: ROBERT REINHARD / FB

 

Már ebben az időszakban kapcsolatba került a neonáci Nemzeti Demokrata Párttal (NPD), bár egyes kérdésekben még náluk is jobbrább állt. Mahler például eleve nem fogadja el a berlini köztársaságot, hanem továbbra is

 

a német császárság jogrendjét tartja magára nézve kötelezőnek.

 

Németországban ezt a kört, akik ezt vallják, nevezik Reichsbürgereknek, azaz „birodalmi polgároknak”; a többségük adóelkerülési célból tagadja meg az NSZK jogrendjét.

 

2003-ban hozta létre a Holokauszttagadás Áldozatainak Szövetségét,

 

ezzel a holokauszttagadásnak – ami Németországban büntetőjogi tényállás – intézményes keretet adott. Meg persze bizonyítékot arra, amikor mindezért 2009-ben – többek között az említett interjúja és Michel Friedmann feljelentése után – perbe vonták.

 

A magyar nép Vezére nem segített rajta

 

A perben eleve felmerült, hogy Mahler pszichológiailag nem beszámítható, ugyanis a tárgyalást teljes szerepzavarban töltötte: azt hitte, ő az ügyész, és a német császári büntetőtörvénykönyv alapján folyamatosan halálbüntetést kért az ügyében eljáró bírákra. 2009-ben ítélték el összesen 12 évre többrendbeli holokauszttagadás és uszítás miatt.

 

HORST MAHLER A BÖRTÖNBEN. FOTÓ: GERD LEIENBACH / FB

 

Mivel egészségügyi állapota folyamatosan romlott, 2016-ban szabadlábra bocsátották. Amikor azonban a bíróság ennek felülvizsgálatát mondta ki, Orbán Viktortól kért politikai menedékjogot. Mahler akkor azt írta, hogy

 

„sorsomat a magyar nép Vezérének, Orbán Viktornak a kezébe helyezem”,

 

egyben kijelentve, hogy bízik „a magyar nép szabadságszeretetében”. A magyar nép Vezérét azonban nem hatották meg e sorok, mert Mahlert már a soproni határátlépésekor 2017 májusában őrizetbe vették, és visszatoloncolták Ausztriába, ahonnan újra visszakerült Németországba.

 

HORST MAHLER MELLETT TÜNTETNEK HAMBURGI NEONÁCIK A HELYI MAGYAR KONZULÁTUSNÁL. FOTÓ: LENNART SCHWARZBACH / FB

 

Horst Mahler 2020. október 27-én szabadul a börtönből. Radikalizmusával mára gyakorlatilag a neonáci világban is egyedül maradt. A vita, hogy élettörténete

 

pusztán egy bomlott elme eredménye vagy éppenséggel a szélsőségek közötti könnyű átjárás élő bizonyítéka,

 

ma is folyik. Egy biztos: a Hegel-kötetek, amelyeket még 1970-ben kapott a börtönben, mostanra arra szolgálnak nála, hogy az általa az antikapitalizmussal azonosított „német” és a szerinte kapitalizmussal azonosítandó „zsidó” szellem dialektikus harcaként értelmezze a világtörténelmet. Ennyiben egyszemélyben sikerült neki a bal- és a jobbhegelianusok táborát gyarapítania.

 

NYITÓKÉP: Berlini baloldali fiatalok tüntetnek 1968-ban Horst Mahler mellett / Deutsches Historisches Museum, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás