+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ágoston Dániel
2020. október 26. hétfő, 19:30
Marha könnyű azt mondani, hogy mindenki maradjon otthon, de ezzel egyenes út vezet a mentális gondok világába. Egy csonka családok, alkoholizmus, szar életvitelek és múltbéli terhek nyomasztotta országban ez különösen fontos szempont.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A maszkpara valószínűleg az évtized legvisszásabb, legellentmondásosabb és legkényelmetlenebb topikjai között lesz számontartva. Ha ugyanis abból indulunk ki, mennyire nevetséges a maszkellenesek vonyítása amiatt, hogy egy 5x9 centiméteres rongydarabban látják a szabadságuk végső vesztét, akkor adja magát, hogy lehetőleg minden körülmények között viseljünk maszkot, kiváltképp nagyobb tömegben.

 

Nagyobb tömegben viszont értelemszerűen jobban ki vagyunk téve a vírusnak, vagyis hülye, aki nagyobb tömegbe megy, tehát ne menjünk nagyobb tömegbe.

 

Ha azonban nem megyünk nagyobb tömegbe, akkor toszhatjuk a kiállást az SZFE mellett, oda a meccs – és amúgy is örüljünk, hogy egyáltalán 11-ig lehet menni bulizni.

 

A helyzet ambivalenciáját és az abszurditását nyilván mindenki érzi. Főleg, hogy a közbeszédben ez olyan jelenségekben tetőzik, mint amikor a következetesség jegyében leidiótázzuk a focimeccsen résztvevőket, amiért nagy tömegbe tömörülnek, ugyanakkor egy szót sem szólunk, ha egy október 23-ai tüntetésen történik ugyanez. 

 

Mondom ezt úgy, hogy magam részéről a szotyizástól a FIFA-ig mindent utálok a fociban (kicsit sem tartom fontosnak), ellenben az SZFE melletti tömeges kiállást igen (hesteg libernyák) – csak hát mindez a tényeken nem változtat. Még akkor sem, ha azóta rendeletben tették kötelezővé a maszkviselést minden ilyen eseményen.

 

Mégis adódik a kérdés, hogy

 

jelen helyzetben tényleg nem-e lenne-e jobb a valagunkon maradni?

 

Hogy miközben lassan az összes kórházi ágy megtelik, és a legtöbb országban körülöttünk megint kijárási tilalom van, tényleg ennyire fontos-e most tüntizni, bulikázni, koncertre és meccsre járni?

 

A kérdés megosztja a társadalmat és megosztja a rendezvényszervezői szektort is – noha jelen pillanatban a törvény betűje szerint 500 főig lehet bulit és koncertet szervezni este 11-ig kötelező maszkhasználat mellett, és ugyanígy, kötelező maszkviselés mellett részt lehet venni meccseken és tüntetéseken.

 

Induljunk ki abból, hogy

 

a valahova tartozás az egyik legerősebb hiány alapú szükséglet, a Maslow-piramisban is alulról a harmadik,

 

és nagyon sok ember esetében, ha ezt a lyukat nem sikerül semmivel betömni, egyenes az út a mentális gondok világába. Egy csonka családok, alkoholizmus, szar életvitelek és múltbéli terhek nyomasztotta országban ez különösen fontos szempont.

 

Elvben persze marha könnyű azt mondani, hogy mindenki maradjon otthon – mert hát nem igaz, hogy nem lehet otthon jógázni, olvasni, netflixezni, edzeni meg kenyeret sütni. Azonban ha kilépünk a belpesti polgárság viszonylagos jólétéből, valószínűleg árnyaltabb a helyzet abban a lakótelepi lakásban, ahol a négyfős, nem túl tőkeerős család egy fedél alatt él a demenciával küzdő nagymamával, és a család bevételének fele azon múlik, hogy anya tud-e menni takarítani a szórakozóhelyre, ahol dolgozik. 

 

Ha pedig a szórakozóhelyeken nem lehet rendezvényeket szervezni, akkor csak apa – a vírus miatt ugyancsak megnyesett – keresetéből lehet megélni,

 

ami azonban már nem fogja fedezni a nagymama kezelését, Peti elfelejtheti a Fortnite-előfizetését, a kis Cintia pedig csak egyre frusztráltabb lesz,

 

mert semmi mást nem lát, minthogy a család a szeme láttára hullik atomjaira, miközben a barátnőivel is csak a TikTokon élhet közösségi életet.

 

Éppen ezért nem célszerű kétkarú mérlegre tenni a problémát, morálissá tett kérdéseket pedig eleve hiba kettős mérce szerint megítélni, mert szinte biztosan hamis eredményhez vezet. És legfőképp nem célszerű a kérdést átpolitizálni, mivel a politikum eleve híján van a dolgok etikus szempontok szerinti megítélésének.

 

A példálózás kapcsán pedig nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a fejlettebb társadalmakban megtehetik, hogy a hosszabb távú haszon reményében rövid ideig a nélkülözést választják – mi viszont ezt aligha tudjuk megtenni a Lajtától innen (mondjuk a svédek hamar átlendültek a kérdésen a gazdaság leállítása nélkül is). Ha ugyanis egy klubban nincs buli, akkor az ott dolgozók munkanélkülivé válnak. Tágabb értelemben pedig ebbe beledöglik egy komplett szektor, mivel valós állami támogatás és segítség láthatóan nem érkezik a megmentésére.

 

Természetesen ez még mindig nem magyarázza, hogy miért ne kellene tömegrendezvényeken maszkot viselni (minthogy kell, mivel kötelező), ám az általában kétségtelenül szükséges maszkviselés kapcsán az a helyzet, hogy

 

zárt térben, távolságtartás nélkül tulajdonképpen majdnem mindegy, hogy van-e mindenkin maszk, vagy nincs senkin.

 

Minderről bővebben itt egy hercig augusztusi tanulmány alapján összerittyentett Móricka-rajz.

 

Ezen a ponton pedig visszakanyarodhatunk oda, hogyha ez így van, ha a maszkviselés nem ér semmit távolságtartás nélkül, akkor tulajdonképpen magukat a rendezvényeket nem lenne szabad engedélyezni. Ez logikusnak is tűnne, ha nem jelentené azt, hogy emiatt emberek élete megy tönkre, hogy megroppan ettől egy gazdasági terület, amit pedig nyilvánvalóan nem lehet elvárni, és nem lehet senkit erre predesztinálni.

 

A káosz a kérdésben tehát teljes,

 

a vélemények pedig végeredményben a karanténtálibok és a fóliasapkás vírusszkeptikusok között oszlanak meg.

 

Az igazság azonban, mint mindig, most is valószínűleg középtájt lehet, a józanság keretein belül. Amit ma a klubok és rendezvényszervezők a törvény betartásán túl tehetnek, hogy kihelyezett kézfertőtlenítőkkel segítik a védekezést, fokozottan ügyelnek a takarításkor a fertőtlenítésre, tájékoztatják a közönséget, és mindenekelőtt nyugalomra intik az embereket. Se többet, se kevesebbet.

 

A megoldás pedig – amíg piacra nem kerül bevethető vakcina – minden bizonnyal az, hogy megtanulunk együtt élni ezzel a dologgal. Védve, segítve az időseket és a krónikus betegeket a vírustól való távoltartásukkal, maszkkal, előzékenységgel – segíteni egymásnak, bízni a szakemberekben, és belátni azt, hogy az életet egész egyszerűen nem lehet leállítani.

 

A szerző DJ, rendezvényszervező és klubvezető sajtófőnök. Olvass még Ágoston Dánieltől az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás