+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. október 15. csütörtök, 17:35
Népszavazást kezdeményez a Thürmer Gyula vezette kommunista párt, de majdnem minden kérdésük olyan dologról szól, amiről nem lehet szavazni az Alaptörvény szerint.

2020 őszén csak úgy rajzanak az újonan alakult pártok Magyarországon: az Azonnali részt vett a Volner Párt első sajtós háttérbeszélgetésén, csütörtökön pedig beszámoltunk Pálinkás József volt MTA-elnök és oktatási miniszter új pártjának létrejöttéről is.

 

Ugyanakkor a magyarországi politikai szcénának van egy veteránja, akiről mindenki hajlamos megfeledkezni.

 

Ő Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt vezére.

 

Thürmer a már-már szubkultúrának vagy életmódnak is beillő maradi kommunistaságot képviseli a 21. században. Thürmerék csütörtök délelőtt az Alkotmány utcába, a Nemzeti Választási Bizottság elé hirdettek sajtótájékoztatót, ahol bejelentették: több ügyben is népszavazást kezdeményeznek majd.

 

 

A forradalmi élcsapat és a libamáj

 

Összesen hat ember volt jelen a sajtótájékoztatón – magamat és a kommunista pártelnököt is beleértve.

 

Érkezésemkor éppen kedélyes beszélgetés zajlott libamájról, zserbóról, fasírtról, túrós batyuról.

 

Valószínűleg a népszavazási kezdeményezésük várható sorsa helyett Thürmerék is szívesebben gondolnak közelgő téli ünnepekre.

 

Bár az eszme XIX. századi, a technológia már a Magyar Munkáspártnál is modern: az egyik aktivista élőben közvetítette a pártvezér gondolatait. Thürmer Gyula pedig – akár egy slam poetry fellépésen – mobiltelefonról olvasta fel beszédét: a Kádár-korszak langyos gulyáskommunizmusa idáig juttatta mára a kapitalizmus és a szocializmus viszonyát.

 

Thürmer szerint a Munkáspárt követi azt a baloldali hagyományt, amely szerint az emberek közvetlenül is ki kell, hogy fejezhessék véleményüket az őket befolyásoló politikai kérdésekben. A pártelnök – kinek pártja az 1989 előtti Magyar Szocialista Munkáspárt balszárnyával vállal folytonosságot – arról nem ejtett szót, hogy a rendszerváltás előtt hogyan nézett ki pontosan a politikai véleménnyilvánítás szabadsága. 

 

A Munkáspárt – a Fidesz véleményével egybehangzóan – úgy véli, hogy

 

a konzultáció is hasznos eszköze a véleménynyilvánításnak,

 

ők azonban továbblépnének: valódi téttel ruháznák fel az emberek megkérdezését, ezért is kezdeményeznek népszavazást.

 

Milyen kérdésekkel fordulnának a magyarokhoz?

 

Thürmerék első kérdése a koronavírus-járvánnyal és annak kezelésével kapcsolatos szolidaritási adó bevezetése lenne. Arról kérdeznék az állampolgárokat: egyetértenek-e azzal, hogy egymilliárd forint felletti vagyonnal rendelkező egyének különadóval járuljanak hozzá a koronavírus-járvány kezelésének költségeihez. Kisebb problémájuk itt azért akadhat:

 

az Alaptörvény szerint ugyanis központi adónemről nem lehet népszavazást tartani, így az NVB csípőből fogja visszautasítani a kérdést.

 

A népszavazási kezdeményezés második pontja a magyar oktatási törvény rendelkezésein módosítana. Jelenleg 16 éves korig van tankötelezettség, ők ehelyett 18 éves korig iskolában tartanának minden magyar diákot. Thürmer szerint azért van erre szükség, hogy „Magyarországon a kiművelt emberfők száma ne csökkenjen, hanem növekedjék”.

 

A Munkáspárt népszavazási kezdeményezésének harmadik kérdése a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét reformálná meg. Ezzel az Alaptövénybe íratnák bele a kommunisták a „mindenki számára elérhető, ingyenes, államilag biztosított egészségügyet”. Azonban ennek a kérdésnek kapcsán sem számíthatnak sok jóra:

 

az Alaptörvény szerint az Alaptörvény módosítására vonatkozó kérdésekről sem lehet népszavazást tartani.

 

Arról is megkérdeznék a magyarokat Thürmerék, hogy azok egyetértenek-e a pártok állami finanszírozásának eltörlésével. Ezt a pártelnök, Thürmer Gyula saját példájukkal illusztrálta: „Mi úgy gondoljuk, hogy meg lehet élni az emberek támogatásából, a támogatók és a tagok befizetéséből. Ez lenne az igazi demokrácia, ez biztosítaná az egyenlő versenyfeltételeket”.

 

Az, hogy elődjük, a Magyar Szocialista Munkáspárt pontosan miből finanszírozta magát, a sajtótájékoztatón nem került szóba. Thürmerék jogászai azonban mással lehettek elfoglalva a kérdések átnézése helyett: minden valószínűség szerint ez a kérdés is megbukik majd az NVB szűrőjén, hiszen a pártfinanszírozás központi költségvetést érintő ügy, erről pedig – bármilyen meglepő –

 

az Alaptörvényt szerint nem lehet népszavazást tartani.

 

Ha a Nemzeti Választási Bizottság elfogadja Thürmerék népszavazási kezdeményezését, már másnap nekifognak a népszavazási ajánlások gyűjtésének. Az Azonnali szakértői stábja szerint azonban ha Thürmerék jogismeretén múlik, a pártoknak és a gazdagoknak még nem kell, hogy elkezdjen remegni a lába.

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás