+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. október 20. kedd, 19:10
Ha a kérdéseinkre reagáló pártokon múlik, a külföldiek soha nem szavazhatnak majd a magyar országgyűlési választásokon – és a magyarok sem más uniós tagállamokban. Igaz, a baloldali pártok véleményét nem sikerült megtudnunk a Voters Without Borders kezdeményezéséről.

Október elsején jelent meg interjúnk Robert Goiával, a Voters Without Borders (VWB) ifjúsági szervezet egy tagjával, akik szeptemberben európai polgári kezdeményezést indítottak.

 

Céljuk, hogy az EU-s állampolgárok szavazati joga ne kizárólag az állampolgárságukhoz legyen kötve.

 

Goia interjúnkban ezt úgy fogalmazta meg, hogy szerintük az lenne a legjobb, ha mindenki ott szavazhatna az országgyűlési választásokon, ahol úgy érzi, leginkább számít a voksa.

 

Az uniós állampolgárok helyhatósági és EP-választásokon már ma is részt vehetnek a saját hazájukon kívül, a VWB szerint azonban az egyes országokban élő, más EU-tagállamból származóknak ma nincs megbízható képviselete. Így nem egyszerűen a szavazati jogot szeretnék nekik kiharcolni, hanem a választhatóságot is:

 

az ötletük alapján Magyarország miniszterelnöke érkezhetne akár Franciaországból vagy Horvátországból is – ahogy az is elképzelhető lenne, hogy a Bundestagban egy magyar szólal fel Németország kancellárjaként.

 

Egyelőre azonban még sokkal kisebb célok elérése is távolinak tűnik a VWB-nek: ötletüket akkor veszi csak napirendre az Európai Bizottság, ha az európai polgári kezdeményezésüket 2021 szeptemberéig egymillióan aláírják hét Európai Uniós tagállamból. A számláló azonban másfél hónappal az aláírásgyűjtés kezdete után még alig lépte át a háromezret.

 

Goia szerint ugyanakkor már az is nagy eredmény, ha a közvélemény tudomást vesz az ötletükről, és egyre többen beszélnek róla. Az Azonnali megkereste a magyar pártokat, mit gondolnak a VWB kezdeményezéséről.

 

A VOTERS WITHOUT BORDER CSAPATÁNAK EGY RÉSZE EGY BRÜSSZELI SAJTÓESEMÉNYÜK UTÁN FOTÓ: VWB

 

Kérdéseinkre csak jobboldali pártok – a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk – reagáltak. Rónai Sándor DK-s EP-képviselő, aki Goia szerint egy brüsszeli VWB-tüntetésen a szimpátiájáról biztosította őket, többszöri megkeresésünkre sem reagált.

 

A Párbeszédnek, az MSZP-nek, a DK-nak, az LMP-nek, a Momentumnak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak pedig hiába küldtük el kérdéseinket, nem válaszoltak a megkeresésünkre.

 

Fidesz, KDNP: szó sem lehet róla! Mi Hazánk: Gyurcsány!

 

A jobboldali pártok szűkszavúan és elutasítóan válaszoltak a VWB kezdeményezéséről szóló kérdéseinkre.

 

„A magyar országgyűlési választásokat szabályozó jogszabályok megfelelőek, így azon változtatni nem kívánunk. A kezdeményezésben foglalt javaslattal pedig nem értünk egyet” – zárta rövidre a témát a Fidesz sajtóosztálya, és a KDNP-nek sem tetszik az ötlet: „a kezdeményezés tartalmával nem értünk egyet, így azt támogatni sem tudjuk”.

 

Ennél bővebben fejtette ki ellenérzéseit a Mi Hazánk. A radikális párt szerint a VWB kezdeményezése

 

„az Európai Egyesült Államok koncepcióját támogatja”, ezzel együtt pedig „a nemzetállamok felszámolására törekszik, ahogy Gyurcsány Ferenc vezetésével az egyesült balliberális ellenzék is.”

 

A párt sajtóosztálya leszögezte: ők inkább az EU utáni életre készülnek, és szerintük népszavazáson kellene eldönteni, hogy Magyarország tagja akar-e maradni „egy ilyen birodalomnak”. Hozzátették, hogy „a más országokban tartózkodó magyar állampolgároknak viszont biztosítani kellene a levélben szavazás lehetőségét.”

 

Jobbik: naiv elképzelés

 

Kérdéseinkre a Jobbik válaszolt a legrészletesebben. A párt szerint összetett kérdést feszeget a VWB a kezdeményezésével, és az ötlettel kapcsolatban több kifogásuk is van. Úgy látják például, hogy „erősen hangsúlyozzák (VWB) a választójog és az adózás helye közötti kapcsolat fontosságát, ez azonban számunkra már csak a határon túli magyar közösségek jogainak biztosítása miatt is elfogadhatatlan, de beszélhetnénk bármilyen, több uniós állampolgársággal rendelkező polgár esetéről vagy az ingázókról – és ezek, valamint egyéb, végtelen számú példa kombinációjáról.”

 

Robert Goia egyébként interjúnkban azt mondta: nem talál kivetnivalót a határon túli magyarok anyaországi szavazati jogában – amennyiben a külföldre költöző magyaroknak ugyanolyan lehetőségeik vannak a voksolásra. Mivel ez nincs így, szerinte hatalomtechnikai manőverről van szó a kormány részéről, azt pedig semmiképp sem tartja megfelelőnek, ha valaki két ország parlamenti választásán is részt vesz: úgy véli, ebben az esetben kettős szavazásról beszélhetünk.

 

A Jobbik az aggályai miatt egyébként nem csatlakozik az aláírásgyűjtéshez. Ugyanakkor egyetetértenek a VWB-vel abban, hogy elfogadhatatlan a határon túli magyarok és a külföldre költözők szavazati joga közti különbségtétel.

 

Ezt szerintük orvosolni lehetne a külföldre költözők levélszavazásának biztosításával – illetve úgy vélik, „sokkal modernebb és biztonságosabb megoldás lenne az e-szavazás”.

 

Azt, hogy nem magyar állampolgárságú személyeket akár a magyar országgyűlésbe is beválasszanak, határozottan elutasítja a Jobbik.

 

A párt szerint „a nemzeti parlamenteknek szimbolikus jelentőségük van”, emellett hangsúlyozták, ők is elutasítják az Európai Egyesült Államok gondolatát, inkább konföderális szövetséget képzelnek el a nemzetállamok között. Arra ugyanakkor nem tértek ki, hogy szerintük a VWB ötletének megvalósulása az Európai Egyesült Államok felé tett lépés lenne-e .

 

Emellett úgy gondolják, a kezdeményezés lehetőséget adna csalásokra is:

 

„ahogy a határon túli magyarokat veszélyeztető jogsérelmek kapcsán sincsenek illúzióink, úgy azon se lepődnénk meg, ha mindez a határokon átnyúló szavazatvásárlás előtt is új kapukat nyitna”

 

– utalva ezzel arra, hogy elméletben lehetséges lenne csak voksolás miatt egy másik országba utazni. Erre a felvetésre Goia azt mondta: a tagállamokra bíznák, hogy eldöntsék, mennyi időt kell a letelepedési hely szerinti országban eltöltenie valakinek, hogy jogosult legyen szavazni.

 

Ami miatt azonban a Jobbiknál „kissé naivnak” tartják a szerintük jó szándékú VWB-elképzelést, az a „populisták” és az „autoriter hibrid rezsimek” jelenléte. Szerintük amíg ilyenek megtalálhatóak Európában, addig a VWB-éhez hasonló ötletek sorsa az, hogy „obskúrus háttáralkuk áldozatává válnak”.

 

NYITÓKÉP: Voters Without Borders

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás