+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 22. csütörtök, 18:11
Mi a különbség a koronavírus és az influenza között? Miért annyira fontos a maszkviselés? Miért állt ki vitázni a járványtagadókkal? És mit tehet az egyén, hogy ne fertőződjön meg? Dr. Boldogkői Zsolt virológussal és molekuláris biológussal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetőjével beszélgettünk.

Mit tud ma a tudomány a koronavírus-járványról?

 

A vírus járványtani aspektusait illetően hiányos a tudásunk – annak ellenére, hogy még sosem kutattak ennyien egy járványt.

 

Ez az első olyan pandémia, melynek során a tudomány működése ország-világ szeme előtt zajlik. A laikus közönség láthatja a sok bizonytalanságot, ami ugyan csökken az események előrehaladtával, de mégis azt a benyomást keltheti bennük, hogy a tudomány nem egy megbízható módszer. Modelljeink vannak, az előrejelzések pontossága pedig közel sem száz százalékos. A tudomány nem ex cathedra kijelent, hanem megvizsgál minden hozzáférhető adatot, és ez alapján készít előrejelzéseket.

 

A valószínűségi állítások a tudomány logikájának szerves jellemzői, de tegyük hozzá, hogy nagyon sok dolgot olyan nagy bizonyossággal tudunk, hogy ezeket nyugodtan nevezhetjük tényeknek.

 

Mit tud a tudomány magáról a koronavírusról? Ez egy kizárólag a tüdőt támadó vírus, vagy más szervekre is káros lehet?

 

A Covid-19 elsősorban egy légúti betegség, ami az orr és garat nyálkahártyáját fertőzi meg, de súlyos esetben a tüdőt is megtámadja. Emellett, a szívet, az érrendszert és a veséket is képes megtámadni, gyakran idegrendszeri tüneteket is okoz. Magukról a koronavírusokról sok mindent tudunk, például hogy RNS-vírusok, amik általában picik, de a többi RNS-vírushoz képest óriásinak számítanak.

 

Az is ismert, hogy a többi RNS-vírussal szemben a koronavírusok örökítőanyagában van olyan gén, ami egy genetikai hibákat kijavító enzimet termel. Ez azt jelenti, hogy a SARS-Cov-2 mutációs rátája sokkal alacsonyabb a többi RNS-vírushoz képest, ami egy fontos információ a jövőbeni történések megértéséhez. Az is ismert, hogy ez a vírus az ún. ACE2-receptorhoz kapcsolódik a sejt felszínén, és így jut be a sejtbe.

 

A vírus molekuláris biológiájáról tehát elég sokat tudunk.

 

Tudjuk, hogy elsősorban cseppfertőzéssel terjed a vírus, viszont arról eléggé ellentmondásos hírek jelennek meg, hogy a felületeken is megmarad-e. Megfertőződhetünk, ha ugyanazt a korlátot fogjuk meg, mint amit előtte egy koronavírusos megérintett?

 

Ez nem egy igen/nem kérdés, mert attól függ, hogy mekkora mennyiségben jutott a szervezetünkbe a vírus. Nemrégiben volt egy kutatás arról, hogy egy mobiltelefonról négy hét után is tudtak vírust izolálni.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan mennyiségben lenne rajta a felületen a vírus, hogy az képes lenne meg is fertőzni minket.

 

A vírus túlélése nemcsak a felülettől függ, hanem például a hőmérséklettől, az UV-sugárzás mértékétől és a páratartalomtól is. A koronavírus elsősorban aeroszol-részecskékben és cseppekkel terjed. Ha meleg van kint, akkor a felületekről hamar eltűnik, ahogyan az UV-sugárzás is elpusztíthatja. De a fertőzőképességgel kapcsolatban nem végezhetünk kísérleteket emberen, ezért ebben a kérdésben nehéz egzakt válaszokat adni.

 

Müller Cecília még tavasszal azt mondta, hogy például a tojást is ajánlott hipós vízzel lemosni. Tényleg érdemes letörölgetni az élelmiszereket?

 

Ha olyan a termék, amit lehet fertőtleníteni, akkor igen, hiszen evéskor a garat nyálkahártyája is megfertőződhet, sőt, a vírus a bélcsatornán keresztül is képes fertőzni. Ha tartós élelmiszerről van szó, az is sokat segít, ha néhány napig nem nyúlunk hozzá.

 

Vigyázat, a hűtőszekrényben és főleg a fagyasztóban a vírus tovább él, mint szobahőmérsékleten.

 

INTERJÚALANYUNK, DR. BOLDOGKŐI ZSOLT, MOLEKULÁRIS BIOLÓGUS. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSI BIOLÓGIAI INTÉZETÉNEK TANSZÉKVEZETŐJE, EGYETEMI TANÁR ÉS AZ MTA DOKTORA. FOTÓ:  BOLDOGKŐI ZSOLT / FACEBOOK

 

Miben más a most terjedő koronavírus (SARS-CoV-2) a korábban terjedő hasonló vírusokhoz, a SARS-CoV-1-hez és a MERS-CoV-hoz képest?

 

Mindhárom koronavírus, és a SARS-CoV-1 igen közeli rokona a jelenleg járványt okozó SARS-CoV-2-nek. A legfőbb különbség, hogy

 

a mostani vírus hatékonyabban terjed és sokkal kisebb a virulenciája (azaz a megbetegítő képessége – a szerk.), mint a másik két vírusé.

 

A korábban járványt okozó koronavírusok általi halálozási arány jóval nagyobb volt, de szerencsére hamar sikerült a terjedést megállítani, így végeredményben nem haltak meg sokan emiatt. Mindhárom vírus állatokról került át az emberre, így indult a járvány.

 

Azt megemlíteném, hogy az embernek van négy ún. endemikus koronavírusa, amely csupán enyhe, náthaszerű tüneteket okoz, és tavasszal eltűnnek. Ugyan a mostani koronavírus is mutat szezonalitást, de a nyár nem támaszt abszolút akadályt a terjedésben. Voltak olyan nagyon meleg országok vagy például Florida, ahol nyáron tetőzött a járvány – ennek az lehetett az oka, hogy a meleg elől zárt terekbe vonultak vissza az emberek, ahol ráadásul klímaberendezéseket használtak, ami elősegítette a vírusfertőzést.

 

Sokan hasonlítják a mostani koronavírust az influenzához. Azt influenzáról tudjuk, hogy szezonális, viszont a mostani koronavírus nem tűnik annak – elvégre ahogy említette, a meleg éghajlatokon is gyorsan terjed. Mi a különbség a közönséges influenza és a koronavírus között?

 

Genetikailag nincs semmilyen rokonság a koronavírus és az influenzavírus között,

 

noha mindkét víruscsalád tagjai RNS-genommal rendelkeznek. Ezen túl mindkét család tagjai nagyméretű örökítőanyaggal rendelkeznek, de az influenzavírus genomja törzstől függően 7-8 darabból áll, szemben a koronavírusok egyetlen RNS molekulájával.

 

Az influenzavírusban is történnek mutációk, de főként a pandémiákat okozó törzseik esetében, az RNS-darabok cseréje jelentősebb a változékonyság kialakításában. Ezek a darabok származhatnak például sertést vagy madarakat fertőző influenzából is. Hasonlóság még a két víruscsalád között a cseppfertőzés útján való terjedés. Az influenza egyértelmű szezonalitást mutat, és szemben a SARS-CoV-2-vel, tavaszra teljesen eltűnik.

 

Mit gondol, mennyire fontos most az influenza elleni védőoltás?

 

Szerintem nagyon fontos, különösen a populáció veszélyeztetett tagjainak.

 

Ha a koronavírus és az influenzavírus egyszerre támad, akkor lehetséges, hogy az egészséges emberekben is komoly tüneteket fog okozni a kombinált fertőzés.

 

De azt megemlíteném, hogy ha a maszkviselést betartják, akkor az influenzafertőzések száma is lecsökken, ezt számos tanulmány kimutatta. A déli féltekét ugyanis éppen az influenzaszezonban érte el a koronavírus-járvány első hulláma. 

 

Milyen tanulságokat tudunk levonni az első hullám kapcsán?

 

A vírus a világ összes országában megjelent, és emiatt a kormányok különféle korlátozó intézkedéseket hoztak. A kínaiak nagyon keményen reagáltak: volt, amikor ötvenmillió embert helyeztek karantén alá. A történelem során még soha nem fordult elő hasonló volumenű korlátozó intézkedés.

 

Dél-Korea elsősorban a tesztelésre és a kontaktkutatásra fektette a hangsúlyt, Európa pedig elsősorban a szociális távolságtartás különféle módozatait vezette be. Voltak országok, amelyek a nyájimmunitás kialakulásában bíztak, de a nagyszámú haláleset miatt csak Svédország tartott ki emellett.

 

Sajnos a svéd modell nem vált be, mert a gazdaságot sem tudták kellően megvédeni, miközben a halálozási arányuk jóval magasabb volt, mint a környező országokban.

 

A védekezés egy komplex probléma, hiszen nem csupán egészségügyi, gazdasági kérdésről is van szó, sőt, a lakosság pszichológiai tűrőképessége is fontos tényező.

 

És a második hullámból eddig milyen tanulságokat érdemes levonni?

 

Jelenleg Európában elsősorban a gazdaságot kívánják megóvni, ezért eddig nem vezettek be szigorú biztonsági intézkedéseket, de feltehetően ez a helyzet változni fog a járvány kiteljesedésével. Már most látható, hogy emiatt sok európai országban meglódult a járvány: Franciaországban, Olaszországban és Németországban is gondolkodnak a korlátozások szigorításán. (Az interjú október 15-én készült, azóta számtalan európai országban újabb korlátozásokat vezettek be – a szerk.)

 

Ha csak a gazdasági szempontokat figyeljük, akkor valószínű, megnyerjük a szeptembert és az októbert – de ha emiatt egy nagyobb egészségügyi krach üt be, akkor a mérleg negatívra fordulhat a későbbi hónapokban.

 

Ezt persze nem tudhatjuk biztosan, és nyilván a kormányok bizakodnak, hogy elkerülik ezt, és nyilván bevezetnek majd szigorításokat.

 

Ha megnézzük a járványgörbéket Nyugat-Európában, akkor azt látni, hogy a járványgörbe emelkedik, de a halálesetek száma nem követi az aktív esetek számát. Mi lehet ennek az oka?

 

Nyáron elsősorban a fiatalok kapták el a vírust, viszont náluk a fertőzés jóval alacsonyabb halálozási aránnyal párosul. Viszont hasonlóan a nyári floridai helyzethez, a fiatalok megfertőzik az idősebbeket és emiatt súlyosbodik a vírus hatása. Már megfigyelhető, hogy jelentősen nőtt a fertőzöttek átlagéletkora.

 

A trendek és az epidemiológiai modellek alapján úgy vélem,

 

a halálozási arány és az elhunytak száma növekedési tendenciát fog mutatni az elkövetkező hetekben.

 

Ön szerint melyik ország védekezik a legjobban?

 

Ha úgy fogalmazza meg a kérdést, hogy melyik ország védekezik a leghatékonyabban a járvány megfékezését illetően, akkor nyilvánvalóan Kína, de ez a modell nem importálható a fejlett világba, elsősorban a demokratikus hagyományok miatt.

 

Másrészt, ha Kínában lezárnak egy tartományt, más régiók még működésben maradnak, ezért a gazdaság nem szenvedi meg annyira ezt lépést – szemben a kis területtel rendelkező Európával, ahol egy ilyen léptékű karantén az egész országot érintené. A dél-koreai modell is nagyon jó, ami a nagyléptékű tesztelésről és kontaktkutatásról szól. Ezt kellene Európában mindenütt alkalmazni.

 

Azt azért hozzáteszem, hogy

 

a PCR-tesztelésnek főként a járvány elején van értelme, amikor még fel tudjuk kutatni a kontaktokat. Amikor a kórokozó már el van terjedve, akkor ennek a módszernek már kisebb a jelentősége.

 

Mi még nem vagyunk ott, nálunk ez még fontos lenne.

 

És Európában melyik ország védekezik a legjobban?

 

Európában Németország védekezik a legjobban, több okból is.

 

Az egyik az, hogy a németeknél rendkívül jó járványügyi rendszer működik évtizedek óta a Robert Koch Intézet irányításával. A német rendszer méltán világhírű, amit jelenleg az is mutat, hogy jóval kevesebb a haláleset, mint Spanyolországban vagy Olaszországban, pedig ezeknél népesebb országról van szó. Egy másik dolog, hogy a németek nagyon szabálykövetők és fegyelmezettek: ott előírták a maszkviselést, és be is tartják. Ha pedig beülünk egy étterembe vagy egy kávézóba, a hely elkéri az adatainkat és a telefonszámainkat, hogy később a kontaktkutatásnál el tudjanak érni, ha szükséges.

 

Ön szerint Magyarországon jelenleg hogyan áll a járvány?

 

Európához hasonlóan a magyar kormány is a gazdaság védelme mellett döntött, és még a tavaszi svéd modellhez képest is lazább intézkedések vannak jelenleg érvényben. Hozzáteszem, hogy a svédek szabálykövetőbbek és településeik kevésbé zsúfoltak, mint a mieink.

 

Idehaza sajnos nem végzünk elegendő számú PCR-tesztet, és úgy tűnik, mintha a járványügyi szakemberekre már nem hallgatnának annyira a döntéshozók, mint tavasszal.

 

Magyarországon jelenleg a járvány felfutóban van, és mi vagyunk az EU feketebáránya a járvány terjedésének erős dinamikája miatt. Mi azonban egy alacsony szintről indultunk, és innen látványosabb egy magasabb szint elérése, mintha eleve magasabb szintről indulnánk. Tavasszal rendkívül kedvezően alakultak a járványügyi statisztikáink köszönhetően annak, hogy hozzánk jelentős késsel érkezett el a vírus, és így fel tudtunk készülni – illetve amikor megérkezett a járvány, már közel volt a nyár.

 

PCR-TESZT A SZEGEDI EGYETEMEN. FOTÓ: SZEGEDI EGYETEM / FACEBOOK

 

A jelenlegi járványügyi intézkedésekről mit gondol?

 

A politika számára igen erős dilemma az egészségügy-gazdaság-társadalmi tolerancia triász kérdésköre. A kormány az egészségügyet is próbálja felkészíteni a lélegeztetőgépek vásárlásával, a vakcinák rendelésével, a remdesivir Richter Gedeon gyógyszergyár általi gyártatásával (habár a WHO legutóbbi jelentésében hatástalannak nevezte a szert), sőt, ide tartozik az orvosok béremelése is, ami visszatartja az elvándorlást.

 

De a korábbi évek forrásmegvonásai és a tesztelések visszafogása negatív hatású a védekezés szempontjából.

 

Nagyon jó, hogy a maszkviselést és az influenza elleni oltást propagálja a kormány, és annak miniszterelnöke személyes példát is mutat ebben. De emellett szerintem sokkal komolyabban kellene szankcionálni a maszkviselés megtagadását és a helytelen viseletet is. Szükséges lenne a meglevő jogszabályokat alkalmazni, vagy újakat alkotni a biztonsági előírások be nem tartására való felbujtás ellen.

 

Egyes szakemberek azt állítják, hogyha a maszkviselést a népesség nagy része betartaná, akkor az akár olyan hatású is lehetne, mint egy jól működő vakcina.

 

De ha az ember bemegy egy nagyobb áruházba, akkor az emberek – bár ugyan viselnek maszkot, különben nem engedik be őket – legalább egyharmada rosszul viseli, mert csak a szájukon van, de van, aki csak az állán hordja. Ha valaki megtagadja, hogy maszkot viseljen, az lényegében azt az elvet képviseli, hogy nem számít a másik. Sajnos nálunk a maszktagadás erőteljessége korrelál a szolidaritás eszméjének gyengeségével.

 

Miért gondolja, hogy nálunk ilyen erős a maszktagadás?

 

A magyarok egyik jellemzője a kurucos mentalitás, ami nem csak jó ügyek esetében aktiválódhat. Másrészt idehaza igen erős a vírusszkepticizmus, hála néhány orvos és egy gyógyszerész aknamunkájának, aki jelenleg a védőoltások ellen is gyűjt aláírásokat. Ennél jelenleg ártalmasabb tevékenységet nehéz elképzelni, csodálkozom is a hatóságok tétlenségén.

 

A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, sőt egyes kormánytisztviselők is elítélték ezt, de konkrét jogi lépések nem történtek azon kívül, hogy az egyik orvos képviselőjüket elbocsátották az egyik kórházi állásából a sok közül, mert nem volt hajlandó maszkot viselni. A maszktagadók azt hangoztatják, hogy a szabadságukat védik, és hogy ne korlátozzák az emberi jogaikat. Akik fellépnek ez ellen, azokat a követőik lámpavasra akasztanák. Ennyit az általuk emlegetett emberi jogokról.

 

A tevékenységük abban is ellentmondásos, hogyha valóban azt szeretnék, hogy szabadok legyünk és elkerüljük a karantént, akkor azt kéne mondaniuk, hogy viseljünk maszkot.

 

Ne higgyük, hogy a fő ideológusaik az emberi életeket féltik – nekik másfajta ambícióik vannak, amikhez csak felhasználják a jó hírekre vágyó támogatóikat. Teljesen irracionális alapon tagadják a maszkviselést, publikációkra hivatkoznak, de nem olvassák a szakirodalmat, hiszen akkor szembesülnének azzal a ténnyel, hogy a maszk valójában véd. Rengeteg ismerethiányos, elfogult ember követi őket, akiknél igen gyakran mérhetetlen agresszivitással párosul ez a nézet.

 

Ön többször is felszólalt a maszk-, illetve járványtagadókkal szemben. Írt cikkeket, többször is kiállt vitázni ellenük. Hogy látja, sikeresen lépett fel az álhírek ellen?

 

Ez attól függ, mit értünk sikeren. A hinni akaró embereket nem lehet meggyőzni, de úgy vélem, hogy a józanul gondolkodó emberekhez érdemes eljuttatni az igazság szavát. Gődény Györggyel például két nagy vitám volt, mindkettőt nagyon sokan nézték és hallgatták meg.

 

Szerintem volt értelme a vitának, mert kirángattam a fő ideológust és vele együtt a rajongótáborát a zárt világukból, és így nyilvánvalóvá vált az egész ország számára, hogy mit is képviselnek. Tudtam, hogy le fogják tagadni a főbb állításaikat, például, hogy ők nem összeesküvéselmélet-hívők és nem oltásellenesek, miközben valójában azok. Példa erre Gődény úr legújabb oltásellenes petíciója.

 

Én azt a stratégiát választottam, hogy kijelentettem a legelején, hogy velünk szemben nem a tudomány képviselői ülnek, hanem ők egy tudománytalan álláspontot képviselnek, és itt nem egy tudományos vita zajlik, a szemben ülő felek pedig inkompetensek a témában.

 

Igen, de azzal, hogy leült velük vitázni, a hallgató ezt úgy is értelmezhette, hogy itt egy tudományos vita zajlik, ahol két egyenértékű álláspont kerül ütköztetésre.

 

Azt, hogy Falus Ferenc és én is kijelentettük az elején, hogy ez nem egy tudományos vita, szerintem már a legelején elkerültük azt, hogy az emberek így vélekedjenek erről. A Rádió1-ben ugyanezt próbáltam, csak ott nagyon hamar átment abba a megvilágításba a dolog, hogy ez személyeskedés. De ott is átment az üzenet, hogy a másik csapat tudománytalan ideológiákat hordoz. A viták hangulata sem olyan volt, hogy azt a benyomást keltse, hogy itt egy tudományos vita folyik, ahol a részleteket bontjuk ki.

 

De több oldalról is kritikát fogalmaztak meg velem szemben, amiért kiálltam velük vitázni: sokan azt mondták, hogy ne alacsonyodjunk le egy bizonyos szellemi szint alá, inkább maradjunk bent az elefántcsonttoronyban.

 

Én úgy gondolom, hogy ha egy fontos társadalmi problémáról van szó, akkor egy értelmiséginek és egy szakembernek ki kell állnia és elmondania, amit tud a témáról.

 

Egy átlagembernek nem biztos, hogy az önök tudományos magyarázata az, ami meggyőzőbb. Sokaknak az jöhet le, hogy míg a tudomány folyamatosan változtatja az álláspontját – mert nem teljesen lineárisan fejlődik a tudásunk –, a vírusszkeptikusok magyarázata könnyen emészthető és pozitív üzenetet hordoz.

 

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy először keveset tudunk, aztán egyre többet. A járvány kapcsán több párhuzamos vonalon haladunk előre. Ezek némelyikében már sokat tudunk – például, hogy a maszkviselés hatásos, vagy hogyan hatol be a vírus a sejtbe. De például a hatásos gyógyszeres kezelésről vagy a járvány pontos természetéről még kevesebb a tudásunk.

 

Sajnos a szakértők bizonytalanságával szemben ott vannak a járványszkeptikusok, akik egyszerű és megnyugtató válaszaikkal maguk mellé állítják a laikusok egy jelentős részét. Ez nagyon hasonlít a sarlatánok technikáira. Én már régóta foglalkozom ilyen társadalmi jelenségekkel, például az alternatív orvoslás kapcsán is megnyilvánulok. A járvány annyiban más, hogy közvetlenebbül fenyegeti az egészséget, mint az alternatív orvoslás szerei, amiknél gyakran „csak” az a probléma, hogy a betegek azokat alkalmazzák a tudományos orvoslás hatásos kezelései helyett.

 

Egy geológus vagy egy csillagász sem ül le vitázni egy laposföldhívővel.

 

Itt azért vannak eltérő fajsúlyú kategóriák. Egy laposföldhívő vagy egy chemtrailes nyilvánvaló ostobaságot állít. Az alternatív orvoslás már komolyabb dolog, mert – noha gyakran itt is áltudományról van szó – egy orvos vagy más értelmiségi szónokol róla. Ráadásul arra buzdítanak, hogy hatástalan terápiákat válasszanak az emberek a hatásos helyett.

 

A járványtagadás még ettől is fontosabb társadalmi kérdés, hiszen itt a beteg ember fertőző – tehát nemcsak magára kell vigyáznia, hanem másokra is. Egyébként, amikor az ember nyilvános vitát vállal, akkor lényegében nem a partnerével vitatkozik, hanem a nézőkhöz szól.

 

Akkor kikhez is szól ön pontosan ezekben a vitákban?

 

Az embereket általában úgy kezelik, hogy vannak a tájékozottak és a tájékozatlanok, azonban ez nem így van. A tájékozatlanoknak nyilvánvalóan van egy keménymagja, akiket semmivel sem tudunk jobb belátásra bírni. Hozzájuk én nem is szólok, teljesen fölösleges.

 

De a kettő között van egy réteg, akikre talán lehet még hatni, én elsősorban őket akarom megszólítani.

 

Ez nem egy egyszerű harc, mert a vírusszkeptikus oldal egyöntetűen ellenünk van, a realista oldal pedig szinte csak kritikákat fogalmaz meg, hogy nem kellett volna kiállni, vagy nem így kellett volna érvelni – gyakran egymásnak is ellentmondó követelményeket megfogalmazva. Vannak, akik a szólásszabadság ellenfelének kiáltottak már ki. Az sem könnyű, hogy százszámra érkeznek az alpári stílusú levelek és kommentek, melyek egy részében hazaárulóznak és lámpavasaznak. Tehát ez egy olyan tevékenyég, amit nemcsak hogy nem ismernek el, hanem szinte csak negatív visszajelzéseket kapunk, miközben a tekintélyünket és a lelki nyugalmunkat kockáztatjuk.

 

És mit lehetne tenni a járványtagadók ellen amellett, hogy kiállnak velük vitázni?

 

Itt egyszerűen a jogszabályok betartatása segítene, ha pedig nincs megfelelő jogszabály, akkor alkotni kellene olyat. Mi károsabb annál az üzenetnél, ami arra buzdítja a lakosságot, hogy szegüljön szembe a törvénnyel, és ne legyen tekintettel másokra a járványt illetően?

 

Nem értem, hogy a demokratikus országok miért nem lépnek fel a járványtagadókkal szemben sokkal hatásosabban. Jelentős javulásokat lehetne elérni a járvánnyal kapcsolatosan, ha leállítanák őket.

 

De valamiért úgy gondolják, hogy ez a szólásszabadság része.

 

 

Térjünk vissza egy kicsit a járványra. Milyen járványügyi lépések bevezetését látná indokoltnak Magyarországon?

 

A kormányok gyakran globális szinten gondolkoznak, nem nézik a részleteket. Mehetne normálisan tovább az élet és a gazdaság is, ha például bizonyos ágazatoknál engedélyeznék az otthoni munkát. Szerintem az egyetemi vagy középiskolai oktatás simán mehetne online. Itt már az nem jelentene problémát, hogy a szülőnek vigyázni kellene a gyerekre, mint egy általános iskolásnál.

 

Sokkal jobban kéne védeni a veszélyeztetett embereket is.

 

Például a bevásárlási idősáv nem biztos, hogy butaság volt, de mindig a részletektől függ a dolog. Szegeden például gyakran láttam, hogy a piac előtt álltak hosszú, tömött sorokban, hogy beengedjék őket, de addig az nem volt lehetséges, amíg túl sok ember volt benn. A piacon így betarthatóak voltak a távolságok, de a piac előtt már nem.

 

Beszéljünk egy kicsit a praktikus kérdésekről. Mindenki tudja, hogyan kell helyesen maszkot viselni, viszont sokan kényelmetlennek tartják. Mit tanácsolna nekik, hogyan tehetnék elviselhetőbbé a maszkviselést?

 

Ha valaki csak beszalad a boltba, vagy áthalad egy nagyobb embertömegen, addig ki lehet bírni a maszkot. Egy egészséges embernek egy sima sebészi maszk nem jelenthet problémát, de például egy FFP-2-esben már nehezebb lehet levegőt venni hosszabb időn keresztül, főleg légzési nehézségekkel küzdőknek, akik nem mellesleg a veszélyeztetett kategóriába tartoznak.

 

De a maszkok kapcsán itt meg szeretném jegyezni, hogy

 

nem igaz, hogy felgyülemlene alatta a szén-dioxid, mint ahogy azt a maszktagadók hangoztatják. Ez nettó szamárság.

 

Szóba kerültek a sebészi maszkok, amik általában csak egyszer használatosak, viszont legtöbben ezt többször is használják. Ez elfogadható a sebészi maszkok esetén?

 

A papíralapú maszkot nem lehet kimosni, de a textilalapút igen. Az egyszer használatost úgy értik, hogy egy orvos több órán keresztül használja, és utána többet nem veszi fel. De ha valaki bemegy egy boltba és tíz percig rajta van, attól felveheti máskor is szerintem. 

 

MASZKOS TURISTÁK A FIRENZEI DÓM ELŐTT. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Milyen egyéb, mindennap alkalmazható praktikákat ajánlana még a maszkviselés mellett?

 

A távolságtartást, hogy ne menjünk közel másokhoz. Ezenkívül a kéz- és felületsterilizálást.

 

De az is megfontolandó, hogy nem minden nap megyünk el boltba, hanem hetente kevesebbszer, és akkor többet vásárolunk. A lényeg a kontaktusok számának a csökkentése.

 

Mit tanácsolna az embereknek? Hogyan tekintsenek erre a koronavírusra? Féljenek tőle? 

 

A legegyszerűbb az, ha megnézik, hogy mit állítanak a járványtagadók, és annak az ellenkezőjét gondolják. Ez egy komoly járvány, az influenzánál sokkal komolyabb. A vírustagadók különféle számokkal bűvészkednek, mivel különféle számítások vannak a halálozási számokra. Ha nem hiszik el, hogy ez egy komoly járvány, akkor azzal a logikával gondolkodjanak, hogy

 

ha a maszkviselés és a távolságtartás nem hatásos, de betartják ezeket, akkor sokkal többet nyernek, mintha kiderülne, hogy tényleg hatásosak, de nem tartják be a szabályokat.

 

Ez csak egy kis kényelmetlenség, de hatalmasat nyerhetünk vele. Több dolog miatt is érdemes elnyújtani a járványt: az egyik, amit már tavasszal is hangsúlyoztak, hogy nyújtsuk, laposítsuk a görbét, hogyha beütne a krach, akkor minden rászoruló embernek jusson kórházi hely.

 

A másik pedig az, hogy a szakemberek azt mondják, hogy közel a vakcina.

 

Jelenleg olyan sokan foglalkoznak a vakcina előállításával, hogy lerövidült az elkészítésének az ideje. Nem igaz, hogy nem tesztelik jól a vakcinákat, hiszen nemrégiben már a harmadik vakcinát állították le. Ez nem kudarcot jelent, hiszen az a vakcinák tesztelésének a rendje, hogy klinikai fázisokon megyünk keresztül, és ha valahol elakadunk, akkor megállunk és megnézzük, mi a baj.

 

Ha kiderülne egy vakcináról, hogy súlyos mellékhatása van, akkor egyszerűen nem vezetnék be.

 

Sokan keringetnek egy videót, amiben én azt állítom, hogy a vakcina előállítási idejének rövidítése a biztonság és a hatásosság rovására megy – ebből azt a konklúziót vonják le, hogy nem szabad beadatni a vakcinát. Ez egy kontextusából kiragadott rész, ahol az orosz vakcinával kapcsolatban mondtam ezt. Itt valóban fennállhat ez a probléma, de később finomítottam is az állítást, hogy az adenovírus vektort már tesztelték korábban, tehát nem lehet olyan veszélyes.

 

Jelenleg léteznek olyan orosz és kínai vakcinák, amelyek nem mentek még át a harmadik fázison, de már törzskönyvezték és limitáltan használják is őket. Más európai és amerikai vakcinák esetében is gyorsítanak, de itt az első és a második fázist vonják össze, ami csak a tesztszemélyekre nézve jelenthet extra kockázatot – amikor azonban piacra kerül a vakcina, ugyanolyan biztonságos lesz, mint a többi.

 

És mi a helyzet a gyógyszerekkel?

 

Az egy másik történet. A vakcina a megelőzésre van, míg a gyógyszer rendszerint a terápiára. Jelenleg nincsen jó gyógyszerünk, ezért olyanokat használnak, amik már beváltak más rokon vagy nem rokon vírusoknál.

 

Sajnos ezek a szerek nem gyógyítják meg a betegséget, hanem csak csökkentetik a vírusfertőzés hatását, és elősegítik a gyorsabb felépülést —már ha működnek. Nagy még itt a bizonytalanság, először a klorokinról, majd a remdesivirről derült ki, hogy hatástalan, a favipiravir még tartja magát. A lényeg, hogy próbáljuk meg kihúzni a hatásos vakcina megjelenéséig.

 

Fogjunk össze, és tartsuk be az elemi biztonsági szabályokat: maszk, távolságtartás és fertőtlenítés.

 

NYITÓKÉP: Boldogkői Zsolt / privát

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás