A magyarok tíz százaléka nem ellenőrzi a hírek megbízhatóságát

Szerző: Galavits Patrik
2020.10.21. 17:25

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – másokból viszont ezt már nem nézi ki.

A magyarok tíz százaléka nem ellenőrzi a hírek megbízhatóságát

Az Ipsos 19 ezer, 18 és 74 év közötti válaszadót kérdezett 27 országban (Magyarország mellett részt vett a kutatásban többek között Ausztrália, az USA, Törökország, Kanada, Olaszország, Argentína, Németország, Oroszország és Kína is) a hírfogyasztási szokásairól, az interjúk tanulságait pedig egy tanulmányban összegezték. Az eredményekből kiderül, hogy világszerte

továbbra is a televízió számít elsőszámú hírforrásnak (ezt 74 százalék jelölte meg legfontosabb tájékozódási felületként), második helyen a közösségi média található (72 százalék), ezt követik az online hírportálok (62 százalék)

és a telefonos alkalmazások (61 százalék), majd messze lemaradva ezektől a rádió (41 százalék) és nyomtatott média (24 százalék). A legkevesebben előfizetéses felületekről tájékozódnak (17 százalék) – legyen szó nyomtatott vagy digitális termékről.

Sokat képzelünk magunkról, keveset másokról

A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a 27 országban ötből négyen megbizonyosodnak arról, hogy az általuk fogyasztott hír megbízható forrásból származik-e, ugyanakkor a válaszolók szerint az átlagemberek 30 százalék képtelen megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.  

Minden országot vizsgálva átlagban 28 százalékkal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok 40 százalék feletti ez a különbség  –

tehát a magyarok a britekhez és az amerikaiakhoz hasonlóan sokkal többet tartanak magukról, mint bárki másról, ha hírolvasási szokásokról van szó.

„A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője a kutatást közreadó sajtóközleményben.

Pedig sok büszkélkedésre nincs okunk, ha tovább vizsgáljuk a számokat: a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a hírforrások hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, de ez jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék), tíz százaléknyi hazai hírfogyasztó viszont egyáltalán nem szokta ellenőrzi a hírforrását.

„Ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének”

– tette hozzá Kovács. A válaszadók felének egyébként mindennapos rutin az igazságteszt, Magyarországon ez a mutató is jóval alacsonyabb: itthon csak 36 százalék ellenőrzi rendszeresen a hírforrását. Viszont a magyarok 65 százaléka szerint, ha valaki keres, talál hiteles forrást, és csak 12 százalék gondolja úgy, hogy nem juthat hozzá objektív információkhoz.

A háttérhatalom közbeszól – de nem Magyarországon

Magyarországon az átlaghoz képest jóval kevesebben gondolják úgy, hogy más országok megpróbáják manipulálni a hazai közvéleményt: 37 százalék elutasítja ennek lehetőségét, míg világszerte csak 17 százalék tesz ugyanígy.

Csak fizetni ne kelljen

Világszerte ugyan még mindig a televízió a legfontosabb hírforrás, de a tévénézési szokások nagy szórást mutatnak. Míg Kanadában a felnőttek 14 százaléka már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58 százalék fogyaszt televíziós hírtartalmat legalább heti három alkalommal, addig India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88 százalék).

A Magyarországon mért 72 százalék a tévé elsődlegességére a globális átlagnak felel meg. Rossz hír azonban a fizetős tartalmakra alapozó híroldalaknak, hogy úgy tűnik, a magyarokat nehéz lesz rávenni arra, hogy a zsebükbe nyúljanak. „A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint

bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom,

ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk” – mondta Kovács.

Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67 százalékához képest a magyar 79 százalékos érték mégis kimagasló. Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány alacsonyabb, 23 százalék. A magyar lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmada használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak).

NYITÓKÉP: Galavits Patrik / Azonnali

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek