+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 12. hétfő, 08:08
Az Azonnali vitasorozatából kiderült: az ellenzéki pártok mindegyike kész a közös listára. Van, aki ezt nyíltan kimondja; van, aki körülményesebben. A győzelemhez ez azonban csak a nulladik feltétel.

A magyar sajtóban az Azonnali elsőként és eddig egyedüliként rendezett vitasorozatot bő másfél évre a 2022-es választásoktól arról, hogy az ellenzéknek szükséges-e, érdemes-e közös listán indulnia, ha győzni szeretne. Ez a cikk a vitasorozat lezárása.

 

Az elmúlt tíz év azzal telt, hogy az összefogásról vitáztak az ellenzéki pártok, ami arra is jó volt sokaknak, hogy érdemi mondanivalót ne kelljen kínálniuk. Emlékszünk, hogy az LMP identitása 2014-ben és részben még 2018-ban is pusztán annyi volt, hogy ők azok, akik nem fognak össze. Igaz, akik meg összefogtak, se tudtak ennél többet felmutatni.

 

Tény: az összefogásnak csak akkor van értelme, ha

 

1. ez nem időhúzás,

 

2. nem újabb vitatéma, hanem gyorsan lezavarható technikai kérdés;

 

3. valamint ha az ellenzék túlnyomó többsége részt vesz benne.

 

Az első esetében elég egyértelművé lett minden ellenzéki párt véleménye: az összefogásról nem kell vitázni, hanem el kell dönteni elég gyorsan.

 

A második kérdésben én őszintén szólva nagyobb vitákra számítottam, de gyakorlatilag annyi derült ki, hogy a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd világosan és egyértelműen akarja a közös listát,

 

a Jobbik, az LMP és a Szanyi-párt pedig szintén akarja, csak ők előtte azért elmondanak még négy-öt töltelékmondatot

 

arról, hogy milyen fontos a tartalmi politizálás, mennyi különbség van az ellenzéken belül, ezeket nem szabad feladni, stb.

 

De Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese is megnyugtatott mindenkit: „ha valaki meggyőző érveket tesz le a közös lista mellett”, akkor ő meggyőzhető. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke pedig megígérte, hogy „nem fogjuk felrúgni az asztalt, ha egy széles körű előválasztás után kialakuló egy közös listán indul az ellenzék”.

 

Mindehhez azt is hozzá kell venni, hogy a Magyar Liberális Párt, az LMP, a Párbeszéd és a Szanyi-párt egyedül úgyse menne semmire, azaz nekik a túlélés is függ attól, hogy valamilyen közös listába becsatlakozhassanak.

 

A Momentum nem akart résztvenni a vitában, de Fekete-Győr András más fórumon elmondta, hogy milyen – főleg személyi – feltételeik lennének egy közös lista esetén. Azaz nemet ők se mondanak.

 

Ebből az következik, hogy

 

jó eséllyel lesz közös ellenzéki lista 2022-ben. Orbán Viktor is ezzel számol.

 

És tény, ha az ellenzék egyrészről komolyan gondolja – ahogy Pápay György konzervatív publicista írta –, hogy nem egymást, hanem Orbánt akarja legyőzni, akkor tényleg a kampányban sem egymásra kell menniük. Másrészről van egy olyan választási rendszer, amely inkább kedvez a kétpártiságnak.

 

Tény az is persze – amint arra Balogh Gábor újpesti újságíró mutatott rá –, hogy esetleg lemorzsolódhat pár ellenzéki, elvégre nem akarna egy Jobbikot és/vagy DK-t is tartalmazó listára ikszelni, márpedig annyira mégsem áll jól a közös ellenzék sem, hogy könnyen lemondhasson akár csak 5-10 százaléknyi szavazóról.

 

Ahogy László Róbert választási elemző írta: mind a több lista, mind a közös lista mellett hozhatóak matematikai modellek. A politika már csak ilyen: dönteni kell tudni hozni.

 

Ha az ellenzék ebben a kérdésben se lesz képes legalább az év végéig dönteni, akkor kormányzásra is alkalmatlan.

 

Azaz a győzelemnek nem az a feltétele, hogy egy vagy két ellenzéki lista lesz-e – hanem hogy a szavazóikat meg tudják-e győzni arról, hogy bárhogyan is döntöttek, az a legjobb döntés.

 

Olvasd vissza a vitasorozat cikkeit itt!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás