A katolikusok segíthetik győzelemhez Joe Bident

Joe Biden lehetne az Egyesült Államok második katolikus elnöke John F. Kennedy után. De hat-e a demokrata jelölt vallása annyira a katolikus szavazókra, hogy többségben őrá szavazzanak?

Amikor Donald Trump jelenlegi elnök bejelentette, hogy koronavírusos lett, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje azt közölte: imádkozik a feleségével közösen Trump felgyógyulásáért. Az amerikai politikában a vallás szerepe fontosabb persze, mint az európaiban, de Biden esetében ez nem csak egy megjátszott gesztus volt:

Elnyomott katolikusok

Az, hogy a jelölt katolikus, már egyáltalán nem annyira szokványos, noha mostanra a katolikusok adják az USA relatív többségét. Amikor azonban az elitet még a fehér protestánsok alkották, a katolikusok is ki voltak zárva, le voltak nézve – még ha ez nem is járt olyan jogi diszkriminációval, mint a feketék esetében. Mivel

Az USA első katolikus elnöke John F. Kennedy volt, aki maga is ír családból származott. Hogy mennyire nem voltak a katolikusok részei az elitnek, mutatja: Kennedy előtt összesen egyetlen katolikus politikus próbálkozott egyáltalán elindulni az elnökválasztásokon. Al Smith azonban 1928-ban el is bukott. Kennedynek se volt könnyű dolga, mert a republikánusok megpróbálták a politikust „a katolikus jelöltként” beállítani. Kennedynek az elnöki kampányában a texasi baptisták előtt kellett megerősíteni: „nem katolikus jelölt vagyok, hanem a Demokrata Párt jelöltje”.

Kennedy elnökké választása óta eltelt 60 év, a fehér, protestáns elit hatalma, jelentősége – és főleg: demográfiai ereje – visszaszorult. Mára a katolicizmus nemcsak az ír, lengyel vagy olasz bevándorlók leszármazottainak, de a közép- és dél-amerikai migránsoknak is köszönhetően erősen jelen van az amerikai életben:

ezzel az összes keresztény csoport közül ők adják a legnépesebbet. De mivel nemhogy a társadalomban, de a keresztények között sincsenek többségben, a katolicizmus kérdése ma is lehet megosztó.

Mi fontos a katolikusoknak?

Ha Joe Bident választják idén elnökké, ő lenne az USA második katolikus elnöke. Biden ma is gyakorolja a vallását. Azonban a politikában ő – és főleg a pártja – számos olyan progresszív ügyet képvisel (abortuszlegalizáció, melegházasság), amely nem egyezik a katolikus egyház tanításával. E tekintetben Trump az éles ellentét:

Kinek hisznek akkor a vallásos katolikusok? Elég érv-e nekik Biden mellett, hogy végre megint lehet egy katolikus elnök? Vagy fontosabbnak tartják Trump „kultúrharcát” a progresszívekkel szemben?

A katolicizmus, hiába konzervatív a tanítása, nem helyezhető el olyan egyszerűen az amerikai politikai térképen, mint a neoprotestánsok, akik politikai kérdésekben is egyértelműen jobboldalt állnak. A katolikusok jobboldaliságát több tényező is „nehezíti”.

+ A katolikusok maguk se voltak hosszú ideig az elitnek a része, főleg a szegény, európai bevándorlók vallása volt a katolicizmus, éppen ezért szociokulturálisan, de a gazdasági érdekeiket tekintve is sokban a demokratákhoz álltak inkább közelebb.

+ A protestánsok részéről még a 20. század elején is éles antikatolikus kampányok voltak, ami a két választói csoportot – hiába vallanak esetleg bizonyos kérdésekben azonos konzervatív álláspontot – szembeállította egymással.

+ Nem szabad elfelejteni, hogy a katolicizmus nem csak konzervatív, de szociális értékeket jelent. Márpedig számos katolikusnak – függetlenül attól, hogy Biden maga is katolikus – éppen egyházuk társadalmi tanításából következik, hogy a demokratákra szavaznak.

Hova szavaztak eddig a katolikusok?

A protestánsok esetében a republikánusok előnye egyértelmű, elvégre ott a társadalomkép is találkozik egymással. 2000 óta minden választáson

2016-ban a protestánsok 58 százaléka ikszelte Trumpot, és csak 39 százalékuk Hillary Clintont – nagyon valószínű, hogy idén se lesznek az arányok nagyon mások.

Egészen más a kép a katolikusok között, ahol a republikánusok és demokraták fej-fej mellett állnak. Obamának sikerült 2008-ban és 2012-ben is megszereznie a katolikusok többségét. Noha Trump 2016-ban fordított, a különbségek is már kisebbek:

Ha csak a spanyolajkú katolikusokat nézzük, akkor a demokraták utcahosszal vezetnek: köztük Clinton 67 százalékot kapott, míg Trump csak 26 százalékot.

Biden a katolikusokért folyó versenybe saját hovatartozása mellett azt is bedobhatja, hogy Trump magánélete nem éppen a katolikus ideáloknak felel meg. Clinton maga nem volt katolikus, és eleve férje miatt tartott attól, hogy túlságosan a magánéletet tematizálja – Biden esetében azonban mind a vallás, mind a magánélet „stimmel” katolikus szempontból.

A catholic vote dönt

Trump kapcsán persze nem elhanyagolható tény, hogy azon konzervatív katolikusok, akik őt támogatják, értelemszerűen nem a magánéletével értenek egyet, hanem például olyan intézkedéseivel, mint a mélyen vallásos katolikus Amy Conney Barrett jelölése a Legfelsőbb Bíróságba, ahol már most is a nyolc bíróból öt katolikus.

A „catholic vote” mindenképpen döntő lehet. Más felekezeteknél nincs ilyen éles verseny (a protestánsok többsége republikánus, a zsidók több, mint kétharmada demokrata), ráadásul

Ahogy Thomas J. Reese jezsuita atya az amerikai jezsuiták lapjában írta: miközben a legtöbb katolikus már bizonyosan eldöntötte, hogy neki a szociális vagy az értékbeli kérdések a fontosabbak-e (és ennek alapján szavaz Bidenre vagy Trumpra), az imbolygó államok mellett azonban éppen a katolikusok között van annyi döntetlen szavazó még, amely nagyban befolyásolhatja majd az elnökválasztás eredményét.

NYITÓKÉP: Ferenc pápa és Joe Biden / Catholics Praying For Joe, FB