+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs & Vass Csaba
2020. október 12. hétfő, 17:15
Mit tudunk kiolvasni a tiszaújvárosi választás eredményéből? Miben kell még javulnia az ellenzéknek 2022-re? Morálisan mennyire elfogadható egy antiszemita kijelentéseket tevő jelölt mögé beállni a baloldaltól egészen a jobboldalig? Kell-e még a Jobbik az ellenzéknek? Politológusokkal jártuk körbe a tanulságokat.

50,87 százalékos eredménnyel a fideszes Koncz Zsófia nyerte meg a vasárnapi szerencsi-tiszaújvárosi időközi választást, így ő veszi át apja megüresedett helyét a parlamenti patkóban. De mit tudunk kiolvasni ebből az eredményből? Mit jelent ez az ellenzéki összefogásra nézve, illetve milyen tapasztalatokkal szolgálhat a 2022-es országgyűlési választásokra? 

 

Nincs alternatívája az összefogásnak

 

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint az ellenzék most került a legközelebb a győzelemhez, amióta a Fidesz átszabta ezt az egyéni választókerületet. Noha nyerni a Bíró mögött felsorakozott pártok nem tudtak, az ellenzék előrelépett a korábbiakhoz képest, hiszen ha a 2019-es EP-választásokhoz vagy az önkormányzati választások megyei listás eredményeihez hasonlítjuk a mostani eredményt, akkor a 40-44 százalékos szavazataránynál jobban szerepeltek a mostani 46 százalékkal.

 

Róna szerint a magas szavazatarány miatt az ellenzéknek továbbra is az egy az egy elleni stratégiában kell gondolkodnia, hiszen így van a legnagyobb esély a győzelemre. Ennek ellenére úgy látja, hogy

 

ez az ellenzék már nagyobb veszélyt jelent a Fideszre, mint korábban.

 

Nagy Zsolt, a Republikon Intézet politológusa is hasonlóan látja: szerinte az összefogás jól vizsgázott, azonban nem elég mindössze ezt a részét nézni: Bíró jelöltségével több probléma is felmerült, amik egy előválasztással kiszűrhetőek lettek volna. Mint mondta, egy időközi választáson apró dolgok tudnak dönteni, és egy előválasztás sokat tudott volna lendíteni a kampányon.

 

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója is úgy látja, hogy

 

ez az eredmény azt mutatja, hogy az összefogás-stratégia kapcsán nincs alternatíva,

 

azonban a 2022-es sikerhez elengedhetetlen, hogy a jövőben Bíró László múltbéli antiszemita kommentjeihez hasonló támadási felületeteket le kell nyesni, ha az ellenzék sikeresen akar szerepelni.

 

Más jelölttel más lett volna az eredmény?

 

Abban az Azonnali által megkérdezett három szakértő már nem értett egyet, hogy Bíró László eredménye sikernek számít-e vagy sem.

 

A 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel szerint nem lehet tudni, hogy Bíró jelöltsége hozott vagy vitt-e szavazókat. Az ellenzék a korábbi választásokhoz képest előrelépett, hiszen „az olló zárult”, így maga Bíró ebben a tekintetben sikeres volt, ám a cél nem az volt, hogy szorosabbá tegye a választást, hanem hogy megnyerje, amihez Bíró jelenleg kevés volt. 

 

Az ellenzék azért állt be Bíró jelöltsége mögé, mert a körzetben nem volt jobb jelölt, és a térségben a Jobbiknak van a legnagyobb beágyazottsága

 

– véli Róna Dániel. Szerinte ebben a körzetben eleve a Jobbik tudta a legnagyobb terepmunkát végrehajtani, ugyanakkor az ellenzék hibázott azzal, hogy csak az összefogás tényére fókuszálta a kommunikációját, érdemes lett volna a gazdasági kérdésekre is koncentrálni egy nehéz sorsú körzetben.

 

A Republikon Intézet politológusa, Nagy Zsolt szerint egy jobban megtervezett és kivitelezett kampánnyal akár győzni is tudott volna az ellenzék, viszont a kampányon és a jelölt személyén látszódott, hogy nem készítették fel az olyan jellegű támadásokra, amiket a korábbi antiszemita kijelentései miatt kapott. Ha lett volna előválasztás, ezek kiderültek volna. Ugyanakkor szerinte nem érdemes túl sok dologra következtetni az eredményből, hiszen az időközi választásoknál jóval alacsonyabb a részvételi hajlandóság, mint a négyévenkénti rendes országgyűlési választásokon, és a mérleg nyelvét ilyenkor a mobilizálás adja, nem pedig a magszavazók. Példaként Kész Zoltán 2015-ös időközi sikerét említette Veszprémből, amikor a baloldali ellenzék beállt a független (libertárius) jelölt mögé, és győzött – ám 2018-ban már nem tudták ezt megismételni, így az eleve fideszesnek elkönyvelt körzet újra fideszes lett.

 

Böcskei Balázs szerint a politikában a kudarcok elég világosak: ki az, aki nyer, és ki az, aki nem. A fideszes Koncz Zsófia győzelme szerinte 

 

nem az ellenzéki stratégia kudarcát jelenti, mivel Bíró eredménye sokkal rosszabb is lehetett volna, ha nincs egységes kampány.

 

Böcskei szerint ugyan hozott magával támadható felületet a jobbikos jelölt, mégis viszonylag jól szerepelt, az ellenzéknek pedig fontos visszacsatolás, hogy az összefogás egyelőre az egyetlen érdemi stratégiának tűnik.

 

Hiteles maradt-e az ellenzék egy antiszemita kijelentéseket tevő jelölttel?

 

Róna Dániel erre a kérdésünkre azt mondta, hogy ezt majd a választók döntik el, és ezt inkább rábízná az Azonnali olvasóira, ehhez nem kell egy politológus véleménye. Noha Bíró antiszemita kijelentéseit természetesen helytelennek tartja, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányoldalon is számos zsidóellenes megnyilvánulás volt az utóbbi időben. Az eredményekből szerinte az olvasható ki, hogy az ellenzéki szavazók fegyelmezettek, és teljes létszámmal be tudnak állni egy olyan ellenzéki jelölt mögé, aki élvezi az ellenzéki pártok támogatását, arra pedig külön felhívta a figyelmet, hogy

 

Bíró olyan eredményeket ért el a szocialista fellegvárnak tartott Tiszaújvárosban, amelyeket korábban csak szocialista polgármesterek tudtak elérni.

 

Nagy Zsolt úgy látja, hogy ha a politikában többször lehet meghalni és újjáéledni, akkor a megbocsátás eszménye is megtörténhet, így az ellenzék szempontjából a moralitás kérdése Bíró esetében nem merülhet fel. Ugyanakkor szerinte elképzelhető, hogy Bíró kijelentései a szavazók egy részénél olyan hátrányt jelentettek, hogy inkább nem mentek el szavazni.

 

Böcskei szerint annak ellenére, hogy viszonylag jól szerepelt a jelölt, tanulsággal jár az ellenzéknek Bíró jelölése: ez pedig az, hogy minden esetben támadási felület nélküli jelöltet kell állítaniuk. Ugyanakkor szerinte azt nem tudjuk megállapítani, hogy az ügy miként csapódott le a helyi kampányban. Az IDEA Intézet kutatási igazgatója nem látja úgy, hogy az ellenzék ettől elveszítette volna a morális tartását.

 

Mi lesz a Jobbikkal?

 

Ebben szintén nem volt egyetértés.

 

Róna Dániel úgy látja, hogy a Jobbik alapvetően nyertese a vasárnapi választásnak, mivel kiderült, hogy az ellenzéki összefogás számára nélkülözhetetlen a jobboldali párt. Szerinte a Jobbik szavazótábora kiegészíti az ellenzék szavazótáborát, ami így már nemcsak a városi, magasan képzett embereket tudja elérni, hanem ennek a komplementerét is.

 

A Republikon politológusa, Nagy Zsolt egyáltalán nem így látja: szerinte a Jobbiknak csak látszólag tűnik előnynek, hogy az ellenzék felsorakozott a jelöltje mögé, hiszen

 

a gond a jelölt múltja volt, ami miatt könnyen el tudta magától tántorítani a szavazókat.

 

Ezért Nagy most úgy látja, hogy a Jobbiknak egy fokkal rosszabb lesz a pozíciója a közöslistás tárgyalások során, hiszen most kiderült: ha egy közös jelölt múltjában a régi Jobbik szélsőséges szólamai csengenek vissza, az akár hátrányt is jelenthet a választók szemében.

 

Böcskei Balázs nem lát változást a Jobbik helyzetében: egyrészt számos helyen továbbra is a jobbikos jelölt lehet a legesélyesebb a győzelemre, másrészt a jobbikos vidéki beágyazottság még mindig annyira jelentős, hogy nélkülük nem érdemes összellenzéki kampányt csinálni.

 

Böcskei szerint a Jobbik továbbra is kelleni fog a kormányváltóknak,

 

hiszen az ellenzéki oldalon egyelőre nincs érdemi változás a pártok támogatottságában, míg a Fidesznél megfigyelhető egy kisebb növekedés.

 

Ugyanakkor Böcskei arra is kitért, hogy a jelenlegi befagyott állapoton szerinte mi tudna változtatni: egyrészt a kormánypártnak a vírus második hullámára vonatkozó gazdasági- és társadalompolitikai intézkedéseinek a hatásai, amennyiben azok negatívan csapódnak le „a Fidesz külső héján lévő szavazók” körében. A politológus szerint azonban ez leginkább a bizonytalanok arányát növelné, nem pedig az ellenzék szavazóit. Másrészről pedig az jelenthetne még kisebb átrendeződést, ha az ellenzéki oldalon kialakulna az a konstrukció, ami által a választók tömegének válna egyértelművé, hogy milyen módon lehet legyőzni a Fideszt.

 

NYITÓKÉP: Bíró László / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás