+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba & Karóczkai Balázs
2020. október 16. péntek, 16:30
Továbbra is állnak a tárgyalások a brexit ügyében. Miközben az Európai Unió szerint Johnsonék megszegnék a kilépési megállapodást egy brit törvényjavaslattal, addig Johnson szerint Brüsszel nem akarja visszaadni a kontrollt a briteknek. Egy dologban viszont egyetértenek a felek: fel kell készülni a no deal brexitre.

Október 15-én és 16-án találkoztak az Európai Unió tagállamainak vezetői, hogy a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás mellett a brexit jelenlegi állásáról is tárgyaljanak a brit küldöttséggel.

 

Augusztusban még az volt az előzetes terv, hogy mostanra már az Európai Tanács el is fogadhatja a végső megállapodást – azonban az már október elején is látszott, hogy ez egyáltalán nem így lesz. De a felek akkor is bizakodóak voltak, mondván: majd a csúcstalálkozón sikerül átvágni a gordiuszi csomó. Úgy tűnik, tévedtek: 

 

a csúcstalálkozót követően mindkét fél a másikat okolja a megállapodás hiányáért.

 

Európai Tanács: a britek tegyenek meg mindent, hogy legyen megállapodás

 

A tárgyalások végén az Európai Tanács közleményt adott ki, amelyben aggályukat fejezték ki a tárgyalások jelenlegi állása miatt. A tagállamok vezetői felszólították az Európai Unió brexitügyi főtárgyalóját, Michel Barniert, hogy folytassa tovább a tárgyalásokat.

 

A közleményben megemlítették azt a brit törvényjavaslatot, amivel Boris Johnson kvázi felülírná a megállapodás bizonyos részeit. A Johnson-kormány ugyanis nemrégiben nyújtott be egy olyan törvényjavaslatot, ami felhatalmazná az Egyesült Királyság országait (Angliát, Skóciát, Walest és Észak-Írországot), hogy saját területükön maguk írhassák elő, milyen szabványok és előírások szerint fognak termelni.

 

Ezzel Johnsonék tulajdonképpen megszegnék a kilépésről rendelkező megállapodást, mivel korábban arról állapodtak meg a felek, hogy az Ír-szigeten Észak-Írország szintén kilép a vámunióból – azonban, hogy ne kelljen fizikai határt létesíteni Írország és Észak-Írország között, utóbbira továbbra is az EU-s szabályok és előírások fognak vonatkozni. (A törvénytervezetről itt, míg Észak-Írország speciális helyzetéről itt írtunk bővebben.) 

 

A közleményben a Tanács a törvény kapcsán „emlékeztetet arra", hogy Johnsonéknak a kilépésről rendelkező megállapodást, és annak jegyzőkönyveit teljeskőrűen és időben kell végrehajtani. Magyarul: a Tanács megüzente a brit kormánynak, hogy márpedig Észak-Írországban elképzelhetetlen, hogy ez brit törvény valaha is életbe lépjen, ha Johnsonék szeretnének megállapodást kötni.

 

Ugyanakkor a Tanács felszólította a tagállamokat, az uniós intézményeket és valamennyi érdekelt felet, hogy minden lehetséges forgatókönyvre, így a megállapodás nélküli kilépés lehetőségére is készüljenek fel.

 

Boris Johnson: Brüsszel a hibás

 

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy kormánya folytatja a tárgyalásokat, de szerinte a jelenlegi sikertelenségért az EU a felelős. Ezután a miniszterelnök pénteken egy videóüzenetben arról beszélt, hogy 

 

a briteknek fel kell készülniük arra, hogy január elsején megállapodás nélkül ér véget az átmeneti időszak.

 

A miniszterelnök videóüzenetében elmondta, hogy ők egyáltalán nem szerették volna tovább bonyolítani a helyzetet, csupán egy kanadai modell szerinti megállapodás megkötésére törekedtek. Ennek lényege, hogy a két fél úgy kötne szabadkereskedelmi egyezményt, hogy az Egyesült Királyság nem maradna sem a közös piac, sem az EU tagja.

 

Boris Johnson ezután azt állította, hogy az EU szerinte azért nem fogadja el a kanadai modellt, mert továbbra is kontroll alatt akarják tartani a britek törvényhozáshoz való szabadságát és a halászatot is – ami szerinte teljesen elfogadhatatlan egy független ország számára. (Arról, hogy a halászat miért ennyire kényes ügy, korábban itt írtunk bővebben.)

 

Mivel Johnson úgy véli, hogy az EU nem hajlandó engedni ebből a kontrollból, így szerinte január elsejétől az ausztrál modell léphet érvénybe,

 

ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem lesz megállapodás.

 

(Ausztrália és az Európai Unió között jelenleg nincs szabadkereskedelmi megállapodás, bár már 2018 júniusa óta tárgyalnak erről)

 

David Frost, az Egyesült Királyság brexitügyi főtárgyalója a Twitteren fejezte ki csalódottságát, mert szerinte az EU nem kötelezte el magát amellett, hogy intenzív munkát végezzen a jövőbeni partnerség kialakítása érdekében. 

 

Jöhet a no deal brexit?

 

A felek korábban úgy tervezték, hogy október elejére már sikerül megegyezniük, hogy Nagy-Britannia és az EU összes tagállamának legyen elég ideje ratifikálni az egyezményt. Ez nyilvánvalóan nem sikerült, és az óra jelenleg nagyon gyorsan ketyeg:

 

ugyanis ahhoz, hogy még idén tető alá hozzanak egy megállapodást, szakértők szerint legkésőbb október 31-ig meg kéne egyeznie az Egyesült Királyságnak és az EU-nak.

 

Ha ez nem sikerül, akkor az átmeneti időszak december 31-én megállapodás nélkül ér véget – mivel a brit kormány csak júniusig kérhette volna az átmeneti időszak meghosszabbítását, azonban Johnsonék ezt nem tették meg, az Európai Unió pedig ezt tudomásul is vette.

 

Hogy ezt elkerüljék, az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier bejelentette, hogy már hétfőn Londonba utazik, hogy folytassák a tárgyalásokat – a Tanács a közleményében pár hét haladékot adott a tárgyalóknak.

 

Jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy az átmeneti időszak 2020. december 31-én megállapodás nélkül ér véget, és no deal brexit következik.

 

 

NYITÓKÉP: Number 10 / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás