+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. október 22. csütörtök, 15:00
Az igazságszolgáltatás elől menekülve lépett le tavaly júniusban Moldovából az ország bábmestere, a komplett moldáv politikát felvásárló Vlad Plahotniuc. A helyi hatóságok azóta bottal üthetik a nyomát, kiadatási kérelmeikre pedig nagyban bagóznak egyes államok.

Alexandru Stoianoglo, a Moldovai Köztársaság legfőbb ügyésze csütörtökön jelentette be, hogy a török hatóságok válaszra sem méltatták a márciusban elküldött kiadatási kérelmüket. Ebben Vlad Plahotniuc oligarcha kiadatását kérték a moldovai hatóságok a törököktől, arra hivatkozva, hogy Plahotniuc ellen jelenleg pénzmosás bűncselekménye miatt folyik eljárás Moldovában, a férfi meg tudomásuk szerint akkor még Törökországban tartózkodott. A legfőbb ügyész ugyanakkor elmondta, hogy információik szerint az országot egykoron háttérből irányító oligarcha azóta már amúgy is elhagyta Törökországot és úgy tudják, hogy Szaúd-Arábiába, onnan pedig Ciprusra távozott.

 

A moldávok mindkét államtól kérték Plahotniuc  kiadatását, de a szaúdiaktól azt a választ kapták, hogy ő az országuk területére be sem lépett, a ciprusiak válaszát pedig még mindig várják.

 

Vlad Plahotniuc a 2000-es évektől kezdődően kezdte el kiépíteni üzleti és politikai kapcsolatait Moldovában, Oroszországban és Romániában. 2009-ben a gazdasági világválság kellős közepén gyakorlatilag felvásárolta a gyengélkedő moldovai Demokrata Pártot, majd szépen lassan szinte az egész moldovai belpolitikát. Gazdasági befolyásának köszönhetően 2015-re már az ország második legfontosabb emberének számított Vlad Filat akkori liberális miniszterelnök után, de ekkorra már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Plahotniuc hegemón uralomra tör.

 

PLAHOTNIUC EGY VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSEN A MOLDÁV FŐVÁROS, KISINYOV BELVÁROSÁBAN MÉG TAVALY JÚNIUSBAN. FOTÓ: VP / FACEBOOK

 

Ekkortájt kezdték az oligarchát a „bábmester” jelzővel emlegetni, aki a kezében tartja az egész kormányt, és mindenkit lefizet, csak hogy neki dolgozzon. Az egyik legnagyobb politikai sikere az volt, amikor az általa már kilóra felvásárolt moldovai Alkotmánybíróság az ő megrendelésére megváltoztatta az alkotmányt, és elrendelték, hogy 2016-tól az ország állampolgárai közvetlen módon, szavazással válasszák meg az államfőt, addig ugyanis a parlament szavazott az elnök személyéről. Plahotniuc Moldova első szabad elnökválasztásán 2016-ban látszólag az EU-párti Maia Sandu jelöltségét támogatta, azonban az általa felvásárolt média Igor Dodon oroszbarát jelölt szerkerét tolta, mert az ő személye jobban összefért az oligarcha Oroszországhoz fűződő terveivel.

 

Az elnökválasztást végül Dodon nyerte, azonban az oligarcha öröme nem tarthatott sokáig, a 2019-es parlamenti választások után a Maia Sandu vezette nyugatos értékeket képviselő ACUM párt koalícióra lépett az Igor Dodont támogató Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártjával (PSRM). Bár a koalíció nem volt hosszú életű, arra mégis elég volt, hogy eltakarítsák az útból Plahotniucot, akinek pártja, a Demokrata Párt csak a harmadik erőt képviselte ekkor a parlamentben.

 

Miután a Sandu vezette kormány felelősségre szerette volna vonni az oligarchát múltbéli korrupciós ügyei miatt, az magánrepülőjén rögtön elmenekült az országból, állítása szerint azért, mert már nem érezte ott biztonságban a családját. A történtekről korábban Mizsei Kálmán, az EU korábbi moldovai különleges megbízottja írt részletesen az Azonnalin

 

Plahotniuc 2019 júniusában az Egyesült Államokba szökött, és bár Moldova nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, az Interpol nem tette fel a nemzetközileg körözött bűnözők listájára.

 

Az oligarchát most azzal vádolják Moldovában, hogy különböző bankokon keresztül mosott tisztára 18 millió dollárt és 3,5 millió eurót.

 

MAIA SANDU VOLT AZ A KORMÁNYFŐ, AKI TAVALY NYÁRON AZ EU-PÁRTI ACUM ÉS AZ OROSZPÁRTIAK ÁLTAL ALKOTOTT, MINDÖSSZE ÖT HÓNAPOT MEGÉLT KOALÍCIÓS KORMÁNY ÉLÉN LETÖRTE PLAHOTNIUC BEFOLYÁSÁT. AZ AZONNALINAK EL IS MONDTA, HOGY HOGYAN. SANDU MOST INDUL AZ ELNÖKI CÍMÉRT IS. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A Moldovai Köztársaságban jelenleg éppen nagyban zajlik az elnökválasztási kampány, az oligarcha személye pedig ismételten a figyelem középpontjába került, a spekulációk szerint megint be szeretne avatkozni a november 1-jei elnökválasztásba, de hogy pontosan kinek az oldalán és hogy eleve miért is, arról ellentmondásosak a hírek. Az egyik legesélyesebb elnökjelölt, Igor Dodon államfő maga is beismerte csütörtökön a legnagyobb moldovai kereskedelmi csatornának adott interjújában, hogy

 

jelenleg fogalmuk sincs arról, hogy merre bujkálhat Plahotniuc.

 

Egyelőre annyit tudnak biztosan, hogy nincs az Egyesült Államokban, szerinte pedig nagyon úgy tűnik, hogy Plahotniuc „egyik országból utazik a másikba, de az igazságszolgáltatás elől úgysem menekülhet”.

.

Nyitókép: Vlad Plahotniuc / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás