+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 13. kedd, 14:17
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint nyájimmunitást oltással, és nem tömeges fertőzésekkel kell elérni.
„A nyájimmunitás fogalmát oltásoknál szoktuk használni. Ebben az esetben a lakosság védett adott vírustól, ha az oltottság elért egy bizonyos szintet”

 

– fogalmazott a WHO főigazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz hétfőn Genfben az ENSZ hivatalos honlapja szerint. Az etióp szakember ezért azt mondta: a nyájimmunitás elérése az emberek vírustól való megvédését jelenti, nem pedig azt, hogy kiteszik őket a fertőzésveszélynek.

 

„Soha korábban a történelemben nem használták a nyájimmunitást járványra adott válaszként. Ez tudományosan és etikailag is problémás” – mondta Gebrejeszusz.

 

A WHO jelenleg úgy becsüli, a világ lakosságának nagyjából tíz százaléka lehet immunis az újfajta koronavírusra. Az ENSZ honlapja ezért ellenpéldaként felhozza, hogy a kanyaró elleni nyájimmunitás eléréséhez a lakosság 95 százalékának oltottságára van szükség, így a koronavírussal szemben a nagy többség egyelőre védtelen.

 

„Éppen ezért a vírus kontrollálatlan terjedése elkerülhető fertőzésekhez, szenvedéshez és halálhoz vezet” – figyelmeztetett a szakember.

 

Emelkedő fertőzésszámok

 

Gebrejeszusz emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi napokban rendre csúcsot döntött a regisztrált koronavírus-fertőzések száma – különösen igaz ez Európára és Ázsiára. „Sok város és ország is jelent emelkedést a kórházi kezelésre szorulók és az intenzív osztályokon ellátottak számáról” – tette hozzá, és ismét leszögezte, hogy bár érezhetően egyre többen találják fárasztónak a járvány elleni védekezést, ezt nem lehet megúszni.

 

Szerinte továbbra is a széleskörű fellépés és a bizonyítottan hatékony eszközök bevetése – ezek közé sorolta a digitális technológia alkalmazását, telefonos applikációk fejlesztését – vezethet sikerre.

 

„Minden országnak, amely most mérlegeli a lehetőségeit, azt üzenem: meg tudjátok csinálni!”

 

Banános Jancsi és dr. Kamu visszavág

 

Az ENSZ honlapja arról nem ír, miért éppen most szólalt meg a nyájimmunitás ügyében Gebrejeszusz – mindenesetre a sajtót október 6-a után bejárta az úgynevezett Nagy Barrington-kiáltvány híre: ezt állítólag 15 ezer orvos, valamint egészségügyi dolgozó és szakember írta alá világszerte,

 

és amellett érveltek benne, hogy a nyájimmunitás elérése érdekében „szabadjára” lehetne engedni a vírus terjedését az alacsony kockázatú csoportokban.

 

Emellett a koronavírus miatti kijárási korlátozások „katasztrofális” következményeire is felhívták a figyelmet. A kiáltványt az Oxfordi Egyetemen tanító Sunetra Gupta, valamint a Stanford munatársa, Jay Bhattacharya és a Harvardon dolgozó Martin Kulldorff jegyzik, ezt írták alá aztán tízezernél is többen.

 

Legalábbis ezt állították. Ugyanakkor a Sky News nem sokkal később kiszúrta, hogy az „aláírók” között  olyan nevek is szerepelnek, mint

 

dr. Johnny Bananas (dr. Banános Jani) és dr. Person Fakename (dr. Kamunevű Személy).

 

De valaki dr. Harold Shipmanként írta fel magát a listára: Shipman arról vált hírhedtté Nagy-Britanniában, hogy 1998-as letartóztatása előtt több mint 200 páciensét gyilkolta meg.

 

A svédeknek is szólhatott az üzenetet

 

Európában Svédország vált híressé a különutas járványkezeléséről: ott jóval lazább korlátozások léptek csak életbe tavasszal. A svéd járványkezelést sok kritika és dicséret is érte, legutóbb az egészségügyi szakembereik a korábbi magas halálozási adatok ellenére sikerként könyvelték el a svéd modellt.

 

Ugyanakkor nyáron a kormány legfontosabb járványügyi tanácsadója elismerte: túl sokan haltak bele az országban a koronavírus-fertőzésbe.

 

NYITÓKÉP: Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, O Melhor do Vale / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás