+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 20. kedd, 16:24
Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy ismét kijárási korlátozások lesznek Írországban, pontosabban bevezetik az ötszintű intézkedések legszigorúbb szintjét, az ötöst. De mit jelent ez a gyakorlatban? És hogy állnak a járvánnyal az írek?

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy a növekvő esetszám miatt a lehető legszigorúbb korlátozáskat vezetik be Írország területén. Ez azt jelenti, hogy az ötszintű ír korlátozási rendszerből bevezetik a legszigorúbb fokozatot, az ötös szintet.

 

Ezzel lényegében Írország az első európai uniós ország, ahol ismételten bevezetik a kijárási tilalmat.

 

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes (vagy ahogy az írek hívják: Tánaiste), a jobbközép, liberális fine gaeles Leo Varadkar elmondta, hogy a növekvő esetek miatt muszáj csökkenteni a társadalmi interakciókat a felnőttek között, és ennek ez az egyetlen módja.

 

„Semmi rosszat nem csináltatok, épp ellenkezőleg: mindent jól csináltatok az elmúlt pár hónapban, de muszáj csökkentenünk a társadalmi interakciókat.”

 

– mondta Varadkar, aki az előző ciklusban még a miniszterelnöki pozíciót töltötte be, azonban a februári választásokat követően egy elég hosszadalmas koalíciós tárgyalás időszak után ezt átengedte a jobbközép, ám kulturálisan a Fine Gaelnél konzervatívabb Fianna Fáil elnökének, Micheál Martinnak egészen 2022 decemberéig.

 

Varadkar a sajtótájékoztatón arra kérte a vállalkozásokat, hogy tartsák meg az alkalmazottaikat – viszont nem kell aggódnia annak sem, akit esetleg elbocsátanának: ők 350 eurót kapnak majd hetente az államtól.

 

Mit jelent a level 5?

 

Írországban még szeptember közepén jelentette be a kormány a középtávú Covid-tervét. Ennek lényege, hogy kidolgoztak egy öt szintből álló rendszert, ahol az egyes szint a leggyengébb – ennél a legminimálisabb korlátozásokat vezetik csak be –, míg az ötös a legsúlyosabb, ahol már komoly kijárási korlátozásokat vezetnek be.

 

AZ ÍR COVID-TERV. AZ EDDIGI HÁRMASRÓL MOST LÉPTETTÉK AZ EGÉSZ ORSZÁGOT AZ ÖTÖS SZINTRE, BÁR A SZEMPTEMBERI TERVTŐL KICSIT ELTÉRŐEN. FOTÓ: RTÉ NEWS / FACEBOOK

 

Ezek a szintek eddig nem az egész országra vonatkoztak, hanem az átfertőzöttség tekintetében más-más szinteket írnak elő a tartományoknak és az alájuk tartozó megyéknek. (Írországban összesen négy tartomány, az alatta lévő közigazgatási szinten pedig 32 megye van.)

 

Azonban most a növekvő esetszámok miatt az egész országot az eddigi hármas szintről az ötös szintre léptették, hogy így csökkentsék a kontaktusok számát.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bezárnak a nem alapvető javakat áruló boltok, az edzőtermek, a kulturális intézmények. Ahol lehet, átállnak a távmunkára, a tömegközlekedési eszközökön a férőhelyek maximum 25 százalékát használhatják egyszerre, míg a pubokból és az éttermekből csak elvitelre vagy kiszállításra lehet rendelni.

 

Ezenkívül senki sem hagyhatja el a lakóhelye öt kilóméteres körzetét, otthon pedig senki sem fogadhat vendéget.

 

A szeptemberben bemutatott terv ötös szintjétől azonban kicsit eltérnek: ugyanis az egyedül élők egy másik személlyel kialakíthatnak egy „támogató buborékot”, illetve egy háztartásban élők egy kijelölt másik háztartással találkozhatnak a szabadban, de ott is figyelve a két méteres távolság és az egyéb intézkedések betartására.

 

Az óvodák és az iskolák nyitva maradnak, mivel azok bezárásáról helyi szinten dönthetnek. A kormány ugyanakkor már jelezte: ők azt szeretnék, ha nyitva maradnának az iskolák.

 

A kormányfő (vagy ahogy az írek hívják: Taioseach), a korábban történelemtanárként dolgozó Micheál Martin ezt azzal magyarázta, hogy nem szabad, hogy a gyerekek lemaradjanak a tanulással:

 

„Nem engedhetjük, hogy a gyerekeink jövője legyen a vírus újabb áldozata.”

 

Ugyanakkor ennek nem mindenki örül: a tanárok szakszervezete közleményt adott ki, amiben bírálják a kormányt, hogy az iskolák továbbra is nyitva maradnak. A mostani intézkedés bevezetésénél a kormány úgy fogalmazott, hogy „a helyzet és az adatok” függvényében fogják bezárni az iskolákat, de a szakszervezet szerint nagyon sok olyan eset van, ahol ezt a lehetőséget már most meg kéne fontolni.

 

Növekvő esetszámok a határ mindkét oldalán

 

Ugyan az elmúlt hetekben Írországban is nőttek az esetszámok – emiatt sokan kritizálták is a kormányt, hogy az ír operatív törzs javaslata ellenére sem voltak hajlandóak a harmadik szintről átléptetni a negyedik vagy ötödik szintre az országot –, de a mostani döntés meghozatala mögött más okok is állnak.

 

A kormányfő még október 5-én azzal magyarázta, hogy miért csak a hármas szintre emelte a járványügyi készültséget, hogy szerinte súlyos következményekkel járt volna, ha azonnal ötös szintre léptek volna országosan. Akkor arra kérte a lakosságot, hogy vegyék komolyan a korlátozásokat, mivel ezzel elérhető, hogy ne kelljen bevezetni a szigorúbb intézkedéseket.

 

Azonban sokan az akkori szigorításoknak sem örültek: a bejelentés után egy héttel a fővárosban, Dublinban több mint százan mentek ki demonstrálni a korlátozások ellen, amit a Let Ireland live (hagyjátok Írországot élni) nevű szervezet hirdetett meg, akik – hasonlóan az Egyesült Államokban és Németországban – a szélsőjobboldali pártokhoz állnak közel.

 

Viszont amellett, hogy Írországban is hirtelen emelkedésnek indult a járványgörbe, az ír kormánynak más problémája is akad: az északír-helyzet.

 

Észak-Írországban ugyanis szintén exponenciálisan nő a kínai koronavírussal fertőzöttek száma, és a Nagypénteki Egyezmény értelmében ők is szabadon járhatnak-kelhetnek Írországban.

 

Az ír kormányfő még a brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak is jelezte, hogy jó lenne, ha a brit kormány jobban odafigyelne az északír vírushelyzetre, ami lassan már tarthatatlan.

 

Észak-Írországban ugyanis jelenleg annyi beteg szorul kórházi ellátásra, hogy a kórházak már 83 százalékig telítettek, és Észak-Írország tesztelési rendszere sem a legjobb az Egyesült Királyságon belül.

 

Az 1,88 milliós Észak-Írországban jelenleg 25 371 aktív eset van, jelenleg kéthetente duplázódnak az esetek. Eközben a közel 5 millió lakosú Írországban 25 777 aktív eset van, és szintén kéthetente duplázódnak az esetek. Az ír kormány most a szigorúbb járványügyi intézkedésekkel azt akarja elérni, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.

 

Az ír járványhelyzet jelenleg jóval súlyosabb mint a magyar: az Ír-sziget déli államában egymillió főre vetítve 5202,9 aktív eset jut és Magyarországhoz képest lakosságarányosan majdnem háromszor annyian haltak meg: 373,8-an. Eközben Magyarországon a hivatalos adatok szerint az egymillió főre vetített aktív esetek száma 3408,1, míg a halottak esetében ez a szám 125,4.

 

Igaz, Írországban jóval többet tesztelnek: a járvány kitörése óta 1 453 608 teszt készült, ami azt jelenti, hogy egymillió főre 293 401 teszt jut – Magyarországon összesen 910 368 darab teszt készült, így egymillió főre jóval kevesebb, csak 94 310 teszt jut.

 

NYITÓKÉP: Sebészi maszk Molly Malone-on, Dublin egyik leghíresebb szobrán. FORRÁS: Cityswift / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás