+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. október 13. kedd, 18:00
A parlamentben úgy kívánják csökkenteni a képviselők közötti kontaktust, hogy csak a legszükségesebb törvényjavaslatokat tárgyalják. Ezért aztán jól meg is szívatták a független képviselőket, akiknek a frakcióvezetőknél kell kuncsorogniuk, hogy javaslataikkal egyáltalán foglalkozzanak a parlamentben. De megteszik-e ezt a függetlenek, kitől nem fogadnak el segítséget, és terveznek-e jogi lépéseket?

Szeptember 21-én fogadta el a parlament 163 igen, 8 nem és 0 tartózkodás mellett azt a házszabály-módosítást, melynek értelmében a mostani, őszi ülésszakban csak úgy lehet törvény- és határozati javaslatokat benyújtani, ha arra előzetesen valamelyik frakcióvezető rábólint. Így aztán eléggé megnehezül a dolga a frakcióháttérrel nem rendelkező, 13 független képviselőnek, akik dönthetnek:

 

vagy kuncsorognak valamelyik frakció vezetőjénél, vagy megvárják a tavaszi ülésszakot, hogy akkor tárgyalják (és szavazzák le) a javaslataikat.

 

Az említett házszabály-módosítás – mint azt az erről szóló elemzésünkben leírtuk – több szempontból is problémás: egyrészt az Alaptörvény kimondja, hogy „az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők” – márpedig ez sérülhet akkor, ha a frakciók tagjai könnyebben tudnak indítványokat beterjeszteni, mint a függetlenek. Ami viszont biztos, hogy a házszabálytól így eltérni szabályellenes volt, mivel ilyen eltérő eljárásrendet csak egyes ügyek tárgyalására lehet meghatározni – nem pedig egy egész ülésszakra és általában mindenfajta ügyre, ahogy azt ezzel a módosítással tették.

 

Harmadrészt furcsa az is, hogy az ellenzék szinte egyöntetűen asszisztált egy ilyen módosításhoz, úgy, hogy nemcsak a függetleneket szívatták meg, hanem saját maguknak is megszavazták, hogy minden egyes javaslatukkal a frakcióvezetőjüknél kelljen kilincselniük.

 

Teszik majd mindezt egy olyan házszabály-módosítás alapján, ami érthetetlen módon a koronavírus miatt bevezetett egészségügyi válsághelyezettel indokolja a normál ügymenettől való eltérést, viszont arra már egyáltalán nem tér ki, hogy mégis mi köze van a koronavírusnak ahhoz, hogy a képviselők számára beiktattak egy plusz adminisztrációs terhet.

 

Íme a megfejtés: azért korlátozzák a függetlenek jogait, hogy ne kelljen annyit tárgyalni

 

Az Azonnali végig is kérdezett minden frakciót, hogy szerintük mi köze van a kettőnek egymáshoz, és egyáltalán miért szavazták meg a módosítást.

 

A többszöri megkeresés ellenére érdemi választ egyedül az LMP és a Párbeszéd frakcióitól kaptunk. Az LMP-s képviselő Ungár Péter (aki az Azonnali többségi tulajdonosa) elmondta: a cél az volt, hogy most

 

csak azokkal a javaslatokkal foglalkozzanak a parlamentben, amik kifejezetten a koronavírus-járványhoz kapcsolódnak, így is csökkentve azt az időmennyiséget a járványhelyzetben, amit a képviselőknek egy légtérben kell tölteniük.

 

Szóval a frakcióvezetők dolga ebben az ülésszakban az lenne, hogy azokat a törvényjavaslatokat engedjék be a parlamenti mókuskerékbe, amik kapcsolódnak a járványhoz. Ennek eldöntése azonban – mint Ungár rávilágított – sokszor nem egyszerű, hiszen például a koronavírus gazdasági hatásai sok mindenre kiterjednek, így sok mindent lehet ez alá tartozónak is vélni.

 

Ezt némileg árnyalta az MSZP-ből a Párbeszéd-frakcióba átültetett Burány Sándor: a frakcióvezető-helyettes szerint a nagy horderejű társadalmi ügyeket is el kell indítani, hiszen járvány ide vagy oda, sok ahhoz szervesen nem kapcsolódó, például költségvetési, adózási vagy az orvosi béremelésről szóló kérdések terén muszáj döntést hoznia a parlamentnek. (Hogy mindezt a Fidesz-frakció az érdeklődésünkre küldött válaszában miért nem tudta leírni, érthetetlen.)

 

Arra, hogy a független képviselőkkel jól kiszúrt az LMP is, Ungár úgy reagált: „Rendszerszinten ez nem változtatja meg a Ház működését, minden független így is képes lesz arra, hogy beadja a törvényjavaslatait” – hozzátéve, hogy reményei szerint azért a mi hazánkos képviselőknek meg fog nehezülni a dolga. Minden más független képviselő irányába viszont nyitott az LMP.

 

A Párbeszéd is hasonló véleményen van a Mi Hazánkról: Burány Sándor szerint a párt képviselői amúgy is a velük jobban egyetértő Fidesz-KDNP-frakcióhoz fognak fordulni segítségért, így őket nem fogják segíteni. 

 

A többi független képviselőt viszont „szívesen látjuk konzultációra, jöjjenek, segítünk!”

 

– tette hozzá Burány.

 

Az exjobbikosok megmentője az LMP

 

Azonban az LMP és a Párbeszéd is számíthatnak Dúró Dóra megkeresésére: ahogy a Mi Hazánk képviselője az Azonnalinak elmondta, körlevéllel keresik meg a frakcióvezetők mindegyikét annak érdekében, hogy támogassák a radikális párt egyéni képviselői indítványait. Például Dúró Dóra törvényjavaslatát is annak érdekében, hogy a Meseország mindenkié típusú gyerekkönyvek – amik Dúró szerint homoszexuális propagandát tartalmaznak – eltűnjenek a boltok polcairól.

 

A mi hazánkosokat leszámítva egyetlen független képviselő sem áll sorba minden frakciónál a támogatásért, van azonban egy kitüntetett frakció, amit többen is megkerestek, vagy terveznek megkeresni: ez az LMP. Így tesz például a Jobbik-frakcióból kilépett Farkas Gergely, Bana Tibor és Bencsik János is. Utóbbi kiemelte, Keresztes László Lóránt LMP-frakcióvezető biztosította őt, hogy minden olyan javaslat bizottsági vitára engedéséhez hozzájárul, amely nem ellentétes a nemzeti érdekkel – függetlenül attól, hogy azok szakpolitikai tartalmával egyetért-e. Bana Tibor azt hangsúlyozta, más képviselőcsoportot is megkereshetett volna,

 

„de a személyes jó kapcsolaton túl a több tekintetben hasonló politikai értékrend is arra sarkallt, hogy az LMP frakcióvezetőjével egyeztessek.”

 

A három exjobbikos azt is elfogadná, hogy az ellenzéki frakciók maguk ajánlanák fel nekik a segítséget: Farkas Gergely szerint ez azt jelezné, hogy az ellenzéki pártok is belátták, hogy hiba volt megszavazniuk a házszabálytól való eltérést, Bencsik János a konkrét ügy alapján mérlegelné, hogy elfogadná-e a felajánlott segítséget, míg Bana Tibor egyedül a DK-val nem vállalna közösséget a köztük lévő jelentős ideológiai távolság miatt.

 

Nem zárta ki továbbá a frakciókkal való együttműködés a Szanyi Tibor-féle ISZOMM képviselője, Székely Sándor sem, aki fontos ügyekben kérné és el is fogadná a segítséget tőlük. Mint írta: „A Fideszen, a KDNP-n és a Jobbikon kívül bármelyik szóba jöhet.” Székely volt egyébként az egyetlen független, aki megszavazta a házszabály-módosítást. Mint az Azonnali kérdésére írta: nem provokálni akart a szavazatával, hanem éppen a szerencsi időközi választással kapcsolatban intézett ügyet, és

 

véletlenül félrenyomott a szavazáskor.

 

Akik elzárkóznak minden segítségtől

 

Nem ennyire elfogadó a Jobbik két másik kilépője, Varga-Damm Andrea és a saját magáról pártot elnevező, rögtön egy újságíróknak szervezett sétahajózással indító Volner János. Előbbi leszögezte: semmiképpen nem fog egyetlen frakcióvezetőt sem megkérni az indítványai támogatására, mert

 

„a független képviselőség azt jelenti, hogy minden frakciótól függetlenek vagyunk. Különösen azért sem (fog segítséget kérni – a szerk.), mert ezek az ellenzéki frakciók megszavazták ezt a gyalázatos javaslatot.”

 

Volner János ennél finomabban fogalmazott: ő nem lát olyan pártot a jelenlegi országgyűlésben, „amelyiktől szívességet szeretnénk valaha is kérni, ezért nem tervezem frakciók megkeresését.”

 

Hasonló állásponton van a 2018-ban Csepelen az azóta megszűnt Együtt párt színeiben mandátumot nyert Szabó Szabolcs is, aki – mivel magával az elvvel nem ért egyet, hogy neki függetlenként nehezebb törvényt vagy határozati javaslatot kezdeményeznie, mint a frakciótagsággal bíró társainak – semmilyen körülmények között nem kér a frakcióvezetők segítségéből.

 

Ez alól egy kivételt tettek Szél Bernadettel, akinek

 

a Szijjártó Péter külügyminiszter nyári adriai jachtozása miatt beadott törvénymódosítóját poénból Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőtől kérték, hogy vetesse a Törvényalkotási Bizottság napirendjére.

 

Szabó Szabolcs azért hozzátette, az ilyen akciókból nem fognak rendszert csinálni.

 

Maga Szél Bernadett az ügy múlt heti kipattanásakor azt mondta az Azonnalinak, más független képviselőtársaival (például Szabó Szabolccsal és Bencsik Jánossal) vizsgálják a házszabály-módosítást, így arra még nem tud választ adni, hogy kérne vagy fogadna-e el segítséget az egyes frakcióvezetőktől.

 

Az úgyszint független Hadházy Ákos pedig – aki most a Bíró Lászlóra tett kijelentései miatt került középpontba, és akivel erről is készítettünk interjút – en bloc bojkottálja a parlamenti munkát, így nála irrelevánsak ezek a kérdések. Megkeresésünkre a független képviselők közül egyedül Sneider Tamás nem reagált.

 

Terveznek-e jogi lépéseket tenni a független képviselők?

 

Tekintve, hogy a független képviselőket az őszi ülésszakra a frakcióvezetőkhöz kötő házszabály-módosítás minimum házszabályellenes, és még az Alaptörtvényt is sértheti, nem meglepő, hogy több független politikus jogi eljárást fontolgat.

 

Mint Szabó Szabolcs írta, már most is dolgoznak a jogászok egy alkotmánybírósági beadványon, míg Szél Bernadett az ombudsmanhoz fordul jogorvoslatért. Volner János valószínűleg bírósághoz fog fordulni az ügyben, míg Varga-Damm Andrea első körben Kövér László házelnököt kéri fel, hogy állítsa helyre az alkotmányos helyzetet – azaz állásfoglalásában nyilvánítsa ki, hogy ez a módosítás nem vonatkozik a független képviselőkre.

 

Ezt arra alapozza Varga-Damm, hogy az országgyűlési törvény értelmében

 

a képviselők a jogaikat (például a törvényjavaslatok benyújtását) személyesen gyakorolják, így a független képviselők sem utasíthatók arra, hogy tevékenységüket más képviselőcsoportok vezetőitől tegyék függővé.

 

Amennyiben Kövér László nem tesz eleget Varga-Damm kérésének, úgy ő is az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.

 

Bana Tibor rejtélyesen csak annyit válaszolt, hogy több független képviselőtársával is egyeztetett már a jogi lépésekről, konkrétumot azonban nem árult el. Akármi is legyen ez, azt Székely Sándor – aki alapvetően nem gondolkodik jogi eljárások indításában – támogatni fogja. Kivéve akkor, ha abban a Mi Hazánk képviselői is részt vesznek. Mint Székely írta:

 

„nácikkal nem beszélgetek”.

 

NYITÓKÉP: Szél Bernadett / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás