Hogy néz ki az ír járványügyi modell, aminek keretében most lezárták egész Írországot?

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy ismét kijárási korlátozások lesznek Írországban, pontosabban bevezetik az ötszintű intézkedések legszigorúbb szintjét, az ötöst. De mit jelent ez a gyakorlatban? És hogy állnak a járvánnyal az írek?

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy a növekvő esetszám miatt a lehető legszigorúbb korlátozáskat vezetik be Írország területén. Ez azt jelenti, hogy az ötszintű ír korlátozási rendszerből bevezetik a legszigorúbb fokozatot, az ötös szintet.

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes (vagy ahogy az írek hívják: Tánaiste), a jobbközép, liberális fine gaeles Leo Varadkar elmondta, hogy a növekvő esetek miatt muszáj csökkenteni a társadalmi interakciókat a felnőttek között, és ennek ez az egyetlen módja.

– mondta Varadkar, aki az előző ciklusban még a miniszterelnöki pozíciót töltötte be, azonban a februári választásokat követően egy elég hosszadalmas koalíciós tárgyalás időszak után ezt átengedte a jobbközép, ám kulturálisan a Fine Gaelnél konzervatívabb Fianna Fáil elnökének, Micheál Martinnak egészen 2022 decemberéig.

Varadkar a sajtótájékoztatón arra kérte a vállalkozásokat, hogy tartsák meg az alkalmazottaikat – viszont nem kell aggódnia annak sem, akit esetleg elbocsátanának: ők 350 eurót kapnak majd hetente az államtól.

Mit jelent a level 5?

Írországban még szeptember közepén jelentette be a kormány a középtávú Covid-tervét. Ennek lényege, hogy kidolgoztak egy öt szintből álló rendszert, ahol az egyes szint a leggyengébb – ennél a legminimálisabb korlátozásokat vezetik csak be –, míg az ötös a legsúlyosabb, ahol már komoly kijárási korlátozásokat vezetnek be.

Ezek a szintek eddig nem az egész országra vonatkoztak, hanem az átfertőzöttség tekintetében más-más szinteket írnak elő a tartományoknak és az alájuk tartozó megyéknek. (Írországban összesen négy tartomány, az alatta lévő közigazgatási szinten pedig 32 megye van.)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bezárnak a nem alapvető javakat áruló boltok, az edzőtermek, a kulturális intézmények. Ahol lehet, átállnak a távmunkára, a tömegközlekedési eszközökön a férőhelyek maximum 25 százalékát használhatják egyszerre, míg a pubokból és az éttermekből csak elvitelre vagy kiszállításra lehet rendelni.

A szeptemberben bemutatott terv ötös szintjétől azonban kicsit eltérnek: ugyanis az egyedül élők egy másik személlyel kialakíthatnak egy „támogató buborékot”, illetve egy háztartásban élők egy kijelölt másik háztartással találkozhatnak a szabadban, de ott is figyelve a két méteres távolság és az egyéb intézkedések betartására.

Az óvodák és az iskolák nyitva maradnak, mivel azok bezárásáról helyi szinten dönthetnek. A kormány ugyanakkor már jelezte: ők azt szeretnék, ha nyitva maradnának az iskolák.

A kormányfő (vagy ahogy az írek hívják: Taioseach), a korábban történelemtanárként dolgozó Micheál Martin ezt azzal magyarázta, hogy nem szabad, hogy a gyerekek lemaradjanak a tanulással:

Ugyanakkor ennek nem mindenki örül: a tanárok szakszervezete közleményt adott ki, amiben bírálják a kormányt, hogy az iskolák továbbra is nyitva maradnak. A mostani intézkedés bevezetésénél a kormány úgy fogalmazott, hogy „a helyzet és az adatok” függvényében fogják bezárni az iskolákat, de a szakszervezet szerint nagyon sok olyan eset van, ahol ezt a lehetőséget már most meg kéne fontolni.

Növekvő esetszámok a határ mindkét oldalán

Ugyan az elmúlt hetekben Írországban is nőttek az esetszámok – emiatt sokan kritizálták is a kormányt, hogy az ír operatív törzs javaslata ellenére sem voltak hajlandóak a harmadik szintről átléptetni a negyedik vagy ötödik szintre az országot –, de a mostani döntés meghozatala mögött más okok is állnak.

A kormányfő még október 5-én azzal magyarázta, hogy miért csak a hármas szintre emelte a járványügyi készültséget, hogy szerinte súlyos következményekkel járt volna, ha azonnal ötös szintre léptek volna országosan. Akkor arra kérte a lakosságot, hogy vegyék komolyan a korlátozásokat, mivel ezzel elérhető, hogy ne kelljen bevezetni a szigorúbb intézkedéseket.

Azonban sokan az akkori szigorításoknak sem örültek: a bejelentés után egy héttel a fővárosban, Dublinban több mint százan mentek ki demonstrálni a korlátozások ellen, amit a Let Ireland live (hagyjátok Írországot élni) nevű szervezet hirdetett meg, akik – hasonlóan az Egyesült Államokban és Németországban – a szélsőjobboldali pártokhoz állnak közel.

Viszont amellett, hogy Írországban is hirtelen emelkedésnek indult a járványgörbe, az ír kormánynak más problémája is akad: az északír-helyzet.

Észak-Írországban ugyanis szintén exponenciálisan nő a kínai koronavírussal fertőzöttek száma, és a Nagypénteki Egyezmény értelmében ők is szabadon járhatnak-kelhetnek Írországban.

Észak-Írországban ugyanis jelenleg annyi beteg szorul kórházi ellátásra, hogy a kórházak már 83 százalékig telítettek, és Észak-Írország tesztelési rendszere sem a legjobb az Egyesült Királyságon belül.

Az 1,88 milliós Észak-Írországban jelenleg 25 371 aktív eset van, jelenleg kéthetente duplázódnak az esetek. Eközben a közel 5 millió lakosú Írországban 25 777 aktív eset van, és szintén kéthetente duplázódnak az esetek. Az ír kormány most a szigorúbb járványügyi intézkedésekkel azt akarja elérni, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.

Az ír járványhelyzet jelenleg jóval súlyosabb mint a magyar: az Ír-sziget déli államában egymillió főre vetítve 5202,9 aktív eset jut és Magyarországhoz képest lakosságarányosan majdnem háromszor annyian haltak meg: 373,8-an. Eközben Magyarországon a hivatalos adatok szerint az egymillió főre vetített aktív esetek száma 3408,1, míg a halottak esetében ez a szám 125,4.

Igaz, Írországban jóval többet tesztelnek: a járvány kitörése óta 1 453 608 teszt készült, ami azt jelenti, hogy egymillió főre 293 401 teszt jut – Magyarországon összesen 910 368 darab teszt készült, így egymillió főre jóval kevesebb, csak 94 310 teszt jut.

NYITÓKÉP: Sebészi maszk Molly Malone-on, Dublin egyik leghíresebb szobrán. FORRÁS: Cityswift / Flickr