+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 21. szerda, 17:25
Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – másokból viszont ezt már nem nézi ki.

Az Ipsos 19 ezer, 18 és 74 év közötti válaszadót kérdezett 27 országban (Magyarország mellett részt vett a kutatásban többek között Ausztrália, az USA, Törökország, Kanada, Olaszország, Argentína, Németország, Oroszország és Kína is) a hírfogyasztási szokásairól, az interjúk tanulságait pedig egy tanulmányban összegezték. Az eredményekből kiderül, hogy világszerte

 

továbbra is a televízió számít elsőszámú hírforrásnak (ezt 74 százalék jelölte meg legfontosabb tájékozódási felületként), második helyen a közösségi média található (72 százalék), ezt követik az online hírportálok (62 százalék)

 

és a telefonos alkalmazások (61 százalék), majd messze lemaradva ezektől a rádió (41 százalék) és nyomtatott média (24 százalék). A legkevesebben előfizetéses felületekről tájékozódnak (17 százalék) – legyen szó nyomtatott vagy digitális termékről.

 

Sokat képzelünk magunkról, keveset másokról

 

A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a 27 országban ötből négyen megbizonyosodnak arról, hogy az általuk fogyasztott hír megbízható forrásból származik-e, ugyanakkor a válaszolók szerint az átlagemberek 30 százalék képtelen megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.  

 

Minden országot vizsgálva átlagban 28 százalékkal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok 40 százalék feletti ez a különbség  –

 

tehát a magyarok a britekhez és az amerikaiakhoz hasonlóan sokkal többet tartanak magukról, mint bárki másról, ha hírolvasási szokásokról van szó.

 

„A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője a kutatást közreadó sajtóközleményben.

 

Pedig sok büszkélkedésre nincs okunk, ha tovább vizsgáljuk a számokat: a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a hírforrások hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, de ez jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék), tíz százaléknyi hazai hírfogyasztó viszont egyáltalán nem szokta ellenőrzi a hírforrását.

 

„Ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének”

 

– tette hozzá Kovács. A válaszadók felének egyébként mindennapos rutin az igazságteszt, Magyarországon ez a mutató is jóval alacsonyabb: itthon csak 36 százalék ellenőrzi rendszeresen a hírforrását. Viszont a magyarok 65 százaléka szerint, ha valaki keres, talál hiteles forrást, és csak 12 százalék gondolja úgy, hogy nem juthat hozzá objektív információkhoz.

 

A háttérhatalom közbeszól – de nem Magyarországon

 

Magyarországon az átlaghoz képest jóval kevesebben gondolják úgy, hogy más országok megpróbáják manipulálni a hazai közvéleményt: 37 százalék elutasítja ennek lehetőségét, míg világszerte csak 17 százalék tesz ugyanígy.

 

Csak fizetni ne kelljen

 

Világszerte ugyan még mindig a televízió a legfontosabb hírforrás, de a tévénézési szokások nagy szórást mutatnak. Míg Kanadában a felnőttek 14 százaléka már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58 százalék fogyaszt televíziós hírtartalmat legalább heti három alkalommal, addig India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88 százalék).

 

A Magyarországon mért 72 százalék a tévé elsődlegességére a globális átlagnak felel meg. Rossz hír azonban a fizetős tartalmakra alapozó híroldalaknak, hogy úgy tűnik, a magyarokat nehéz lesz rávenni arra, hogy a zsebükbe nyúljanak. „A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint

 

bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom,

 

ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk” – mondta Kovács.

 

Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67 százalékához képest a magyar 79 százalékos érték mégis kimagasló. Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány alacsonyabb, 23 százalék. A magyar lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmada használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak).

 

NYITÓKÉP: Galavits Patrik / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás