+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 17. szombat, 10:34
Pénteken döntött a berlini tartományi közigazgatási bíróság: a tartományi előírás, miszerint este 11 óra után a járványhelyzetre tekintettel minden étteremnek, bárnak be kell zárnia, jogellenes. Az utóbbi napokban más német tartományokban is a bíróságok töröltettek el szigorú tartományi intézkedéseket. Eközben a német tartományok nem tudtak számos közös járványügyi lépésben megegyezni.

Nemrég fogadta el a berlini tartományi kormány azt a rendeletet, amely előírja: a járványhelyzet miatt valamennyi étteremnek, kávézónak, bárnak este 11 és hajnali 6 óra között zárva kell lennie. Az indoklás szerint ezzel el lehet kerülni, hogy spontán bulik alakuljanak ki, ugyanis éppen ezekben terjedhet leginkább a vírus. A rendelet múlt pénteken lépett hatályba, azaz ezen a héten a német fővárosban már alkalmazták.

 

Tucatnyi berlini étteremtulajdonos azonban a rendeletet megtámadta az illetékes tartományi Közigazgatási Bíróság előtt, amely pár nap után gyorsított eljárásban döntött is pénteken:

 

elkaszálta a szigorú zárórát előíró rendeletet.

 

A bíróság azonban nem a rendelet egészét helyezte hatályon kívül, ugyanis az alkoholkiszolgálási tilalom továbbra is megmarad, azaz 23 óra és 6 óra között nem lehet alkoholt felszolgálni, de még az ismert berlini nonstop boltokban, a Spätikben sem eladni. A bíróság ezt azzal indokolta, hogy egyrészről az étteremtulajdonosok maguk se támadták meg a keresetükben a rendelet ezen részét, másrészről pedig a záróra és az alkoholfogyasztási tilalom nem függ feltétlenül össze egymással.

 

Nem ez az első eset, hogy német bíróságok szabnak gátat a végrehajtó hatalom járványügyi intézkedéseinek. A délnyugati Baden-Württemberg tartomány például elrendelte, hogy nem tölthetnek el szállodai éjszakát a tartományban azon németek, akik olyan régiókból érkeznek, ahol a 100 ezer lakosra vetített pozitív esetek száma meghaladja az 50-et. Mivel a hírekben eleve csak „szállodatilalomként“ emlegették, sokan mások is lemondták a foglalásaikat Baden-Württembergben, amely jelentős kieséseket okozott a járványhelyzet által amúgy is sújtott szállodaiparban.

 

A baden-württembergi Közigazgatási Bíróság azonban szintén egy gyorsított eljárás keretében kimondta, hogy a tartományi rendelkezés

 

alapjogellenes, mert aránytalanul korlátozza a szabad mozgáshoz való jogot.

 

Azonban továbbra is vannak tartományok, amelyek kitarthatnak a szigorú politikájuk mellett. Az északi Schleswig-Holsteinben, Hessenben, valamint több keletnémet tartományban is, például a tengerparti Mecklenburg-Előpommerániában,

 

nem vehet ki szállodai szobát olyan német, aki veszélyes területnek számító városból vagy körzetből érkezne,

 

és nem tud egy két napnál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet felmutatni.

 

Németországban veszélyes övezetnek akkor számít egy város vagy kerület, ahol egy héten keresztül 100 ezer lakosra vetítve a pozitív esetek száma meghaladja az ötvenet. Egyre több város került fel ezen a héten erre a listára: Bréma, München, Frankfurt, Düsseldorf, Berlin egyaránt ide tartozik, de kisebb települések is vannak a listán.

 

Jelenleg a legnagyobb a fertőzés terjedése Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol naponta százezer főre vetítve 50 új pozitív eset van az egész tartományban. Hasonlóan áll az a Bajorország is, amely az első hullám alatt is az egyik legfertőzöttebb tartomány volt.

 

Éppen ezért szerda késő estig tárgyaltak a szövetségi kancellárian a 16 tartomány miniszterelnökei Angela Merkellel újabb közös intézkedésekről. A helyzetet jogilag az teszi nehézzé, hogy noha tavasz óta a szövetségi egészségügyi miniszter is elrendelhet országos intézkedéseket, a legtöbb kérdésben (pláne ami a végrehajtást illeti) a tartományoké a döntő szó.

 

Egyelőre annyiban tudtak megállapodni, hogy ha százezer főre vetítve meghaladja a fertőzések száma a 35-öt, akkor a forgalmasabb kültereken is szájmaszkot kell hordani, ha pedig az 50-et is, akkor jöhet az éttermek esti bezárása. De épp a pénteki berlini döntés mutatja, hogy egyrészről ez nem országos, hanem tartományi hatáskör, másrészről a helyi közigazgatási bíróságok hatályon kívül helyezhetik.

 

Ahol az 50 főt százezerre vetítve meghaladja a fertőzésszám, eleve tíz főnél többen magánrendezvényen se lehet résztvenni, és a nyitva lévő éttermekben se ülhetnek tíznél többen egy asztalnál.

 

Főleg a belföldi utazás kapcsán alakultak ki viták a tartományi vezetők között.

 

Azaz jelenleg csak annyiban tudtak megállapodni, hogy arra kérik a lakosságot: ha feltétlenül nem szükséges, ne utazzanak Németországon belül se. Mivel számos tartományban éppen tart vagy nemsokára kezdődik az őszi szünet, ez sokakat negatívan érint.

 

Miközben Angela Merkel azt szerette volna, hogy jelentős szigorításokat vezessenek be (akár szövetségi szintre kiterjesztve a szállodai éjszakákra vonatkozó korlátozásokat), a tartományok részéről – a miniszterelnökök pártállásától függetlenül – éles ellenállásba ütközött. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke – aki Merkel utódja is szeretne lenni – eleve kijelentette: „mi ezt nem fogjuk alkalmazni“, de szintén bírálta az ötletet Bodo Ramelow, Türingia szélsőbaloldali miniszterelnöke.

 

Eközben – amint eddig is szokásos volt – Markus Söder keresztényszociális bajor kormányfőnek nem volt semmi se eléggé szigorú: a politikus eleve azt szeretné, ha a veszélyes övezetekben már este 10-kor záróra lenne, valamint országosan bevezetné a szállodai megszállásokra vonatkozó korlátozásokat. Persze kissé bajorosan, ugyanis

 

szerinte Bajorországon belül viszont mindenki – akár a bajor veszélyes területekről is – oda utazhat a jövőben is, ahova akar.

 

Steffen Seibert szövetségi kormányszóvívő szerint azért lenne fontos éppen a belföldi turizmust csökkenteni, mert jelenleg az esetek többsége belföldi fertőzésre vezethető vissza, Seibert információi szerint az esetek alig tíz százaléka magyarázható külföldi utazással.

 

Németországban folyamatosan növekszik a fertőzés: szerdán először fordul elő április óta, hogy megint meghaladta a napi fertőzésszám az ötezret.

 

A számok lassan duplázódnak is,

 

ugyanis egy hete még 2800 körül volt a napi fertőzések száma.

 

NYITÓKÉP: Angela Merkel és Markus Söder a szerda esti berlini sajtótájékoztatón / Markus Söder, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás