ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.
Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.
A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.
A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.
Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.
A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.
A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.
Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?
Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.
Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.
Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.
Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!
Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Amikor Donald Trump jelenlegi elnök bejelentette, hogy koronavírusos lett, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje azt közölte: imádkozik a feleségével közösen Trump felgyógyulásáért. Az amerikai politikában a vallás szerepe fontosabb persze, mint az európaiban, de Biden esetében ez nem csak egy megjátszott gesztus volt:
Elnyomott katolikusok
Az, hogy a jelölt katolikus, már egyáltalán nem annyira szokványos, noha mostanra a katolikusok adják az USA relatív többségét. Amikor azonban az elitet még a fehér protestánsok alkották, a katolikusok is ki voltak zárva, le voltak nézve – még ha ez nem is járt olyan jogi diszkriminációval, mint a feketék esetében. Mivel
Az USA első katolikus elnöke John F. Kennedy volt, aki maga is ír családból származott. Hogy mennyire nem voltak a katolikusok részei az elitnek, mutatja: Kennedy előtt összesen egyetlen katolikus politikus próbálkozott egyáltalán elindulni az elnökválasztásokon. Al Smith azonban 1928-ban el is bukott. Kennedynek se volt könnyű dolga, mert a republikánusok megpróbálták a politikust „a katolikus jelöltként” beállítani. Kennedynek az elnöki kampányában a texasi baptisták előtt kellett megerősíteni: „nem katolikus jelölt vagyok, hanem a Demokrata Párt jelöltje”.
Kennedy elnökké választása óta eltelt 60 év, a fehér, protestáns elit hatalma, jelentősége – és főleg: demográfiai ereje – visszaszorult. Mára a katolicizmus nemcsak az ír, lengyel vagy olasz bevándorlók leszármazottainak, de a közép- és dél-amerikai migránsoknak is köszönhetően erősen jelen van az amerikai életben:
ezzel az összes keresztény csoport közül ők adják a legnépesebbet. De mivel nemhogy a társadalomban, de a keresztények között sincsenek többségben, a katolicizmus kérdése ma is lehet megosztó.
Mi fontos a katolikusoknak?
Ha Joe Bident választják idén elnökké, ő lenne az USA második katolikus elnöke. Biden ma is gyakorolja a vallását. Azonban a politikában ő – és főleg a pártja – számos olyan progresszív ügyet képvisel (abortuszlegalizáció, melegházasság), amely nem egyezik a katolikus egyház tanításával. E tekintetben Trump az éles ellentét:
Kinek hisznek akkor a vallásos katolikusok? Elég érv-e nekik Biden mellett, hogy végre megint lehet egy katolikus elnök? Vagy fontosabbnak tartják Trump „kultúrharcát” a progresszívekkel szemben?
A katolicizmus, hiába konzervatív a tanítása, nem helyezhető el olyan egyszerűen az amerikai politikai térképen, mint a neoprotestánsok, akik politikai kérdésekben is egyértelműen jobboldalt állnak. A katolikusok jobboldaliságát több tényező is „nehezíti”.
+ A katolikusok maguk se voltak hosszú ideig az elitnek a része, főleg a szegény, európai bevándorlók vallása volt a katolicizmus, éppen ezért szociokulturálisan, de a gazdasági érdekeiket tekintve is sokban a demokratákhoz álltak inkább közelebb.
+ A protestánsok részéről még a 20. század elején is éles antikatolikus kampányok voltak, ami a két választói csoportot – hiába vallanak esetleg bizonyos kérdésekben azonos konzervatív álláspontot – szembeállította egymással.
+ Nem szabad elfelejteni, hogy a katolicizmus nem csak konzervatív, de szociális értékeket jelent. Márpedig számos katolikusnak – függetlenül attól, hogy Biden maga is katolikus – éppen egyházuk társadalmi tanításából következik, hogy a demokratákra szavaznak.
Hova szavaztak eddig a katolikusok?
A protestánsok esetében a republikánusok előnye egyértelmű, elvégre ott a társadalomkép is találkozik egymással. 2000 óta minden választáson
2016-ban a protestánsok 58 százaléka ikszelte Trumpot, és csak 39 százalékuk Hillary Clintont – nagyon valószínű, hogy idén se lesznek az arányok nagyon mások.
Egészen más a kép a katolikusok között, ahol a republikánusok és demokraták fej-fej mellett állnak. Obamának sikerült 2008-ban és 2012-ben is megszereznie a katolikusok többségét. Noha Trump 2016-ban fordított, a különbségek is már kisebbek:
Ha csak a spanyolajkú katolikusokat nézzük, akkor a demokraták utcahosszal vezetnek: köztük Clinton 67 százalékot kapott, míg Trump csak 26 százalékot.
Biden a katolikusokért folyó versenybe saját hovatartozása mellett azt is bedobhatja, hogy Trump magánélete nem éppen a katolikus ideáloknak felel meg. Clinton maga nem volt katolikus, és eleve férje miatt tartott attól, hogy túlságosan a magánéletet tematizálja – Biden esetében azonban mind a vallás, mind a magánélet „stimmel” katolikus szempontból.
A catholic vote dönt
Trump kapcsán persze nem elhanyagolható tény, hogy azon konzervatív katolikusok, akik őt támogatják, értelemszerűen nem a magánéletével értenek egyet, hanem például olyan intézkedéseivel, mint a mélyen vallásos katolikus Amy Conney Barrett jelölése a Legfelsőbb Bíróságba, ahol már most is a nyolc bíróból öt katolikus.
A „catholic vote” mindenképpen döntő lehet. Más felekezeteknél nincs ilyen éles verseny (a protestánsok többsége republikánus, a zsidók több, mint kétharmada demokrata), ráadásul
Ahogy Thomas J. Reese jezsuita atya az amerikai jezsuiták lapjában írta: miközben a legtöbb katolikus már bizonyosan eldöntötte, hogy neki a szociális vagy az értékbeli kérdések a fontosabbak-e (és ennek alapján szavaz Bidenre vagy Trumpra), az imbolygó államok mellett azonban éppen a katolikusok között van annyi döntetlen szavazó még, amely nagyban befolyásolhatja majd az elnökválasztás eredményét.
NYITÓKÉP: Ferenc pápa és Joe Biden / Catholics Praying For Joe, FB
A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.
Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.
A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.
A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.
Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.
A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.
A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.
Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?
Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.
Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.
Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.
Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!
Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
