+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ercsey Dániel
2020. október 17. szombat, 18:31
Szálinger Balázs útirajzát olvasva akaratlanul is felmerül a kérdés, vajon mi motiválta, hogy éppen az Al-Dunát tárja elénk? A válasz akár Mallory híres mondata is lehetne: because it’s there.

A fénykép- és videómegosztó oldalakon hamarabb találunk képet Pápua Új-Guinea „érintetlen” esőerdeiről, mint a gödi Duna-partról. A tömegturizmus mindenhová elér, minden sarokba bekukkant, semmi sem maradhat rejtve előtte. Éppen ezért válnak érdekessé azok az útleírások, melyek kultúrtörténeti vagy épp geográfiai szempontból olyan helyekre kalauzolnak el minket, ahová már nem juthatunk el, vagy azért, mert a hely szellemét adó közeg változott meg, vagy éppen azért, mert maga a hely egyszerűen megszűnt létezni.

 

Szálinger Balázs útirajzát olvasva akaratlanul is felmerül a kérdés, vajon mi motiválta, hogy éppen az Al-Dunát tárja elénk? Dunai evezősként, túl számtalan vízitúrán Donaueschingentől Mohácsig, a bulgáriai Magura-barlang és Vidin felkeresésén, több hajóúton a Kazán-szorosban, egyszóval a Duna szerelmeseként a válasz akár Mallory híres mondata is lehetne,

 

„Because it’s there...”,

 

a valóság azonban az, hogy a szerző 2018 tavaszán egy hónapot töltött feleségével és születendő kisfiával a Kazán-szorosban.

 

 

Könyve az Al-Duna múltjában való kutakodással olyan művek mellé illeszthető, mint Pollack Galíciája, vagy éppen Nacsinák Gergely András kalauza (A tigris tíz szeme), melyben a szír kereszténység elfeledett templomait és kolostorait látogathatjuk végig. A műfaját tekintve az Al-dunai álom napló, bár a könyv megpróbálja elbizonytalanítani az olvasót. „A valósággal való egyezés nem a véletlen műve. Hanem a költői képzeleté.”

 

Most akkor mégsem egyszerű napló? Az érzés a második oldalon felerősödik, amikor a román vendéglátók közt felbukkan Gigi! Úgy tűnik, nincs Duna-könyv Gigi nélkül, Claudio Magris (A Duna) és Esterházy Péter (Hahn-Hahn grófnő pillantása) is felvonultat egyet a maga Dunájában, a maga útleírásában csak a BBC közép-európai tudósítója, Nick Thorpe mondott le róla.

 

Ahogy haladunk előre a könyvben, fokozatosan bomlik ki előttünk a lebontott város, Orsova története, az elsüllyesztett szigettel, Ada-Kalehhal együtt, miközben olyan személyes pillanatok teszik mégis bárki által átélhetővé az eseményeket, mint a román nyelvű katolikus mise leírása, vagy a focimeccs a Duna-parton. Az olvasás izgalmát az idősíkok közti ugrálás adja, miközben a táj változik, de a helyszín változatlan. De vajon sikerülhet-e a múltat a jelenben megkaparintani?

 

A szerző több helyen is elmondta, soha nem fog prózát írni, és valóban, a próza alól többször is kikandikál a vers, néha konkrét betétként, máskor csak rejtetten. Az ilyen mondatok, mint „...csónak úszik arany vízen” vagy „...mint egy seb, kipirosodik-kifehéredik a szerbiai hegyek fölött az ég”, csak megerősítik ezt az érzést. De a líra és a történelmi anekdoták mellett egész balkáni borkalauzt is kapunk ajándékba. A kötetben húszszor kerül elő a bor, néhol egészen konkrétan, mint az ürögi Kovačević pincészet esetében, máskor általánosságban, „tüzes levendulás (!) bor még Tokajból...”, amiből egy borszakíró még a pincészetet is könnyen beazonosítja, de azért egy átlagos borkedvelőnek már fejtörést okozhat a dolog. (Éppen ezért tűnik kihagyott ziccernek a gamza szőlőfajtánál nem megemlíteni, hogy azonos a mi kadarkánkkal!)

 

Az Al-dunai álom tagadhatatlan erénye a megfelelően adagolt humor, például amikor Traianus használatban lévő miccssütőjéről van szó, vagy ahol a borsznobnak tűnő író pironkodva bevallja, egyik verséhez egy badacsonyi gigapincészet bora adta az ihletet.

 

Az egészhez a háttér a Duna, pontosabban „..a Duna természetes, eleve kitalált, teremtett szintje”, ami a Vaskapu erőmű építésekor víz alá került, jó harminc méter mélyre. „Amit most látunk, és valóságként olvassuk, az csak emberi fantázia. Álom.”

 

Szálinger Balázs: Al-dunai álom. Magvető, 2020, 213 oldal, 3299 Ft. Itt bele is lehet olvasni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel délnyugati szomszédunknál mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország nagy részében nemcsak a belföldi közlekedés, de gyakorlatilag az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás