+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 15. csütörtök, 19:05
A kínaiak szerint Donald Trump célja az, hogy destabilizálja Tibetet.

Szerdán jelentette be Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, hogy annak ellenére, hogy Donald Trump elnöki ideje alatt nem töltötték be ezt a posztot, a republikánus elnök a választási hajrában mégiscsak kinevez egy vezető emberi jogi biztost Tibetben. A választás Robert Destro demokráciáért, emberi jogokért és munkaügyekért felelős helyettes államtitkárra esett.

 

Mint arra az amerikai külügyminiszter rávilágított: a tibeti emberi jogi biztos feladata egyfajta koordinátori szerep ellátása, szépen megfogalmazva a tibeti vallási vezető, a dalai láma és Kína között kell elősegítenie a párbeszédet, szorgalmazva a tibetiek emberi jogainak tiszteletben tartását, valamint a nyelvi, vallási és kulturális autonómiájukat.

 

Erre a védelemre valóban szüksége lehet Tibetnek, ami 1950-ben került a kommunista Kínai Népköztársaság fennhatósága alá: bár Tibet Kína részeként, autonóm tartományként hivatalosan megtarthatta belső autonómiáját, a kínai hatalom már az ötvenes években

 

igyekezett kulturális-vallási értelemben felszámolni Tibetet, megpróbálni „elkínaisítani” őket. Emiatt 1959-ben, és részben emiatt 2008-ban is felkelés tört ki a tartományban, amit a kínai karhatalom levert.

 

Egyébként vannak olyan hangok, amik szerint Kína hasonló kulturális hódításra készül Európában is.

 

Kínai olvasatban a tibetiek is a nagy kínai nemzet tagjai, ami nem tesz különbséget etnikumok és vallások között, mindenkit egyenlően elismer, és még a kínai gazdasági növekedésből is részesülnek.

 

Éppen ezér Kína elfogadhatatlannak tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok Tibetbe küldjön valakit őrködni a tibeti kultúra fölött. Mint azt Robert Destro kinevezése kapcsán Zhao Lijian kínai külügyi szóvivő elmondta:

 

„A tibeti ügyek Kína belügyei, ami nem engedi meg a külföldi beavatkozást!”

 

Zhao Lijian azt is hozzátette: szerintük az „úgynevezett tibeti koordinátor” feladata nem más, mint politikai manipuláció, aminek célja, hogy az USA Tibetet a kínai hatalom ellen fordítsa.

 

Kínának egyébként nemcsak Tibet tekintetében van konfliktusa Amerikával – például a Trump-adminisztráció alatt kereskedelmi háború tört ki a két ország között, az amerikai elnök pedig következetesen Kínát okolja a koronavírus elszabadulásáért. A pápa kegyeiért is zajlik a küzdelem a felek között, ebben egyelőre Kína áll nyerésre: itt el is magyarázzuk, hogy miért.

 

NYITÓKÉP: Tibeti szerzetesek. Luca Galuzzi / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Bizottság elnöke szerint az Unió a magyar és a lengyel embereknek is tartozik azzal a segítséggel, amit Magyarország és Lengyelország blokkol a vétóval. Ursula von der Leyen arról beszélt: ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás