+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 21. szerda, 17:35
Hiába lett a nyári parlamenti választásokon majdnem a teljes belgrádi parlament a Vučić-párté, azóta nem alakult meg a kormány, az államelnök pedig szerdán be is jelentette: 2022 áprilisában előrehozott választás lesz. A választást idén bojkottáló ellenzék feltételekhez kötné a 2022-es indulást. De miért van a szerb elnöknek szüksége egy olyan parlamentet idő előtt feloszlatni, amelyet teljesen ural?

Aleksandar Vučić szerb államfő szerdán bejelentette:

 

2022 áprilisában ismét előrehozott választást tartanak déli szomszédunknál.

 

A politikus pártja már az idei előrehozott parlamenti választást is fölényesen megnyerte, ugyanis a tényleges ellenzék nem indult el, hanem bojkottálta a voksolást. Éppen ezért az új belgrádi parlamentbe látszatellenzékként csak egy kis jobboldali párt jutott be, az összes többi erő – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – a Vučić-féle Szerb Haladó Párt (SNS) szövetségese. Az ellenzék tehát nem tudta értelemszerűen az SNS győzelmét megakadályozni, de

 

bojkottja révén egy annyira egyszínű parlament jött létre, ami sok tekintetben kínos lehetett az államfőnek is.

 

Vučić nyáron abban bízott, hogy a három százalékra leszállított bejutási küszöböt több látszatellenzéki párt is megugorja – az ellenzéki szavazók azonban követték az ellenzéki pártok többségének a választás bojkottjára való felhívását, aminek eredményeként legalábbis azt meg tudták akadályozni, hogy a parlamentben formálisan legyen valamiféle ellenzék.

 

A jelenlegi 250 fős parlamentben a Vučić-féle Haladó Pártnak 188 képviselője van, a vele eddig kormányzó, Slobodan Milošević-féle Szocialista Pártnak (SPS) 32, a VMSZ-nek pedig kilenc. Az egyetlen látszatellenzékiként bejutott Aleksandar Šapić vízilabdázó, újbelgrádi polgármester Hazafias Mozgalma 11 mandátumot szerzett. Vučić szerdai bejelentése szerint a másfél év múlva esedékes előrehozott választásokig felálló új kormányban a Šapić-párt is résztvenne.

 

A hatalmas többség ellenére azonban június óta még mindig nem alakult meg a kormány,

 

az alkotmány szerint november eleje a határidő, de nagyon úgy nézett már ki szeptemberben is, hogy Vučić eleve húzni akarja az időt, hogy 2022-ben aztán újra tarthasson egy előrehozott választást. Most ez igazolódott be a szerdai bejelentésével.

 

Miért fontos neki ekkora többséggel a háta mögött egy új választás, és miért éppen 2022-ben?

 

Egyrészről vélhetően a jelenlegi parlament túl egyszínűre sikeredett, ezt a nyugati országok felé is nehezen lehet demokratikus parlamentként eladni. Másrészről

 

2022-ben lesznek az elnök- és helyhatósági választások. Miközben az elnökválasztáson a Vučić-pártnak nincs különösebb oka aggodalomra, a helyhatósági választáson Belgrádban rezeghet a léc,

 

főleg, hogy ott idén is a többség már követte az ellenzék bojkottfelhívását: miközben országosan 44 százalékos volt a részvétel, a szerb fővárosban mindössze 35 százalék ment el szavazni.

 

Azaz ha egyáltalán valahol esélye lehet az ellenzéknek Vučić pártját legyőzni, az Belgrád, amelynek élén 2013-ig Dragan Đilas személyében eleve egy ellenzéki politikus állt. Ráadásul Đilas 2008-ban éppen Vučićot legyőzve került a főpolgármesteri posztba – nem véletlenül nyilatkozta azt a balliberális politikus az Azonnalinak, hogy ma ő az egyetlen ember olyan Szerbiában, aki legalább egyszer már le tudta győzni a jelenlegi államfőt, és még él is.

 

Vučić vélhetően be akarja biztosítani a belgrádi választást is azzal, hogy az eleve akkor esedékes elnökválasztás mellé a parlamentit is előrehozza

 

– márpedig ott a Vučić-párt akkor is győzni tud, ha esetleg ezúttal az ellenzék elindul. Eleve egy közös ellenzéki bojkott nehezebb lenne, mert akkor vagy minden választást (az elnökit és a belgrádit is) bojkottálni kéne, vagy kissé kaotikusan az egyiken elindulának, a másikokon meg nem.

 

DRAGAN ƉILAS 2008-BAN VUČIĆOT VERTE MEG A BELGRÁDI HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKON. VÉLHETŐEN EGY FŐVÁROSI ELLENZÉKI SIKERT AKAR A SZERB ELNÖK MEGAKADÁLYOZNI A PARLAMENTI VOKSOLÁS RÁSZERVEZÉSÉVEL. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Mit lép az ellenzék?

 

Az ellenzék egyelőre nem döntötte el, hogy elindul-e a 2022-es választásokon. Dragan Đilas azonban azt mondta:

 

az előrehozott választás bejelentése az idei ellenzéki bojkott utólagos sikerét mutatja,

 

mert szerinte Vučić is rájöhetett: a bojkottált választásokon létrejött parlament demokratikus legitimációja kétséges. A politikus szerint az ellenzéknek feltételeket kell szabnia az indulásához, az Európai Uniót bevonva szeretne a szerb ellenzék tárgyalni a hatalommal többek között arról, hogy a választásokon legyenek jelen független ellenőrök, valamint az RTS állami televízió egyértelmű kormánypártisága változzék meg.

 

FOTÓ: Aleksandar Vučić / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás