+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2020. október 19. hétfő, 17:09
A migránspánik és a vallásháborús hiszterizálás a nyugati demokráciák destabilizálásának fő eszközévé vált, amivel a putyini kommunikációt és a különféle országokban általa szponzorált szélsőjobboldali politikát lehet erősíteni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az agresszív marketinggel nyomuló hatalombranding egyik legősibb és máig nagyon hatékonynak bizonyuló módszere az ellenség levágott fejének felmutatása. Eddig ezt a brutális módszert leginkább csak a Közel-Keleten alkalmazta az iszlamista terror, de péntek óta Európában is van már rá precedens: egy 18 éves, Moszkvában született csecsen a párizsi régió egyik kisvárosában levágta és Twitteren kiposztolta egy történelem-földrajz szakos tanár fejét, amiért tanítványainak a szólásszabadság illusztrálására Mohamedről készült karikatúrákat mutatott. Bár a megölt tanár tekintettel volt a muszlim diákok érzékenységére és előre szólt, hogy aki számára sokkoló lenne, az inkább menjen ki a teremből, ez a merénylőt és az esetleges megrendelőket nem hatotta meg.

 

Az orosz állampolgárságú csecsen merénylő mintegy száz kilométerről jött. Biztosan nem hirtelen felindulásból cselekedett, mivel több mint tíz nap (!) elteltével ment oda bosszút állni. A célpont megválasztása profi előkészítésre utal, mivel a francia államiság alapkövének tekintik a laikus iskolarendszert, az állam és az egyházak szétválasztását (a laicitás elvét),

 

a merénylet tehát alapjában támadta a Francia Köztársaságot, amit a kiváltott reakciók sokasága jól mutat.

 

Emmauel Macron francia elnök azonnal a helyszínre sietve kijelentette, hogy a szólásszabadság példájával a megölt tanár arra tanított, hogyan lehet szabad, öntudatos polgárrá válni és útját fogják állni a megfélemlítésnek. Valóban, az országot példátlan egységbe kovácsolta ez a köztársasági értékrend elleni brutális támadás, az elnök vitán felül minden francia elnökeként léphetett fel a kialakult helyzetben. 

 

Ha a járvány elleni védekezés okán a nagyobb francia városokban frissen bevezetett kijárási tilalom erodálta is némileg Macron elnök népszerűségét, ebben a drámai helyzetben minden bizonnyal növekedni fog. Megint más kérdés, hogy az elnökválasztási kampány hónapjaiban hány szavazót hozhat a lefejezési ügy a szélsőjobbnak vagy mennyire alkalmas arra, hogy a már eddig is jobbra tolódott macroni retorikát idővel még inkább jobbra pozicionálja. Az sajnos borítékolható, hogy

 

a migrációs, illetve terrortematika a lefejezéssel szintet lépve még inkább tematizálhatja az elnökválasztási kampányt, ami 2022-re újra Macron-Le Pen párharcot erőltet rá az országra, a zöldeket háttérbe szorítva.

 

Hogyan kerül csecsen kés francia nyakra?

 

A merénylet célpontjának kiválasztása, a megosztásra ideális Mohamed-karikatúra és az időzítés is profi szervezésre utal, mivel a Charlie Hebdo-merénylet tárgyalása volt az egész ügy apropója. Eddig kilenc embert tartóztattak le a tanárt lefejező csecsen merénylő környezetéből, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közreműködhettek a merényletben. 

 

Bár Franciaországban korábban jelentéktelennek tűnt a csecsen diaszpóra, az utóbbi időben furcsán hiperaktívvá váltak. Idén nyáron Dijonban például valóságos utcai harcokat provokált a városban hirtelen megjelenő 170 csecsen, de ugyanakkor Nizzában is akcióba lépett egy másik csoport. Bár e két ügy mögött drogpiaci konfliktust gyanítottak, az utcai harcok eddig példa nélküli képei sokkolták a közvéleményt és kiválóan alkalmasak lehettek arra a destabilizálásra, ami

 

közismerten kiemelt stratégiai cél az oroszok számára egész Európában.

 

Különösen az orosz elnök, Vlagyimir Putyin fejlesztette tökélyre ennek metodikáját, amiben a csecsenek kulcsszerepet játszanak. Mint ismeretes, Putyin népszerűségének, elnöki tekintélyének és brandjének felépítésében meghatározó elem volt a csecsen terrorakciók elleni határozott fellépése 1999-ben, azok látványos felszámolása és a csecsenek pacifikálása Kadirov pozíciójának megszilárdításával, a vele kötött szoros szövetséggel. A piromán tűzoltó recept egyébként másnál is bevált, Nicolas Sarkozy például francia belügyminiszterként szabályosan kiprovokálta a külvárosi „csőcselék” lázadását, hogy aztán a megmentő szerepét kimaxolva elolthassa az általa felgyújtott külvárosokat és az így szerzett népszerűséggel elnökként befuthasson.

 

A csecsenek révén Putyin azt sugallja az iszlám országok előtt, hogy ő még a meglehetősen radikális iszlámot is elnézi – feltéve, hogy az nem Oroszországban van. A hivatalos diplomáciában is sokszor besegít Kadirov az iszlám országokban, de még nyilvánvalóbb az, hogy az itt-ott feltűnő csecsen verőemberek az orosz külpolitika öklének szerepét játsszák világszerte. Magyarországon is volt erre példa, ha valaki még emlékszik arra, hogy a tagbaszakadt Magomed Dasajev hogyan fenyegetett meg egy civil aktivistát, illetve a hazai újságírókat, és agresszív személyes fellépésével hogyan próbálta megfélemlíteni az egész magyar közvéleményt. Ez esetben is a destabilizáció és a félelemkeltés volt a fő cél, bár iszlamista felhangok nélkül.

 

A Foreign Policy már 2019 januárjában külön tanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ISIS visszaszorulásával az exszovjet területek radikalizált muszlimjai veszik át a stafétát az „Iszlám Államtól” és a nyugati országokban hirtelen egyre inkább ilyen oroszul is jól beszélő iszlamista merénylők léptek akcióba, leginkább üzbégek és csecsenek. 

 

Ez a fajta megfélemlítés, a migránspánik és a vallásháborús hiszterizálás a nyugati demokráciák destabilizálásának fő eszközévé vált, amivel a putyini kommunikációt és a különféle országokban általa szponzorált szélsőjobboldali politikát lehetett erősíteni, bőséges ideológiai muníciót biztosítva számára. Sajnos ennek tökéletes példája az, ahogyan Bakondi György elvtárs rögvest lecsapott a francia tanár frissen levágott fejére és ideológiai fegyvertényt eszkábált az ügyből, hogy lám, ezért kell rettegnie a magyar választóknak a migránsoktól és persze azokra szavazni, akik megvédenek tőlük. Arra sajnos nem tért ki Bakondi elvtárs, hogy a csecsen-orosz szál ezúttal is sokkal inkább egy „megvédünk magunktól” típusú maffia logikára utal, melyben

 

ugyanaz a távoli hatalom kinyújtott csecsen kezével alkalmasint levágatja egy tanár fejét Párizs mellett, majd szputnyik news szócsövein keresztül egész Európában azt harsogja, hogy ettől kell megvédeni minket.

 

A módszer pont úgy működik, mint mikor egy maffia szétver egy éttermet, majd védelmi pénzt fizettet velük, hogy „megvédjék” őket maguktól – csak hát Kelet-Európában ezt a migránspánikkal kizsarolt védelmi pénzt leginkább szavazatok formájában gyűjtik be. Konkrét bizonyítékot persze ezekben az ügyekben nem szoktak feltárni arra, hogy ténylegesen a putyini destabilizációs metodika áll a merénylet hátterében, de attól még legfőbb haszonélvezői mégiscsak az általa támogatott szélsőjobbos politikai pártok és szervezetek.

 

Az sem mellékes geopolitikai háttérfaktor, hogy azokon a pakisztáni területeken, ahol a legtöbb dzsihadista kiképző tábor volt, az utóbbi években orosz tanácsadók jelentek meg, miután a korábban amerikai szövetséges Pakisztán átállt a kínai-orosz oldalra. 

 

Kinek ártanak legtöbbet az ilyen merényletek?

 

Egyértelmű konkrét bizonyíték hiányában nem lehet egyértelműen megnevezni, hogy a tanár lefejezését ki rendelte meg, legfeljebb azt vázolhattuk, milyen érdekeket szolgálhat. A Mediapart szerint a csecsen elkövető Twitter-oldalán már korábban posztolt lefejezést, ami akár arra is utalhatna, hogy mégis magától lépett akcióba, esetleg családja és barátai segítségével. Ugyanakkor nem nagyon tudunk olyan példákat mondani, amikor csecsen terroristák az utóbbi években ne a putyini politika alapvető érdekeit szolgálták volna.

 

Érdemes azt is közelebbről megnézni, hogy egy ilyen iszlamista merénylet kinek árt a legtöbbet. Nem a médiában és a közbeszédben ilyenkor mindenhol fő áldozatként, illetve az iszlám ellenségeként megjelenő keresztényeknek vagy fehér európaiaknak, hanem

 

az Európában élő normális muszlimoknak árt a leginkább minden ilyen merénylet.

 

Egyre inkább gyanakvással figyeli őket a környezetük: közülük, ha így folytatjuk, egyre többet fog a mélyülő paranoia az iszlamista radikálisok felé taszítani. Pedig e tekintetben a mély felháborodásának hangot adó bordeaux-i imámnak van igaza: ez itt egyáltalán nem két civilizáció vagy két vallás harca, hanem embereket önbíráskodva lefejező barbár egyének harca a civilizáció és a békés vallásgyakorlás ellen. 

 

Mielőtt egyre többen elvesztenék a fejüket, nem ártana, ha szem előtt tartanánk ezt az alapelvet.

 

Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás