+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gulyás András
2020. október 14. szerda, 18:05
A fővárosi közgyűlés által szeptember 30-án elfogadott Városligeti Építési Szabályzatról szóló előterjesztés melléklete szerint a Liget-projekt egyáltalán nem veszélyezteti a Városliget környezeti értékeit. Baán László a mellékleteket nyilvános vitában is használja saját álláspontjának alátámasztására. A mellékletben szereplő tanulmányok azonban korántsem problémamentesek.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A Városligetért nem kell aggódnunk. A Budapest Főváros Városépítési Kft. megbízásából a Vibrocomp Kft. ismét elkészítette a városligeti építkezéssorozat legújabb stratégiai környezeti vizsgálatát, ahogy ezt már évek óta megszokhattuk. A vizsgálat a 2020. szeptember 30-i fővárosi közgyűlés napirendi pontjainál, a Városligeti Építési Szabályzat módosításáról szóló előterjesztés mellékleteként tölthető le.

 

Megtudhatjuk belőle, hogy a Liget-projekt semmilyen szempontból nem veszélyezteti a vizsgált környezeti szempontok teljesülését, legfeljebb lehetséges kockázatot jelent. Igaz ez a projekt egészére (3.6) és az építési szabályzat egyes változataira is (11. oldal és 14. oldal). Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen ez még csak gyenge, közvetett veszélyeztetésnek se minősül. 

 

Igaz, a tanulmány szinte minden ezen ítéletet megkérdőjelező, az évek során dokumentált ügyet figyelmen kívül hagy. 

 

Hiába keressük a szövegben a Ligetvédők, a varosliget.info, Majkó Zsuzsa helytörténész, Garay Klára és a Városliget barátai csoport, vagy különféle újságok tényfeltáró anyagait. Meg sem említik őket.

 

Éppígy nem említik az építési engedélyekkel kapcsolatos eljárások iratanyagát, pedig bőven lett volna mit átvenni belőlük. 

 

Még a tartalmi követelmények sincsenek betartva

 

Ez az egyoldalúság ellentmond annak a legelemibb követelménynek, amit még egy egyetemi szakdolgozattól, de akár szemináriumi dolgozattól is elvárnánk: hallgassa meg a szerző az érintetteket, mielőtt saját álláspontját kialakítja az ügyben. A környezeti vizsgálat esetében erre azért is szükség lett volna, mert ezt kormányrendelet írja elő.

 

A vizsgálat 1.1 pontjában említi, hogy a 2/2005 (I.11) kormányrendelet értelmében van szükség magára a stratégiai környezeti vizsgálatra. Ez a kormányrendelet viszont általános tartalmi követelményként előírja „a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonását” (4. számú melléklet, 1.4). Utóbbit így határozza meg (Értelmező rendelkezések, 2. § (1)): „E rendelet alkalmazásában az érintett nyilvánosság az a természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelyre a … döntés – különösen környezeti hatása miatt – kihat vagy kihathat, valamint b) amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét a környezeti vizsgaköteles tervről, illetve programról való döntés érinti.”

 

Kiknek a véleményét kellett volna figyelembe venni? Néhány ötlet a teljesség igénye nélkül: Civil Zugló, Levegő Munkacsoport, Greenpeace, a Városliget – Város – Vár kötetben publikáló szakemberek. Megnézhették volna a partnerségi egyeztetések, közmeghallgatások jegyzőkönyveit és még hosszan sorolhatnánk, hány dokumentáció született az elmúlt években az “érintett nyilvánosság” szempontjairól. Elég lett volna ezeket a túlnyomórészt online elérhető dokumentumokat végigolvasni, nem kellett volna heteken át tartó tanácskozásokat összehívni. Mindez néhány hét alatt megoldható lett volna, ha lett volna rá szándék.

 

Itt akár abba is hagyhatnánk, hiszen ezen tartalmi követelmény semmibe vétele miatt érdemi vizsgálatra a stratégiai környezeti vizsgálat teljesen alkalmatlan. Ezt az évek óta folyó gyakorlatot annyira megszoktuk már, hogy fel sem tűnik abszurditása. De mi történne például egy bíróval, aki úgy hozza meg ítéletét, hogy a jogszabályokat semmibe véve az alperest meg se hallgatja? Gyanítom, másnap új szakmát kereshetne magának. 

 

Sajnos azonban a fővárosi önkormányzat nem érezte feladatának, hogy megváljon azoktól, akik ilyen környezeti vizsgálatokat rendelnek meg, írnak, fogadnak el – így a tanulmánnyal mégis kénytelenek vagyunk foglalkozni, mivel ez jeleníti meg a főváros álláspontját Liget-ügyben.

 

Milyen forrásokból dolgoztak tehát a szerzők? A „környezet védelméért felelős szervektől” kértek be véleményeket (1.2.1) kormányhivataloktól, fővárosi intézményektől, környezetvédelmi osztályoktól. Csupa olyan szervtől, amely évek óta hallgat, némelyikük pedig abszurd határozatokat állított ki arról, hogy éppen miért nem kell egy adott városligeti épület környezeti hatásait vizsgálni. A Vibrocomp Kft. szerzői ezzel tudják le a „környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása” című pontot (1.4). 

 

Környezeti tanulmány terepmunka nélkül

 

Nem meglepő tehát, hogy jórészt általánosságokat állapít meg a tanulmány.

 

Ilyen általános ajánlás például „a porképződéssel járó technológiák megfelelő előkészítése a porképződés csökkentésére” (80. oldal). A Ligetvédők többször dokumentálták, hogy nézett ki mindez a gyakorlatban. Egy érdemi javaslat ebből indult volna ki.

 

 

Mi lett volna a feladata a Vibrocomp Kft. által készített tanulmánynak? A stratégiai környezeti vizsgálat „lehetőséget teremt arra, hogy a fenntarthatóság alapelvének teljesülését esetleg gyengítő célokat, a környezetre kockázatot jelentő beavatkozásokat már a stratégia kidolgozásának során feltárja”, és javaslatokat tegyen (7. oldal). 

 

Ehhez persze elengedhetetlen lenne annak feltérképezése, mi zajlik a Városligetben. Mivel ez elmaradt, nem meglepő, hogy a tanulmány szerint minden környezeti cél szempontjából vagy pozitív a hatása „a teljes, legutóbb 2018-ban módosításra kerülő Városliget Építési Szabályzatra vonatkozóan” a Liget-projektnek, esetleg semleges – vagy nem tartják relevánsnak az adott szempontot. (11. oldal), legalábbis a feldolgozott források alapján.

 

A hátralévő oldalak számos példát nyújtanak arra, hogy a Liget-projekt a szerzők szerint mennyire kedvező hatással van a Városligetre. Íme egy rövid válogatás a teljesség igénye nélkül:

 

1. Az 57. oldalon az „Élővilágra, zöldfelületi rendszerre gyakorolt hatások” címet viselő alfejezetben a „Városliget területén fennálló konfliktusok”-ról olvashatunk egy listát. Aki kicsit is követte a városligeti eseményeket meg fog lepődni, mennyi minden maradt ki. A lista zárómondatai magukért beszélnek: „A „Liget Budapest Fejlesztése” két programot foglal magában, melyek közül az egyik a „Városliget Megújítása” program, amelynek „Zöldfelületek Megújítása” alprogramja vélhetően nagyrészt orvosolná a fenti konfliktusokat. Az alprogram megvalósítása nélkül a közpark állapota várhatóan tovább degradálódna az intenzív használat következtében.” (57. oldal). A Liget-projekt tehát megoldást kínál a park jelenlegi problémáira.

 

A VÁROSLIGET TERÜLETÉN FENNÁLLÓ KONFLIKTUSOK A VIBROCOMP KFT. VIZSGÁLATA SZERINT (57. OLDAL)

 

2. Megemlíti a tanulmány, hogy a Városliget a világörökség részét képező Hősök terének védőzónája (48. oldal). Meg kellett volna említeniük az UNESCO ezzel kapcsolatos véleményét, ami a sajtóban is megjelent. „A jelentés készítői aggasztónak látják a Városligetbe tervezett beruházások, így különösen a Néprajzi Múzeum és a biodóm méretét;

 

arra kérik a magyar felet, hogy állítsa le a világörökségi helyszínekkel kapcsolatos projekteket, amíg átfogó, a budapesti fejlesztési tervvel összhangban lévő irányelvek nem születnek a megőrizni vágyott területek kezelésére.” 

 

Később, a világörökségi helyszínek érintettsége kapcsán sem említik az Unesco véleményét (68. oldal).

 

3. „Az élővilágra, zöldfelületi rendszerre gyakorolt hatások” (56. oldal) című alfejezetben a parkhasználati felmérésre hivatkozik a szerző, amely szerint a legfőbb kritika a WC-k, padok, burkolatok gyenge állapota, kevés sportlehetőség – mondanunk sem kell, hogy a tanulmány szerint ezen a Liget-projekt majd segíteni fog. Mindennek az alfejezet címéhez azonban nincs sok közbe. Azt sem említik a szerzők, hogy az idézett tanulmányban a múzeumi negyed éppígy megjelent már problémaként (36. oldal, 27. ábra pdf), a legfőbb értéknek a parkhasználók pedig a csendet, nyugalmat, természetes környezetet tartották – amiből a Liget-projekt a tömegeket vonzó méretes létesítmények miatt csak elvenni fog.

 

4. Találni persze a Városliget értékét hangsúlyozó mondatokat is. Így például: „a főváros egyik legnagyobb összefüggő zöldterülete (napjainkig)”; „növényállománya jelentős dendrológiai értéket képvisel”; „a magyar történeti kertállomány egyik kiemelkedő alkotása” (47-48. oldal). De ezekből nem sok következik a Liget-projekt megítéléséhez, így mintha ott se lennének.

 

5. A biodóm kapcsán a szerzők növekvő zöldfelületi arányról beszélnek (68. oldal), de nem említik azt a trükköt, hogy az épületen belüli zöldfelületet is beszámítják majd.

 

6. „A környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítése vagy korlátozása” című alfejezetben (3.5.4.2, 75. oldal) óvatos megfogalmazással jelezni kellett a várható kockázatokat: a természet és egyén találkozása „vélhetően kissé háttérbe szorul”, a Liget-projekt hatására megvalósuló látogatószám-növekedés pedig „vélhetően kedvezőtlenül befolyásolja a rekreációs sportolási céllal érkező közönséget” olvashatjuk az óvatoskodó megfogalmazást egyik vagy másik téma kapcsán. Szerencsére még ebből a szempontból is kedvező az összkép a tanulmány szerint, hisz a gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztésével „a projekt hozzájárul a környezettudatos életmódhoz”.

 

Nem meglepő, hogy a „környezeti követelmények alapján a projekt értékelése” című fejezetben (3.6, 76-77. oldal) a legrosszabb értékelés is csak „lehetséges kockázat”, esetleges közvetett hatás, semmiképpen sem veszélyezteti tehát a Liget-projekt egyértelműen, akár csak kis mértékben is a vizsgált környezeti szempontokat.

 

A környezeti stratégiai vizsgálatból tehát nem tudjuk meg, hogy mi történt az elmúlt években a Városligetben, milyen környezeti hatása volt az eddigi történteknek, hogyan s miként lehetne orvosolni, elejét venni a további károkozásnak. 

 

A tanulmánynak annyira nincs köze a városligeti valósághoz, hogy az olvasóban felmerül a kérdés, egyáltalán most írták-e a szerzők a tanulmányt, illetve mennyit vettek át a korábbi évek hasonló munkáiból. A gyanút alátámasztja például az is, hogy a tanulmány időnként úgy beszél az építéshez kapcsolódó adatokról („A jelenlegi tervfázisban a kivitelező és az azzal kapcsolatos adatok még nem ismertek.”, 19. oldal), mint ami még el se kezdődött.

 

Csak az épített értékek számítanak

 

A Városligeti Építési Szabályzat módosításához további két tanulmány is készült, összesen így közel háromszáz oldalt kellene átolvasnia annak, aki véleményt szeretne formálni arról, mi történik a Ligetben, mi a főváros által felkért szakemberek álláspontja – amelyet a főváros kritikátlanul befogadott. Ezt nyilván alig teszi meg valaki.

 

A szakzsargon, a teljesen fölösleges és érdektelen részekkel tűzdelt terjedelmes tanulmányok a legelszántabbakat is elbátortalanítják attól, hogy részt vegyenek egy olyan vitában, ahol

 

a kritikus hangokat évek óta szakmaiatlansággal, hozzá nem értéssel hiteltelenítik.

 

Erre a másik két dokumentációra csak egy példa erejéig térek ki. A Városligeti Építési Szabályzat megalapozó munkarészében a 124-125. oldalakon kis fotók láthatók a Városliget átalakításáról, az „értéktérkép” részeként. Már az értékek felsorolása (123. oldal) is sajátos, hiszen szinte kizárólag a Városligetben található épített értékekről szól, alig magáról a Városligetről. Míg például a Millenium Háza kapcsán maga a felújítás valóban örömteli, ez a szemléletmód más esetben egészen torz érveléshez vezet.

 

A VÁROSLIGET ÉRTÉKEI A MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ SZERINT

 

A bevezető szöveg szerint ugyanis „a Városliget több leromlott állapotú, elhanyagolt területe kapott új funkciót, vagy újult meg.” Az egyik képen az „ifjúsági sportpálya” látható.

 

Ez azonban megújulásnak nehezen nevezhető, hiszen korábban ez a rész egyáltalán nem leromlott állapotú, elhanyagolt terület volt.

 

A sportpályát ugyanis érzéketlenül a park egyik hangulatos részénél helyezték el, olyan helyre, amelyet meg lehetett volna hagyni érintetlenül a városligeti hangulat emlékére, nem messze az Arany János által is megénekelt Fuit-sírtól. A sportpályát inkább az elpusztított értékek fejezetben kellett volna említeni feltéve, hogy a Városliget némi értéket azért csak képvisel.

 

BÁR A LÉGIFELVÉTEL NEM ADJA VISSZA A PARKHASZNÁLÓK SZEMSZÖGÉBŐL TAPASZTALT VÁLTOZÁST, JÓL MUTATJA, HOGY A SPORTPÁLYA NEM EGY LEPUSZTULT RÉSZRE KERÜLT, HANEM A VÁROSLIGET EGYIK LEGHANGULATOSABB RÉSZÉT FOSZTOTTA MEG LIGETES JELLEGÉTŐL. BALRA A PARKRÉSZLET A SPORTPÁLYÁVAL, JOBBRA A LIGET-PROJEKT ELŐTTI ÁLLAPOT. FOTÓK: GOOGLE EARTH

 

Hasonló a helyzet a problématérképpel is (127. oldal), amely másfél oldalon sorolja fel a szerzők szerint tapasztalható gondokat. 

 

 

A VÁROSLIGET PROBLÉMATÉRKÉPE A BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 2020-BAN KÉSZÍTETT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZE SZERINT (127. O.)

 

Bár kizárólag olyan problémák lennének a Városligetben, hogy „a nyilvános illemhelyek területileg egyenetlen eloszlásúak”, vagy „a téli időszakban jelentős kiterjedésű, burkolt felületként jelenik meg az Alsó tó medre”! 

 

Érthető, hogy ezeket a dokumentumokat Baán László nyilvános vitában már fel is használja saját álláspontjának alátámasztására – mondván a főváros szakértői anyaga is őt támasztja alá. Azzal a szemléletmóddal, ami az érték- és problématérképből kiderül, nem csoda, ha így van.

 

Legfőbb értékek: nyugalom és természetszerűség

 

Mi az, ami a szabályozást előkészítő, alátámasztó dokumentumokból feltűnően kimaradt?

 

Át kellett volna tekinteni videófelvételeket, fotókat, cikkeket, bírósági iratokat, közmeghallgatási, partnerségi egyeztetési jegyzőkönyveket. Terepmunkával tisztázni a vitás kérdéseket.

 

Ebből kiindulva kellett volna megállapítani a tényállást, ütköztetni az értelmezéseket, kialakítani a szakvéleményt. Terepmunkának azonban nincs sok nyoma, az elmúlt évek eseményeit feldolgozó kritikus szerzőket, oldalakat pedig következetesen figyelmen kívül hagyták. Tisztázni kellett volna az értékelés szempontját – ehhez egyértelmű vezérfonalat jelent a parkhasználati kutatás eredménye.

 

Ezután kellett volna a problémákat, majd a kezelésükhöz szükséges eszközöket azonosítani. Mi az, ami a Városligeti Építési Szabályzat hatálya alá tartozik, és mi az, ami másképp kezelhető? Mely ügyekben kell jogi úton fellépnie az önkormányzatnak vagyona védelmében, az érintett lakosságot képviselve, és miről kell a környékbelieket, parkhasználókat tájékoztatnia?

 

Az első tisztázandó kérdés a Városliget értéke lett volna, amit egyrészt a parkhasználók szempontjából, másrészt kultúrtörténeti szempontból lehet megfogalmazni. Előbbire a parkhasználati kutatás adja meg a választ.

 

A parkhasználók „a park legfőbb értékének a csendet, nyugalmat, a természetszerűséget, idős növényzetet tartják”. 

 

Kultúrtörténeti szempontból pedig idézhetjük Jámbor Imre egyetemi tanár sorait: „Heinrich Nebbien alkotása pedig nem csak azért jelentős, mert a maga nemében az első a világon, hanem mert a tervei szerinti Városliget a kor népkertjeinek egyik legszebbike, de lehet, hogy a legszebb.” Minden változtatás azon mérendő, mennyire szolgálja a két alapérték erősítését.

 

Pusztítás, csonkolás, térkövezés

 

Az évekkel ezelőtti tanulmányokhoz képest immár elég kimenni a parkba, és megnézni, mit történt az elmúlt években. Ez alapján kellett volna felülbírálni a projekt egészére vonatkozó értékelést, és megvizsgálni, milyen környezeti értékeket veszélyeztet a projekt, mi várható a jövőben. A Liget-projekt eddigi hatásainak vizsgálatakor először az egyes fákkal kellett volna érdemben foglalkozni, végül is egy ligetről van szó.

 

Hány fa pusztult el átültetés közben, hány fának a gyökérzetét csonkították meg oktalanul közművek létesítése közben, ki tudja hány helyen.

 

Milyen károkat okoztak az építkezések a park egyes részein. A kár pedig nem csupán valószínűsíthető – ahogy a problématérkép sugallja – hanem már bekövetkezett. 

 

A TELJES, LEGUTÓBB 2018-BAN MÓDOSÍTÁSRA KERÜLT VÁROSLIGETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉRTÉKELÉSE A VIBROCOMP KFT. SZERINT.

 

Az egyes fákon túllépve kellett volna vizsgálni a nagyobb egységeket, mint például a Rákosi Mátyás után tovább csonkított Rondót. A letarolt területeket, ahol nem pusztán eltűnt néhány fa, hanem az egész terület jellege változott meg. Ilyen Parlamentnyi letarolt rész például a volt Vidámpark területe, az Olof Palme ház mögötti parkrész, illetve a Fuit sír környéke is. És hogy a kevés pozitív fejlemény közül is említsek egyet, az Olof Palme sétány leaszfaltozott felületének csökkentése sokat javított a terület jellegén.

 

Az értékként megfogalmazott természetközeli élményt éppígy ellehetetlenítik a mértéktelen térkövezésekburkolt felületek, ki tudja hány darab ötszáz négyzetméteres terasz, melyet a most elfogadott építési szabályzat engedélyez, illetve a kapcsolódó területfoglalás. És akkor még nem is beszéltünk a méretes épületek (8. pont) környezeti hatásairól, a megváltozó összképről. Mindez rövid ízelítő csupán abból, ami az érték- és a problémalistákból kimaradt.

 

A valóság elmaszatolása miatt így a tanulmányokból nem állapítható meg, hűtlen kezelés-e az, ami a Városligetben eddig történt.

 

A LIGET-PROJEKT SEMMILYEN SZEMPONTBÓL NEM VESZÉLYEZTETI A VÁROSLIGET KÖRNYEZETI ÉRTÉKEIT (RÉSZLETEK A FŐVÁROS ÁLTAL MEGRENDELT, A VIBROCOMP KFT. ÁLTAL KÉSZÍTETT HATÁSTANULMÁNYBÓL)

 

Bár reménykeltő volt a közgyűlés határozata és a Városligeti Építési Szabályzat módosításának számos pontja, a megváltozott hangvétel, de ez az alapos munka továbbra is várat magára. A Városligeti Építési Szabályzat módosítását elindító közgyűlési határozatból látható szándék (940/2019, 11.05.), amely „a Városliget közpark jellegének visszafordíthatatlan károsítását jelenleg lehetővé” tevő rendelkezéseket módosítani kívánta így nehezen fog részletes cselekvési tervvé válni.

 

A szerző fordító, aki szombaton a Ligetvédők képviseletében vesz részt a Vitatható ökopolitika szombati városligeti vitáján. Vitatkoznál vele? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás