+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 14. szerda, 11:20
A klímaváltozás miatt melegedő óceánt nem bírják a korallok. Főleg azok pusztulnak, amelyek más tengeri élőlények otthonául szolgálnak.

Jelentősen visszaszorult minden korallfajta a világ legnagyobb korallzátonyán az ausztrál partoknál. 2016-ban és 2017-ben meredeken emelkedett a korallok fehéredése, és a tudósok idén további ilyen esetekre lettek figyelmesek – írja a BBC.

 

„Nincs vesztegetnivaló időnk. Amilyen gyorsan csak lehet, jelentősen csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását”

 

– mondta az ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies egyik queenslandi kutatója, aki a Nagy-korallzátonyt vizsgáló legutóbbi kutatásban vett részt.

 

A tengerbiológusok a korallzátonyon tapasztalható, 1995 és 2017 között zajló változásokat tanulmányozták. Úgy találták, hogy

 

a korallpopuláció ez idő alatt mintegy felével csökkent, legyen szó bármekkora és bármilyen fajta korallokról – ugyanakkor azok pusztultak leginkább, amelyek halaknak és más tengeri élőlényeknek is otthonául szolgálnak.

 

Terry Hughes professzor, a tanulmány egyik szerzője is azt emelte ki, hogy ezek a korallfajták a leginkább érintettek a fehéredésben – ez egyébként olyankor történik, amikor valamilyen külső hatásra egy alga, amely a színükért felelős, folyamatosan kiszorul a korallokból.

 

A korallok képesek újraépíteni magukat, de ez akár évtizedekbe is telhet, és a körülmények megváltozására van szükség. Egy 2019-es tanulmány arra jutott, hogy a sérült korallok nehezen tudtak regenerálódni, mi több, az idősebb egyedek jellemzően el is pusztultak a fehéredést követően.

 

„Az élénk korallpopulációk milliónyi kicsi és bébikorallokból állnak, valamint sok más nagyobból. Az eredményeink azt mutatják, a Nagy-korallzátony képes a gyógyulásra, de sokat vesztett a rugalmasságából, mivel jóval kevesebb bébikorall és szaporodni képes nagyobb korall van” – mondta Andy Dietzel, a kutatás egy másik szerzője.

 

FOTÓ: FARBENFROHEWUNDERHEIT / FLICKR

 

Nem védik meg a méretei a Nagy-korallzátonyt

 

Az UNESCO által 1981 óta a világörökség részeként számon tartott Nagy-korallzátony 2300 kilométer hosszúságban és mintegy 340 ezer négyzetkilométeren nyúlik el az ausztrál partoknál. Különösen az elmúlt tíz évben azonban jelentős károk keletkeztek benne az egyre melegedő tengervíz hatására: ez nemcsak a káros algák és más szennyeződések elterjedéséhez vezetett, de a korallok egy részét is megölte.

 

2015-ben az ausztrál kormány egy 2050-ig szóló akciótervet is kidolgozott a zátony megmentéséért. Ebben egyebek mellett a vízminőség javítása és az élővilág sokféleségének fenntartása mellett tesznek hitet, ugyanakkor kiemelik, hogy a Föld felmelegedése globális probléma, ezt pedig csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani.

 

Márciusban más kutatók úgy találták, a Nagy-korallzátony már a harmadik hatalmas fehéredést szenvedte el az elmúlt öt évben.

 

„Azt hittük, hogy a Nagy-korallzátonyt a méretei képesek megvédeni. Az eredményeink azonban azt mutatják, hogy még a világ legnagyobb, és tulajdonképpen legvédettebb zátonyrendszere is folyamatos fogyásban van”

 

– fogalmazott Hughes.

 

Ellepi a szemét a tengerfeneket

 

Az ausztrál kormánynak nem véletlenül kiemelt célja a vízminőség javítása.  Október 6-án írtunk szintén ausztrál kutatók egy tanulmányáról, amelyben megállapították: a tengerek fenekén akár 14 millió tonna műanyag szemetet is felhalmozhattunk. Ez legalább harmincszor, de nem kizárt, hogy ötvenszer akkora mennyiség, mint amennyi a felszínen szemétszigetek formájában úszik.

 

Különösen aggasztó a kutatók felfedezése, mert nem a partokhoz közel, hanem azoktól minimum 288 kilométerre és legalább 1655 méter mélységben vizsgálták a tengerfeneket. Így találtak az általuk gyűjtött mintákban grammonként 1,26 darab mikroműanyag-részecskét, amelyek megállapításuk szerint leginkább hétköznapi használati tárgyakból származnak.

 

NYITÓKÉP: Workfortravel / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szükség lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra. A Helyzetnek elmondta, miért.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarta venni több önkormányzatban is a hatalmat.

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás