+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 14. szerda, 15:17
Világszerte száznál is több laboratórium dolgozik a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Miután az oxfordi egyetem, valamint két amerikai cég kutatásai is megtorpantak, úgy néz ki: egy mainzi cég lehet a befutó. A tulajdonosok azzal számolnak, hogy már idén százmillió oltóanyagot le tudnak gyártani. A német egészségügyi miniszter szerint 2021 elején indulhat meg a tömeges oltás.

Amint arról az Azonnali beszámolt: egy mainzi kutatócég már áprilisban benyújtotta a kérvényt, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagát embereken is elkezdhesse tesztelni. Ez a kutatás utolsó fázisa, amire a cég nyáron meg is kapta az engedélyt.

 

A WHO kimutatása szerint világszerte száznál több laboratórium – egyetemekkel és nagy gyógyszeripari cégekkel közösen – dolgozik az oltóanyag kifejlesztésén. Eddig azonban főleg rossz hírek érkeztek: például a kutatásban hosszú ideig élen járó oxfordiak oltóanyaga mellékhatásokat eredményezett a tesztelt embereknél, ezért le kellett állítani a kutatást. Egy amerikai cég pedig a héten jelentette be, hogy rossz eredményekre vezettek a kutatásaik, tehát felfüggesztik azokat. Hasonlóan döntött egy másik amerikai cég is.

 

Egy mainzi cég lehet a befutó

 

Ezzel éppen az a mainzi cég lépett megint előre a vakcináért folytatott „versenyben“, amely sikeresen zárta le az embereken való tesztelés fázisát is. A mainzi BioNtech eddig 37 ezer embert tesztelt végig, közülük már 28 ezren a második vakcinadózison is túlestek – egyelőre mellékhatások nélkül.

 

Ez azt jelenti, hogy az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMS) megkezdi a benyújtott adatok kiértékelését. Azért, hogy minél hamarabb megszülethessen az eredmény, az EMS úgy döntött: nem várja ki, amíg Mainzból bejön az összes adat, hanem folyamatosan értékeli azokat egy ún. görgetett eljárás keretében. Ha az EMS rábólint a mainzi BioNtech klinikai teszteredményeire, akkor a cég által kifejlesztett BNT162b2 hatóanyag terjesztése már csak az Európai Bizottság végső jóváhagyásától függ.

 

A mainzi BioNtech cég nagyon optimista. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a cég vezetői, Uğur Şahin és Özlem Türeci azt mondták:

 

már idén télen százmillió vakcinát tudnak legyártani.

 

2021 első felében 250 millió, a jövő év során pedig 750 millió vakcina legyártását ígérik.

 

A hír kapcsán Jens Spahn, német egészségügyi miniszter is optimistán nyilatkozott: a kereszténydemokrata politikus szerint

 

Németországban már idén télen elkezdhetnek oltani, tömeges oltásokra pedig 2021 elején kerülhet sor.

 

A politikus szerint még az is elképzelhető, hogy a szükségesnél több oltóanyag fog elkészülni 2021 elejére.

 

A mainzi cég mellett nagyon jól halad a brit-svéd AstraZeneca kutatása is, amely szintén a végső fázisba tudott lépni ezen a héten. A céget az USA kormányzata 423 millió euróval támogatja a koronavírus elleni ellenszer kutatásában.

 

Németországi törökök sikere

 

Mindez nem csupán tudományos siker a BioNtechnek, de a két alapító, Uğur Şahin és Özlem Türeci eurómilliárdossá is válhat, ha tényleg az ő fejlesztésük fut be a kontinensen elsőként. Ráadásul ők az amerikai piacra is gyártani készülnek – jó esélye van tehát annak, hogy ott is az ő oltóanyaguk terjedjen majd el elsőként. A BioNtech tőzsdei értéke március óta megháromszorozódott (a részvények 18 százalékát az Uğur-Türeci-házaspár tulajdonolja),

 

a cég jelenlegi tőzsdei értéke meghaladja a Commerzbankét vagy a Lufthansáét.

 

Şahin és Türeci eredménye nem csak német siker, de egyben

 

példa a sikeres integrációra is.

 

DR. ÖZLEM TÜRECI ÉS UĞUR ŞAHIN PROFESSZOR MAINZI CÉGÜK LABORATÓRIUMÁBAN. FOTÓ: TAREK BAÉ / TWITTER

 

Uğur Şahin édesapja török vendégmunkásként érkezett Németországba, ő maga négy évesen költözött ki édesapjához Kölnbe, aki egy autógyárban dolgozott. Şahin orvosnak tanult, a fő kutatási területe a rákkutatás, professzorként dolgozik a mainzi egyetemen. Felesége, Özlem Türeci már Németországban született, de az ő édesapja is Törökországból vándorolt be orvosként. Özlem jelenleg a mainzi egyetem oktatója.

 

A BioNtech céget 2008-ban azért hozták létre, hogy a rákkutatásba magántőkét is be tudjanak vonni. Amikor azonban a kínai koronavírus-járvány kitört Európában, kapacitásaik nagyrészét átállították a vakcina fejlesztésére.

 

NYITÓKÉP: A mainzi cég által kifejlesztett BNT-162 hatóanyag / Twitter, BioNTech

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás