Az USA bővíthet atomerőművet Romániában Kína helyett, tovább nőhet az amerikai befolyás

Az amerikaiak építenek fel két új atomreaktort Romániában, miután a román kormány szerződést bontott a kínaiakkal. Hogyan bukta el Kína a cernavodăi reaktorok építését? Miért az Egyesült Államok lett a befutó, és mit akarnak az amerikaiak pontosan Romániában? Szakértőkkel jártuk körül a kérdést.

Victor Ponta egykori baloldali román miniszterelnök kormánya még 2015-ben szerződést kötött a kínai General Nuclear Power Group (CGN) vállalattal a cernavodăi atomerőmű két atomreaktorral való bővítéséről. Miután Románia 2020-ban ezt a szerződést felbontotta, Ludovic Orban, a jelenlegi jobboldali román miniszterelnök azzal érvelt, hogy az atomenergia használata nem része az EU fejlesztési terveinek, ezért egyelőre leállnak a projekttel.  

Október 8-án Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete a nagykövetség honlapján közzétett videóüzenetben mégis kiszivárogtatta, hogy

egy nappal később pedig hivatalosan is bejelentették: Románia és az Amerikai Egyesült Államok olyan államközi szerződést írtak alá, amely szerint az amerikaiak építik fel a cernavodăi atomerőmű hármas és négyes reaktorát, és felújítják az egyes reaktort is.

A román Paks

A cernavodăi atomerőmű Románia egyetlen atomerőműve, 1996-ban indították el, akkor még csak egyetlen reaktorral. Az erőművet még a Ceaușescu-diktatúra éveiben kezdték el építeni, a rendszerváltás után egy kanadai cég segítségével fejezték be. Az eredeti tervek szerint az atomerőmű öt reaktorral működne – ebből eddig kettő készült el, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe.

– a tervek szerint ugyanekkora lenne a másik két blokk összteljesítménye is.

Az atomerőművet az úgynevezett CANDU-technológiával működtetik. A CANDU, azaz a Canada Deuterium Uranium technológia lényege, hogy az atomerőműben nehézvizet alkalmaznak moderátornak és hűtőanyagnak is, továbbá természetes uránnal dolgoznak. A hármas és a négyes reaktor is ezzel a technológiával fog működni, miután megépül és üzembe helyezik.

Viszlát, Kína, helló, USA

A két új reaktort eredetileg a már említett kínai cég építette volna fel, de a román kormány 2020 júliusában felmondta a 2015-ben kötött szerződést a kínai vállalattal, akik a reaktor bővítéséhez még hozzá sem láttak.

Az amerikaiak gyanúja szerint a vállalat megpróbált nukleáris technológiát szerezni az USA-ból, azt pedig katonai felhasználásra akarta átadni Kínának. Természetesen ezek csak feltételezések – a szerződés felbontásának pontos okait nem tudhatjuk, ahogyan azt sem, hogy a románok mennyi pénzt öltek bele eddig a felrúgott projektbe, hiszen a szerződések titkosítva lettek.

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az Azonnalinak elmondta: az amerikai befolyásnak fontos szerepe van a románok döntéseiben az atomreaktor bővítése kapcsán. A szakértő szerint Ludovic Orban miniszterelnök kijelentései mögött is (aki az EU fejlesztési terveivel magyarázta korábban, hogy miért mondják fel a szerződést, és miért nem szükséges az atomreaktor bővítése) amerikai nyomás állhatott – az USA ugyanis nem szerette volna, hogy a kínaiak ekkora befolyást szerezzenek az egyik legközelebbi európai szövetségesüknél.

A románok ugyanis az amerikaiak feltétlen kiszolgálására alapozzák geopolitikai céljaikat, regionális középhatalmi státuszuk elérését, illetve hosszabb távon a moldváv-román egyesülést.“

A Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése a rendszerváltás óta téma mindkét országban. Az egyesülés gondolatának vannak támogatói és ellenzői is szép számmal – Oroszországnak például kifejezetten érdeke, hogy az egykori Szovjetunióból kiszakadt Moldova inkább független maradjon, mintsem hogy keblére ölelje azt a NATO-tagállam Románia. Moldovában egyébként jelentős számú orosz kisebbség él, miattuk sem nézné jó szemmel Oroszország, ha Moldova és Románia egyesülne.

A hétmilliárd dolláros biznisz

Az új atomreaktorok megépítése és az egyes reaktor felújítása orbitálisan nagy üzlet. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter az amerikai Exim Bankkal hétmilliárd dolláros szerződést írt alá az atomerőmű bővítésére.

Miután Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete kiszivárogtatta, hogy a románok az amerikaikkal fognak üzletelni a reaktorok ügyében, és az Exim Banktól vesznek fel kölcsönt a finanszírozáshoz, megkerestük Nagy-Bege Zoltánt, a romániai Országos Energiaszabályzó Hatóság alelnökét, hogy megtudjuk, a szóban forgó összeg hova érkezik majd, és kire hárul ez az adósság.

Az alelnök elmondása szerint a román állam maximum egy állami garanciát vállalhat ebben az üzletben – a kölcsönszerződés meg valószínűleg az atomreaktorokat üzemeltető Nuclearelectrica vállalattal köttetik meg, a román adófizetők pénze így csak közvetett módon lesz érintve. Nagy-Bege Zoltánt szerint ugyanakkor megtörténhet az is, hogy egy projektcéget hoznak majd létre a kölcsön miatt, az pedig a legkevésbé valószínű forgatókönyv, hogy a kölcsönt a román állam fogja felvenni.

Volt energiaügyi államtitkár: az amerikaiaknál van szakértelem és pénz is

Borbély Károly volt romániai energiaügyi államtitkár – aki jelenleg már a magánszektorban dolgozik – az Azonnalinak elmondta, hogy a román kormány már jó néhány évvel ezelőtt próbált partnereket keresni a cernavodăi atomerőmű bővítéséhez.

Az egykori államtitkár szerint a román energiaellátásnak nagyon fontos, hogy jó beruházások szülessenek meg ezen a területen, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Románia – ahogyan az Európai Unió többi tagállama is – közös energetikai piacban gondolkodik.

Borbély szerint mivel Románia az Európai Unió tagországa és a NATO-nak is fontos tagja, a további energetikai fejlesztések is ezen a stratégiai szövetségen belül valósulnak majd meg. Egy ilyen reaktor megépítése akár hét évet is igénybe vehet, ezért a volt államtitkár szerint fontos az is, hogy amelyik ország ilyen vállalkozásba kezd, az komoly és megbízható partnert találjon a vállalkozásához.

Nem csak az energiaszektorban nyomul az USA

Adrian Zuckerman bukaresti nagykövet a videoüzenetben arról is beszélt, hogy az Amerikai Egyesült Államok szívesen támogatna nagyobb léptékű közlekedési projekteket a térségben – szerinte óriási nyereség lenne például Románia és Lengyelország számára is, ha vasútvonallal kötnék össze a lengyelországi Gdańsk és romániai Konstanca városokat, így teremtve vasúti összeköttetést a Fekete- és a Balti-tenger között.

Az amerikai nagykövet szavaiból világosan kitűnik, hogy az Egyesült Államok további gazadasági befolyásra készül szert tenni a kelet-európai térségében – 

Az amerikaiak négy éve már légvédelmi rakétakomplexumot is üzemeltetnek a dél-romániai Deveselu mellett. Arról, hogy ezt a létestményt a hátuk közepére se kívánják az oroszok, az Azonnali is írt korábban. Akkor kiemeltük, hogy a komplexum már nem igazán hatásos az orosz ballisztikusrakéta-fenyegetéssel szemben Románia Oroszországhoz való közelsége, valamint az orosz hadiipar gyors fejlődése miatt. Ennek ellenére keleti szomszédunk továbbra is rendületlenül vásárolja a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat – természetesen amerikai cégektől.

NYITÓKÉP: A cernavodăi atomerőmű / Wikipedia