+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 26. hétfő, 20:47
Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Sokkal több medúzát kéne ennünk, ha meg akarjuk menteni a bolygót – tulajdonképpen ez a tanulsága annak a tanulmánynak, amit az ausztráliai Queenslandi Egyetem tudósai publikáltak.

 

A kutatók azt vizsgálták, hogy mennyire halásszák a különösen veszélyeztetett halfajokat. Az eredmények szerint

 

összesen 91 olyan veszélyeztetett halfajta van, amiket ipari méretekben halásznak, és ezek 15 százalékát nemzetközileg is forgalmazzák

 

– például a foltos tőkehalat, az atlanti makrélát vagy a nagyszemű tonhalat.

 

A globális trend, hogy

 

ebből a 91 fajból 80-ban csökken a populáció döntően pont a halászbiznisz miatt,

 

a maradék 11 faj esetében pedig nem lehet tudni, hogy trendszerűen nő vagy csökken-e a populáció.

 

„Illegálisnak kéne lennie, hogy olyas valamit együnk, amit a kihalás veszélye fenyeget (…) Ahogy azt sem fontolnánk meg soha, hogy hegyi gorillákat vagy elefántokat együnk” – mondta dr. Clarissa Clein, a kutatás egyik résztvevője.

 

Ellentétben amiből viszont sokkal több van, mint foltos tőkehalból vagy nagyszemű tonhalból, az a már 1700 éve a vizeinkben lebegő medúza, amit már csak azért is nehezebb a kihalás szélére küldeni, mert a rájuk vadászó halfajokat a halászat megtizedelte.

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

水母刺身 #jellyfishsashimi

A post shared by ♡ ᴊᴜʟɪᴀ ♡ (@juliaaalam) on

ÍGY NÉZ KI EGY MEDÚZÁS MENÜ, JAPÁNBAN MÁR VAN IS HAGYOMÁNYA MEDÚZÁBÓL KÉSZÍTENI A TRADICIONÁLIS SZASIMIT.

 

Emberi fogyasztásra alkalmas lehet például az ágyúgolyó-medúza vagy a kékfoltos medúza – ha ezeket fogyasztanánk a veszélyeztetett fajok helyett, sokkal könnyebben helyreállhatna a természetes ökoszisztéma.

 

NYITÓKÉP: Lifefish / Freeimageslive

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás