+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 22. csütörtök, 07:05
Mostanában lett igazán hot topic az EU-ban, hogy ne járjon EU-s pénz olyan tagállamoknak, amelyek megsértik a jogállamiságot és pláne ahol ellopják az EU-s pénzeket. Az ellenzék nagyon örülne, ha ekként megbüntetné Orbánt az EU, pedig ellenzéki vezetésű önkormányzatokra is visszaütne, ha hirtelen elapadnának az uniós források, sőt, az EU mostani pozitív megítélésén is fordíthat a dolog. Mutatjuk, mik az ötlettel a főbb gondok, amikre egyelőre nincs megoldás.

Az EU intézményeiben mostanában egyre élénkebben zajlik a vita arról a felállítandó mechanizmusról, ami lehetővé tenné a tagállamoknak fizetett EU-s támogatások felfüggesztését a jogállamiság megsértése miatt. Kifejezetten olyan jogállamiságsértésekre vonatkozna az új eljárás, amelyek az EU pénzügyi érdekeit sértik – más szóval olyan esetekre, ahol az EU-s pénzeket szisztematikusan ellopják vagy szabálytalanul használják fel.

 

A tárgyalások kimenetele egyelőre kétséges, a célpontja azonban nyilvánvaló. Orbán Viktor kormányát már a 2012-es alkotmányozás és az abban az időszakban véghez vitt médiaszabályozási- és választójogi reformok óta az EU-s értékek, köztük a jogállamiság legfőbb aláásójának tartják az EU-ban. Közben Magyarország rekorderré lépett elő a szabálytalanul felhasznált EU-s pénzek aránya tekintetében az OLAF legfrissebb, 2019-es évre vonatkozó jelentése szerint, a kormányközeli oligarchák pedig az EU-s pénzek legfőbb kedvezményezettjei közt vannak Magyarországon.

 

Miközben az EU olyan eljáráson dolgozik, amely a tagállamoknak járó kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötné, azzal a sajátos dilemmával is szembesül, amivel a nagyhatalmak, mikor nemzetközi szankciókat szabnak ki. Vagyis, hogy

 

hogyan büntessék meg egy állam kormányát anélkül, hogy annak polgárait és az ellenzékét is büntetnék.

 

A BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) és az Azonnali közös cikkében bemutatjuk, hogyan árthatnak a pénzügyi szankciók nemcsak a kormánynak, hanem az EU-párti ellenzékének is, amely számos település vezetését elhódította a tavaly őszi önkormányzati választáson. Ezen önkormányzatok közül sokan nem annyira látványos, de alapvető fontosságú projektekre költik az EU-s támogatásokat középületek és utak felújításától kezdve orvosi rendelők vagy épp romák lakta épületek renoválásáig.

 

Míg a magyar ellenzék túlnyomórészt támogatja az Orbán-kormány elleni EU-s szankciókat, közben készülnek arra is, hogy a pénzek felfüggesztése miatt mit kaphatnak a nyakukba. „Persze, hogy az emberek rám lesznek mérgesek, ha ezek a projektek leállnak” – mondja Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere az Azonnalinak. 

 

„Ha valami nem jól működik egy városban, akkor mindig a polgármester és a rendőrkapitány a hibás érte.

 

Szinte senki nem érti itt, hogy hogyan működik ezeknek a projekteknek a finanszírozása.”

 

A szankciók ráadásul az EU megítélését is kikezdhetik Magyarországon. A magyarok nagy többsége jó véleménnyel van az EU-ról. Sokan pedig szintén jó véleménnyel vannak Orbánról is – hiszen végül is háromszor nyert választást kétharmaddal egymás után. „Ha az emberek fejében összekapcsolódik az EU büntetése Magyarországgal szemben és az Orbán-rendszer bűvölete, akkor óriásit fordulhat Magyarországon az EU-pártiak és az EU-ellenesek tábora” – fogalmazott az Azonnalinak Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

 

A Fidesz eközben minden kísérletet következetesen visszautasít az EU-s támogatások jogállamisági alapon történő megvágására, mondván: ez zsarolás.

 

„Nincs B-tervünk”

 

Orbán tíz éve tartó kormányzásával az EU azzal a problémával szembesült, hogy a jogállamisági követelményei csak a csatlakozás előtt álló országokkal szemben hatékonyak. Amint egy ország EU-tagállammá válik, az EU alapértékei ott már nem kényszeríthetők ki hatékonyan, hiába nevezi magát az EU értékközösségnek.

 

Miután Magyarország „illiberális fordulatát” a 7-es cikkes eljárással – amely az EU hivatalos, de nem túl hatékony mechanizmusa az „eltévelyedett” tagállamok megbüntetésére – sikertelenül próbálták megakadályozni, az EU végül pénzügyi szankciók útján próbál a 7-es cikkhez hasonló eredményt elérni. Az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló vita most erősödött fel, amikor a több, mint ezermilliárd eurós következő hétéves költségvetés és a hozzá kapcsolódó 750 milliárd eurós koronavírus-helyreállítási csomag részleteit véglegesítik az EU intézményei.

 

Az EU-s költségvetéstől nagyban függ Magyarország, hiszen jelenleg az EU-s támogatások a magyar GDP több, mint három százalékát teszik ki – ez az egyik legmagasabb arány a tagállamok között. Ezen pénzeknek egy jórésze végül az önkormányzatoknál köt ki. Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt mondja, hogy a magyar önkormányzatok nagyjából ezerhatszáz-milliárd forintot kaptak az EU-tól a 2014-2020 közti költségvetési időszakban, ami becslése szerint nagyjából 15-20 százaléka az ebben az időszakban az országba érkező EU-s támogatásoknak.

 

Az EU-s támogatások különösen fontosak a kisebb magyar falvaknak és városoknak, főleg amelyek nem rendelkeznek fejlett iparral vagy turizmussal. A számukra a helyi adókból és a központi költségvetésből beérkező pénz leginkább csak a mindennapi működésre elég, mondja az Azonnalinak Finta István jogász, közgazdász, az MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa:

 

„Ha ezek a települések nem tudnak EU-s támogatásokra pályázni, akkor a fejlődési lehetőségeik gyakorlatilag megszűnnek.”

 

Nyirati Klára bajai polgármester arról beszélt az Azonnalinak: reményei szerint a jövőben közterek, utak, járdák felújítására pályáznának. A 34 ezres lakosú Duna-parti városnak egész csinos főtere van, csak épp a nagyrészét parkolónak használják. A városközponttól pár sarokkal kijjebb pedig már van jó pár járdaszakasz, ahol kihívás lehet mondjuk babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedni.

 

A BAJAI TEMETŐ ELŐTT MÁR ELKEZDTÉK A JÁRDAFELÚJÍTÁST, DE SOK SZAKASZRA RÁFÉRNE MÉG. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Nyirati a Momentum színeiben lett polgármester a tavaly októberi választáson, leváltva az addigi fideszes vezetést, és megörökölve attól számos, folyamatban lévő EU-finanszírozott projektet, nagyokat és kisebbeket egyaránt. Mint mondta, csak a nagyobb projektek, köztük az új piactér vagy az ipari park, összesen úgy 4-5 milliárd forintot tesznek ki, ami a város éves költségvetésének nagyjából a fele. „Ha felfüggesztik az EU-s kifizetéseket, egyik projektet sem fogjuk tudni befejezni, nem lesz pénzünk fejlesztésekre” – mondta Nyirati az Azonnalinak.

 

A Nógrád megyei Endrefalván, Budapesttől száztíz kilométerre északkeletre az EU 125 millió forinttal támogatja egy új orvosi rendelő kialakítását. Jelenleg a falu ezerkétszáz lakóját egy lerobbant épületben látják el, ráadásul mivel állandó orvos nincs a faluban, a rendelő csak heti néhány napon működik pár órára, amikor az orvosok a környező településekről átjárnak rendelni.

 

Egyikük Hargita Gyöngyi gyermekorvos, aki egy repedezett falú kis szobában látja el a betegeit. Az Azonnalinak azt mondta: leginkább egy hangszigetelt ajtónak örülne: „ha a gyerekek zajonganak odakint a váróban, még a beteg szívverését se tudom rendesen meghallgatni”.

 

Endrefalvát egyébként egy független polgármester vezeti. A falu megbízott jegyzője, Murányi Zoltán azt mondta, abban reménykedik, hogy az új rendelő odavonz majd egy állandó orvost is, aki hajlandó lenne folyamatosan a faluban dolgozni. Mint mondta, az EU-s támogatás összegét a projektre októberben utalták át a falu számlájára, a közbeszerzéseket pedig tavasszal fogják kiírni.

 

Arra a felvetésre, hogy mi lett volna, ha felfüggesztik az EU-s kifizetést, úgy válaszolt: „Nem volt B-tervünk.”

 

EZ AZ EGYKORI KOCSMA ÉPÜLETE ENDREFALVÁN, ÖNKORMÁNYZATI TELKEN. NAGYON ROSSZ ÁLLAPOTBAN VAN, ÚGYHOGY LEBONTANÁK ÉS A HELYÉRE ÉPÍTENÉK FEL EU-S TÁMOGATÁSBÓL AZ ÚJ ORVOSI RENDELŐT. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Mekkora a kormány hatalma EU-s pénzügyekben?

 

Az EU-s pénzekre vágyó önkormányzatoknak nem közvetlenül Brüsszelhez, hanem a magyar pénzügyminisztériumhoz kell a támogatásért pályázniuk. Ez nem azért van így, mert Orbán annyira autoriter lenne, hanem általános gyakorlat az EU-ban: a legtöbb tagállamban egy központi szerven keresztül osztják az EU-s pénzeket.

 

Ha egy projektre elnyerték az EU-s támogatást, akkor a pénzt az adott tagállam költségvetéséből fizetik ki az önkormányzatnak és azt később téríti meg az EU a tagállamnak. „A tagállamok gyakorlatilag előfinanszírozzák ezeket a projekteket a saját költségvetésükből, ugyanis az Európai Bizottság csak utólag fizet, miután a projekt lezárult és a számlákat elküldték Brüsszelbe” – magyarázza Medve-Bálint Gergő politológus a Társadalomtudományi Kutatóközponttól az Azonnalinak. Mint mondja, az önkormányzatok gyakran nincsenek is azzal tisztában, hogy az így keletkező „ideiglenes hiányt a központi költségvetés fedezte”.

 

Vagyis a központi kormány egyrészt közvetítőként lép fel az EU-s pályázatoknál, másrészt pedig garantálja is a köztes időben a pénzt, amíg Brüsszelből át nem utalják azt.

 

Ennek a rendszernek köszönhetően a kormány fölényben van az EU-s pénzekre szoruló önkormányzatokhoz képest. A kérdés az, hogy kihasználná-e ezt a helyzetet a Fidesz, ha Magyarország egyszer csak nem kapna EU-s pénzeket.

 

Eddig a Fidesz távol tartotta magát a lehetőségtől, hogy elvágja az ellenzéki településektől az EU-s támogatásokat. Az Azonnali által megkérdezett ellenzéki polgármesterek azt mondják: nem blokkolta a kormány a támogatásaikat, habár a fideszes településekkel sokszor sokkal nagylelkűbb volt.

 

„Talán meglepőnek hangzik tőlem, de alapvetően jó az együttműködésünk a pénzügyminisztériummal, számos fontos projektre nyertünk EU-s pályázatot” – mondja a DK-s Baracskai József, aki tíz éve polgármestere a hatezer fős nyugat-magyarországi kisvárosnak, Zalaszentgrótnak. A városközpontban számos olyan felújított vagy felújítás alatt álló épületet mutatott az Azonnalinak – köztük a városházát –, amely részesült az EU-s támogatásokból.

 

BARACSKAI JÓZSEF ANNAK AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ, ROMÁK LAKTA BÉRHÁZNAK AZ UDVARÁN, AMIT EU-S PÉNZBŐL AKARNA FELÚJÍTTATNI. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Azonban a kapcsolat Budapesttel mégsem teljesen sima. Baracskai elmondta, hogy a pénzügyminisztériumnak három évbe telt feldolgozni egy pályázatot egy EU-s finanszírozású projektre: egy, romák által lakott épület felújítására Zalaszentgrót peremén. A korábbi téglagyár egykori szolgálati lakásaiban nincs megfelelő csatornázás és fűtés: a lakók fával fűtenek. Baracskai felidézte: eredetileg 140 millió forintos támogatásra pályáztak 2016-ban, de csak mostanában nyerték meg a pályázatot. A köztes időszakban, mint mondja, a becsült költségek megemelkedtek.

 

Tekintetbe véve, hogy milyen mértékű munkálatokat kellene elvégezni az épületen, a polgármester most abban gondolkodik, hogy inkább másik ingatlanokban helyezné el a lakókat a felújítás helyett. Az egyik ott lakó roma nő nem szívesen maradna az épületben akkor sem, ha azt felújítanák. Mint azt az Azonnalinak elpanaszolta:

 

„Az ember hiába próbálna normálisan élni, itt nem lehet!”

 

„A gonosz EU megbünteti a magyarokat”

 

Bár annak nincs jele, hogy a zalaszentgróti projekt kifejezetten politikai okok miatt húzódott volna el, az ilyen késések is megmutatják, mennyire ki vannak téve az önkormányzatok a kormánynak az EU-s támogatások terén. Elemzők szerint ha a támogatásokat elvágnák, annak főleg az olyan projektek, mint a romák által lakott társasház felújítása esnének áldozatul.

 

Az EU-s pénzek felfüggesztése esetén a kormány valószínűleg biztosítaná a pénzügyi hátteret a „fontos infrastrukturális beruházásoknak”, amelyeket továbbra is előfinanszírozna a központi költségvetésből, amennyire ezt anyagilag megengedheti – véli Medve-Bálint Gergő, a Társadalomtudományi Kutatóközpont politológus kutatója. Azonban szerinte ez „kisebb projektek esetén, mint a társadalmi felzárkóztatás hátrányos helyzetű területeken, nem túl valószínű”.

 

AZ ILYEN HÁZAK FELÚJÍTÁSA LEHET AZ ELSŐ, AMIT EL KELLENE ENGEDNI, HA TÉNYLEG FELFÜGGESZTIK AZ EU-S PÉNZEKET. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Az viszont nagyon is valószínű, hogy a Fidesz politikai tőkét próbálna kovácsolni a szankciókból, arra használva őket, hogy elhiteltelenítse az ellenzéket és az EU-t. Egyrészt azokat az ellenzéki polgármestereket, akik az EU-s támogatások hiányában nem tudnak a városaikban fejlesztési projekteket befejezni, vagy egyáltalán megcsinálni, könnyű lesz alkalmatlannak feltüntetni. Másrészt, amint azt Vasali Zoltán politológus, az IDEA Intézet elemzője mondta az Azonnalinak,

 

a szankciókat úgy is beállíthatja majd a kormány, hogy „a gonosz EU politikai okokból bünteti meg a magyarokat”.

 

A Pénzügyminisztérium nem reagált a kérdéseinkre azzal kapcsolatban, hogy mit tenne, ha tényleg felfüggesztenék az EU-s kifizetéseket. Bár a minisztériumnak van egy államtitkára, aki kifejezetten az EU-s források felhasználásáért felelős, a minisztérium sajtósa ismételt érdeklődésünkre azt közölte telefonon, hogy a minisztérium nem illetékes a kérdésben.

 

Van más is, ami okot ad a gyanúra, hogy a Fidesz a pénzügyi hatalmát az ellenzék gyengítésére használná fel, ha a szankciók bekövetkeznek. Egyrészt az önkormányzatok felé mutatott fölényes hozzáállást mutatja az is, hogy a Fidesz a kormányzása alatt fokozatosan hatásköröket vett el az önkormányzatoktól, ami oda is vezetett, hogy kevesebb feladatra kevesebb pénz jut nekik.

 

Ráadásul a 2019-es önkormányzati választáson aratott ellenzéki siker óta a kormány konkrétabban is megmutatta, hogy hajlamos pénzt elvonni ellenzéki városoktól: elég csak a „speciális gazdasági övezetekről” szóló törvényre gondolni, amelynek köszönhetően a kormány az önkormányzatok területén maga alakíthat ki ilyen zónákat, átcsoportosítva onnan az adóbevételeket a kivétel nélkül fideszes vezetésű megyei önkormányzatokhoz.

 

Gyakorlatilag ezt lépték meg – csak még a járványügyi veszélyhelyzet alatti ideiglenes rendelet alapján – Göd esetében is, ahol a Samsung-gyárat „vonták ki” ekként a város fennhatósága alól, elvonva ezzel a város bevételeinek a harmadát. A különleges gazdasági övezeteket az ellenzék a kormány politikai fegyverének tekinti, míg a Fidesz a bevezetéskor azzal érvelt: pusztán a városok és falvak közti igazságosabb újraelosztásról van itt szó.

 

Lobbizás a közvetlen EU-s pénzekért

 

A magyar ellenzék nagyban támogatja az EU-s pénzügyi szankciók lehetőségét Orbánnal szemben annak ellenére is, hogy ennek következtében az önkormányzatok zsebéből is kivehetik a pénzt, ami politikailag is visszaüthet. Mindez jól mutatja az ország megosztottságát is, és azt: Orbán ellenfelei bármit hajlandók kockáztatni, hogy eltávolítsák őt. A cikkhez megszólaltatott polgármesterek pártjai, a Momentum és a DK rendszeresen úgy festik le az EU-t, mint a magyar emberek szövetségesét a korrupt és autoriter kormány elleni harcban.

 

A 2019-ES EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN A DK NEM BONYOLÍTOTTA TÚL A KÉRDÉST: ORBÁN VAGY EURÓPA?

 

Vasali Zoltán az IDEA Intézet elemzője azt mondja: politikailag veszélyes lenne most már az ellenzéki pártoknak meggondolniuk magukat a pénzügyi szankciókkal kapcsolatban: „ki kell tartaniuk amellett, hogy a pénzek felfüggesztése helyes, és nem hazaárulás ezt támogatni”.

 

És persze úgy könnyű támogatni a szankciókat, hogy egyelőre kétséges, alkalmazzák-e őket valaha.

 

Az EU-ra jellemző összetett és hosszadalmas döntéshozatal miatt sok politikus kételkedik abban, hogy valaha elfogadnak-e egyáltalán ilyen intézkedéseket. Ahogy Baracskai József zalaszentgróti DK-s polgármester fogalmazott az Azonnalinak: még ha meg is állapodnak a szankciók alapjául szolgáló EU-s rendeletben, „akkor is az egész sokáig fog tartani és nehéz lesz kikényszeríteni”.

 

Ezt a véleményt osztják egyébként a másik oldalon is. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere szűkszavúan csak annyit közölt sajtósa útján érdeklődésünkre: semmilyen hivatalos információja nincs arról, hogy az EU-s pénzek felfüggesztése „reális lehetőség lenne”.

 

Hogy ne veszítsék el a fejlesztéseik legfőbb anyagi forrásait, az ellenzéki politikusok egy olyan alternatív rendszer kialakításába helyezték a hitüket, ami lehetővé tenné nekik, hogy a kormányt megkerülve közvetlenül Brüsszelben pályázhassanak a pénzekre. „A pénzügyi büntetés alapvetően jó ötlet” – mondta az Azonnalinak Nyirati Klára bajai polgármester. Szerinte ugyanis így a korrupció és a pazarlás lehetősége is lecsökkenne olyan nagy volumenű projekteknél, amelyeket a kormány felügyel. Azonban, mint mondta,

 

„az önkormányzatokat nem kellene büntetni, lehetővé kellene tenni nekik, hogy közvetlenül pályázzanak a támogatásokra”.

 

Ezeket az aggodalmakat részben úgy tűnik, az Európai Parlament is elismeri, hiszen a még csak tervben lévő rendelethez tavaly elfogadtak többek közt egy olyan módosítást is, amely egy külön panaszeljárást garantált volna a kedvezményezetteknek a Bizottságnál arra az esetre, ha a felfüggesztés miatt nem kapnák meg a kormányaiktól a számukra már megítélt támogatásokat.

 

Azonban bizonytalan, hogy ez a garanciális elem túléli-e az intézményközi tárgyalásokat és bekerül-e majd a végleges szabályai közé annak a mechanizmusnak, amely a kifizetések jogállamisági alapon történő felfüggesztését szabályozza majd.

 

Az Európai Unió Tanácsa részéről legutóbb napvilágot látott dokumentum ilyen garanciákat nem részletez, de még ha benne is maradna ez a panaszeljárás a végleges verzióban, az sem segítene azokon az önkormányzatokon, amelyek a felfüggesztés időszakában akarnának újabb pályázatokat benyújtani.

 

Az ellenzék mindenesetre próbál az EU-ban lobbizni ezért. A hétvégén Budapest és harminc másik ellenzéki vezetésű település jelentette be, hogy helyi népszavazásokat kezdeményeznek azért, hogy az EU koronavírus-mentőcsomagjának a felét közvetlenül az önkormányzatoknak osszák szét. Karácsonyék bejelentése szerint számos más európai város is támogatja a kezdeményezést, azonban azt is látni kell, hogy egy helyi népszavazás eredménye sem a kormányra, sem az EU-ra nézve nem kötelező, így kérdéses, hogy ezzel meg lehet-e győzni Brüsszelt.

 

Több megfigyelő kételkedik nemcsak abban, hogy az EU belemenne a pénzek közvetlen elosztásába, de abban is, hogy egyáltalán meg tudna birkózni ezzel az adminisztratív feladattal. „Még ha csak egy vagy két tagállam számára függesztik is fel a támogatásokat, az Európai Bizottságnak nem lenne arra kapacitása, hogy lebonyolítsa az önkormányzatok közvetlen pályáztatását, ugyanis a Bizottság bürokráciája egyáltalán nem olyan hatalmas, mint ahogy azt az emberek elképzelik” – mondta az Azonnalinak Medve-Bálint Gergő politológus.

 

Erre a felvetésre válaszul a közvetlen pályáztatást támogató német zöld EP-képviselő, Daniel Freund úgy válaszolt az Azonnalinak:

 

a plusz adminisztratív költség így is sokkal kevesebb lenne, mint az az összeg, ami most elveszik a korrupció miatt.

 

 

Ha az EU lehetővé tenné a közvetlen pályázást az önkormányzatoknak, az persze azt is jelentené, hogy a fideszes önkormányzatoknak ugyanúgy joga és lehetősége lenne pályázni, mint az ellenzékieknek, miközben az országnak fizetett pénzek a Fidesz-kormány tevékenysége miatt lennének felfüggesztve. Felmerül a kérdés, hogy akkor nem tenné-e ez értelmetlenné végső soron a szankciót.

 

Az IDEA Intézet elemzője, Vasali Zoltán szerint semmiképp sem: szerinte Orbánék büszkeségét ez nagyon is megrázná. „A kormány hiperérzékeny minden egyes euró elosztására.

 

Ha elvesztenék a kontrollt a pénz egy bármilyen kis része fölött is, az persze nem döntené meg a kormányt, de azért hatalmas politikai veszteség lenne.”

 

Az ellenzéken belül két véglet között mozog annak a megítélése, ahogy az EU kezeli a „magyar helyzetet”, mondja Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Az egyik narratíva felrója az EU-nak, hogy képtelen Orbánt megfékezni, a másik pedig megváltóként várja, hogy az EU végre megbüntesse a miniszterelnököt. „Egyik megközelítés sem pontos. A politikai helyzetet nekünk magunknak kell megoldanunk, nem várhatunk az EU-ra, hogy megoldja helyettünk a problémáinkat” – mondta erről Ujhelyi.

 

Egyelőre úgy tűnik, hogy az EU-s intézmények előbb-utóbb megállapodnak valamilyen mechanizmusban a jogállamiságsértések pénzügyi szankcionálására. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy ez mennyire lesz szigorú, mennyire lesz nehéz kikényszeríteni, és hogyan fogják biztosítani, hogy az önkormányzatok ne essenek el a nekik járó támogatásoktól – már ha fogják egyáltalán.

 

A cikk a BIRN (Balkan Insight Investigative Reporting) Fellowship for Journalistic Excellence programjának keretében készült az ERSTE Alapítvány támogatásával. Az eredeti, angolnyelvű verziót Neil Arun szerkesztette.

 

NYITÓKÉP: Sanja Pantic / BIRN

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokáig tartott, de a Momentum is kimondta: Orbán Viktor leváltáshoz egyetlen közös listán kell indulnia a hatpárti ellenzéknek. Ezzel gyakorlatilag a listaállítás körüli vita eldőlt.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás