+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 27. kedd, 07:03
A hetvenes években a kommunista terroristákat támogatta, a kilencvenes évektől a neonáci világ egyik sztárja lett, aki nyíltan heilhitlerezve köszönti az újságírókat. Horst Mahler 2009 óta ül börtönben, 2017-ben Magyarországra próbált szökni. Ma szabadul a börtönből, szélsőjobboldali nézeteit nem adta fel.
„Heil Hitler, Friedman úr”

 

fordult Horst Mahler az újságíróhoz, aki a német Vanity Fair magazin számára akarta meginterjuvolni az egykori baloldali terroristából holokauszttagadóvá lett aktivistát.

 

Az újságíró a zsidó származású Michel Friedman volt, aki Mahlerrel a holokausztról akart beszélgetni, ő azonban folyamatosan tagadta, hogy az megtörtént volna. Az interjú nemcsak sajtótörténetileg szólt nagyot, Friedman magánemberként ugyanis feljelentést is tett miatta: az interjú egész leirata szolgált bizonyítékul arra, hogy

 

Mahler kimerítette az uszítás és a holokauszttagadás büntetőjogi tényállásait.

 

Horst Mahlert 2009-ben ítélték el végül tizenkét évnyi szabadságvesztésre összesen 15 rendbeli uszítás miatt különböző német bíróságok. A börtönben súlyos fertőzést kapott, mostanra mindkét lábát – combból – amputálni kellett. Feltételesen szabadulhat most október 27-én. A nyolcvannégy éves, súlyos beteg Mahler mögött azonban nemcsak szélsőjobboldali múlt van, de

 

az egész második világháború utáni német baloldal ellentmondásai is összesűrűsödnek életrajzában.

 

Mahler ugyanis csak a 1990-es évektől lett aktív a szélsőjobboldalon, előtte a hatvanas években még a baloldali terrorizmus pártján állt, emiatt az egész hetvenes éveket is már börtönben töltötte.

 

Schröder belügyminisztere védte

 

Mahler jogot végzett, a hatvanas években lett ügyvéd Nyugat-Berlinben. Mivel számos baloldali egyetemistát védett, kapcsolatba került az ún. parlamenten kívüli ellenzék (APO) mozgalmával, amely baloldalról akarta a bonni köztársaságot megdönteni. Több egyetemista is tüntetett Mahler mellett rendszeresen Nyugat-Berlinben (a nyitóképen is ez látszik).

 

Többek között ő volt az ügyvédje Beate Klarsfeld, ismert „nácivadásznak”, aki akkor még élő nácikat kutatott fel és próbált meg Mahler segítségével is bíróság elé állítani.

 

Mahler védte Rudi Dutschkét,

 

a '68-as nyugatnémet diáklázadások legendás vezérét is. Amint ő képviselte a rendőrség elleni perben azon Benno Onnesorg családját is, akit 1967-ben a perzsa sah látogatása elleni tüntetésen ölt meg egy nyugatnémet (mint utóbb kiderült: az NDK-nak dolgozó) rendőr.

 

Rövid idő alatt a védenceihez radikalizálódott Mahler, aki

 

1970-ben résztvett a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) megalapításában.

 

Az első akciójuk az volt, hogy megpróbálták Andreas Baader baloldali terroristát kiszabadítani. Ezután Mahler rövid időre Jordániába menekült, a RAF ugyanis jó kapcsolatokat ápolt a palesztin terrorszervezetekkel, többüket ott is képezték ki.

 

Amikor azonban még 1970-ban visszatért Nyugat-Berlinbe, részt vett egy bankrablásban – itt már nem tudott meglépni. A perben Otto Schily, később szociáldemokrata belügyminiszter és Hans-Christian Ströbele, a Zöldek későbbi kreuzbergi parlamenti képviselője védte – sikertelenül, mert Mahlert 14 évnyi szabadságvesztésre ítélték. Elmondása szerint Schily vitte be neki a börtönbe a Hegel-összest, ami nagy hatást tett rá.

 

Később náci fordulatát is a német idealizmus filozófusával igazolta.

 

KÖZÉPEN HORST MAHLER A NYUGAT-BERLINI BÍRÓSÁGON, A KÉP BALOLDALÁN HANS-CHRISTIAN STRÖBELE, A ZÖLDEK KÉSÖBBI PARLAMENTI KÉPVISELŐJE, AKI KREUZBERGBEN MINDIG EGYÉNI MANDÁTUMOT TUDOTT SZEREZNI; A KÉP JOBBOLDALÁN PEDIG OTTO SCHILY, AKI 1998-2002 KÖZÖTT VOLT SZOCDEM BELÜGYMINISZTER. FOTÓ: THORSTEN SCHEIBINGER / FB

 

A börtönben már elkezdett eltávolodni a szélsőbaloldaltól, az akkor éppen balliberális Szabad Demokratákat (FDP) támogatta. Gerhart Baum, liberális belügyminiszterrel még a börtönévei alatt kiadott egy beszélgetős könyvecskét. A hetvenes évek az ún. szociálliberális koalíció időszaka, amikor az FDP a szociáldemokratákkal kormányzott közösen.

 

Mahler 1980-ban tudott feltételesen szabadulni.

 

A kérvényét egy akkori fiatal baloldali ügyvéd, bizonyos Gerhard Schröder írta.

 

Schröder 1998-as győzelme után Mahler másik ügyvédje, Otto Schily belügyminiszter lett.

 

Továbbgondolt Amerika-ellenesség

 

Horst Mahler a kilencvenes évek közepétől kezdett folyamatosan jobbra tolódni: a baloldali hátteréből hozott Amerika-ellenességét egy agresszívabb antiszemitizmusban gondolta tovább. Szerinte Németországot katonailag az amerikaiak, morálisan pedig a holokauszt okán „a zsidók” tartják megszállva. Ezért szerinte „a német öngyűlöletből” csak a holokauszttagadással lehet kitörni. Erről könyvet is írt 2000-ben a szélsőjobboldali Republikánusok párt elnökével.

 

MAHLER (KÉP BALOLDALÁN) A NEONÁCI NPD-NÉL IS BEMUTATTA A KÖNYVÉT. FOTÓ: ROBERT REINHARD / FB

 

Már ebben az időszakban kapcsolatba került a neonáci Nemzeti Demokrata Párttal (NPD), bár egyes kérdésekben még náluk is jobbrább állt. Mahler például eleve nem fogadja el a berlini köztársaságot, hanem továbbra is

 

a német császárság jogrendjét tartja magára nézve kötelezőnek.

 

Németországban ezt a kört, akik ezt vallják, nevezik Reichsbürgereknek, azaz „birodalmi polgároknak”; a többségük adóelkerülési célból tagadja meg az NSZK jogrendjét.

 

2003-ban hozta létre a Holokauszttagadás Áldozatainak Szövetségét,

 

ezzel a holokauszttagadásnak – ami Németországban büntetőjogi tényállás – intézményes keretet adott. Meg persze bizonyítékot arra, amikor mindezért 2009-ben – többek között az említett interjúja és Michel Friedmann feljelentése után – perbe vonták.

 

A magyar nép Vezére nem segített rajta

 

A perben eleve felmerült, hogy Mahler pszichológiailag nem beszámítható, ugyanis a tárgyalást teljes szerepzavarban töltötte: azt hitte, ő az ügyész, és a német császári büntetőtörvénykönyv alapján folyamatosan halálbüntetést kért az ügyében eljáró bírákra. 2009-ben ítélték el összesen 12 évre többrendbeli holokauszttagadás és uszítás miatt.

 

HORST MAHLER A BÖRTÖNBEN. FOTÓ: GERD LEIENBACH / FB

 

Mivel egészségügyi állapota folyamatosan romlott, 2016-ban szabadlábra bocsátották. Amikor azonban a bíróság ennek felülvizsgálatát mondta ki, Orbán Viktortól kért politikai menedékjogot. Mahler akkor azt írta, hogy

 

„sorsomat a magyar nép Vezérének, Orbán Viktornak a kezébe helyezem”,

 

egyben kijelentve, hogy bízik „a magyar nép szabadságszeretetében”. A magyar nép Vezérét azonban nem hatották meg e sorok, mert Mahlert már a soproni határátlépésekor 2017 májusában őrizetbe vették, és visszatoloncolták Ausztriába, ahonnan újra visszakerült Németországba.

 

HORST MAHLER MELLETT TÜNTETNEK HAMBURGI NEONÁCIK A HELYI MAGYAR KONZULÁTUSNÁL. FOTÓ: LENNART SCHWARZBACH / FB

 

Horst Mahler 2020. október 27-én szabadul a börtönből. Radikalizmusával mára gyakorlatilag a neonáci világban is egyedül maradt. A vita, hogy élettörténete

 

pusztán egy bomlott elme eredménye vagy éppenséggel a szélsőségek közötti könnyű átjárás élő bizonyítéka,

 

ma is folyik. Egy biztos: a Hegel-kötetek, amelyeket még 1970-ben kapott a börtönben, mostanra arra szolgálnak nála, hogy az általa az antikapitalizmussal azonosított „német” és a szerinte kapitalizmussal azonosítandó „zsidó” szellem dialektikus harcaként értelmezze a világtörténelmet. Ennyiben egyszemélyben sikerült neki a bal- és a jobbhegelianusok táborát gyarapítania.

 

NYITÓKÉP: Berlini baloldali fiatalok tüntetnek 1968-ban Horst Mahler mellett / Deutsches Historisches Museum, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás