+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. október 12. hétfő, 06:59
200 ezer eurót, vagyis több, mint 70 millió forintot adományoz Zdeněk Bakala cseh vállalkozó és filantróp a távozó indexesek új projektjére. De tényleg csak filantrópiáról van-e szó, vagy van hátsó szándék? Valóban Bakala lenne a „cseh Soros”, mint azt a kormánymédia állítja? Miért jó az olvasónak, ha fizetős egy újság? És ha más újságok is kopogtatnának támogatásért, nekik is jutna-e? Zuzana Řezníčkovával, Bakala médiacégének vezérigazgatójával beszélgettünk.

Mi motiválta önöket, vagy legalábbis Zdeněk Bakalát arra, hogy 200 ezer euróval megtámogassák a Telex.hu indulását?

 

Zdeněk Balaka jelenleg leginkább a filantrópiára fókuszál. Az ő tulajdonában áll ez a kiadóvállalat, az Economia, de arra nem is üzleti vállalkozásként, hanem közszolgálatként tekint. Ez a hozzáállás tőlünk is azt követeli meg, hogy független és minőségi tartalmakat állítsunk elő. A filantrópiában is ez Bakala egyik prioritása: támogatni a független újságírást. Időről időre beszéltünk is arról vele, hogy mit tudna tenni, milyen lehetőségek vannak arra, hogy más, kisebb és független projekteket támogasson Csehországban vagy akár más országokban.

 

A legutóbbi, erről való beszélgetésünk idején adott Munk Veronika (az Index volt főszerkesztő-helyettese, a Telex főszerkesztője – a szerk.) egy interjút az Economia egyik hetilapjának, a Respektnek. Az egész elég hirtelen jött, nem is terveztük,

 

de felmerült, hogy felvehetnénk a kapcsolatot [Munk] Veronikával és a kollégáival, és volna egy lehetőség támogatni őket:

 

ez nyáron történt, akkor már nyilvánvaló volt, hogy ő és a kollégái elhagyják az Indexet.

 

Tehát az egész támogatást ez az interjú idézte elő?

 

Igen, így is mondhatjuk.

 

ZUZANA ŘEZNÍČKOVÁ CSEH ÜZLETASSZONY, A ZDENĚK BAKALA TULAJDONÁBAN ÁLLÓ ECONOMIA CSEH MÉDIAVÁLLALAT VEZÉRIGAZGATÓJA.

 

Ha már filantrópia: ez eléggé terhelt szó lett az elmúlt években a magyar közbeszédben a Soros-kampányok miatt. És talán ön is hallotta, de Zdeněk Bakalára az adományozás után a magyar kormánypárti média már csak a „cseh Sorosként” hivatkozott. Mit szól ehhez?

 

Mindenki, akinek akár egy minimális rálátása is van a cseh médiapiacra, erre csak annyit mond, hogy nonszensz. Mi is, meg a cseh médiapiac is ismerjük már Zdeněk Bakalát és azt, hogy mit csinál. Innentől

 

az, hogy mit gondol a magyar kormánypárti média, már bocsánat, de nekünk nem számít.

 

Nem is nagyon kommentálnánk ezt bővebben.

 

Mikor az adományozási szándékot bejelentették, ön azt nyilatkozta a cseh médiának, hogy „növekvő aggodalommal” figyelik a veszélybe sodródott szólásszabadságot és médiaszabadságot Magyarországon. De tényleg van miért aggódni? Persze, vannak újságok, akik helyeselnének, mások pedig azt mondanák, hogy bárki megteheti, hogy újságot alapítson Magyarországon – mint azt éppenséggel a Telex is tette.

 

A magyar helyzettel kapcsolatos értékelésünk nem valamiféle felületes, saját percepció, hanem egy olyan állapot, amelyre már számos független szakmai szervezet és az Európai Bizottság is rámutatott már.

 

Persze valamennyire mi is rálátunk a magyar piacra, és azt azért látjuk, hogy keményebb dió, mint a cseh. Bárkinek nehéz tartósan jó minőségű újságot csinálnia, de ha hirtelen ötven magyar újságíró úgy dönt, hogy egy új platformot szeretne létrehozni, akkor pénz nélkül nehezen fog menni. Ezért döntöttünk úgy, hogy támogatni szeretnénk őket. Nem tudom, hogy Magyarországon így van-e, de Csehországban a szabadság és demokrácia támogatásának a független újságírás a kulcsa. Így amikor az újságíróinkat megkérdeztük arról, hogy mit szólnának, ha támogatnánk a Telexet, ők örömmel álltak be az ötlet mögé: értik azt, milyen nehéz helyzetben is vannak a telexesek.

 

És megkapta-e már a Telex a nekik szánt 200 ezer eurót? Vagy még csak az adományozási szándéknál tartanak?

 

Még nem küldtük el a pénzt. A jogi és pénzügyi szakértőink kapcsolatban állnak a telexesekkel, akik számára egyelőre az oldal elindítása volt a prioritás, és mivel a közösségi finanszírozási kampányuk nagyon sikeres volt, nincsenek is egyelőre pénzügyi nyomás alatt. A labda viszont az ő térfelükön pattog, egyelőre arra várunk, hogy a Telex létrehozza azt az új jogi személyt, amelynek majd a támogatást átutaljuk. (Egyelőre a Telex.hu a Van Másik Kft. tulajdonában áll, amelyenek Kárpáti Márton, az Index volt főszerkesztő-helyettese az ügyvezetője. Kárpáti a Media1.hu-nak azt nyilatkozta, a cégstruktúrán a későbbiekben változtatnának: átállnának a Zrt. társasági formára, és a távlati tervekben az is szerepel, hogy az új cégben részesedést kapjanak bizonyos telexesek – a szerk.)

 

Persze a magyar médiában is felmerül a kérdés, hogy mi is pontosan a szándékuk ezzel a 200 ezer eurós támogatással? Tulajdonrészt és semmi egyebet nem követelnek, ezt leszögezték. Mi tehát a cél? Csak a filantrópia, vagy esetleg szeretnének a magyar médiapiacon is aktívak lenni?

 

Filantrópiáról van szó. Az Economiánál dolgozó újságíróink számára a legfontosabb érték, hogy tudják: teljesen függetlenül dolgozhatnak és gyárthatnak minőségi anyagokat. Jelenleg mi is nagy átalakuláson megyünk keresztül, olyan kiadó vagyunk, amely hagyományosan a papíralapú újságokra fókuszált. De nemcsak a koronavírus, hanem az olvasói preferenciák változása miatt nekünk is változnunk kell, és amit lehet, átvinnünk az online térbe.

 

Ez olyan munka, ami mellett nincs időnk arra, hogy a magyar piacra is beszálljunk.

 

ZDENĚK BAKALA CSEH ÜZLETEMBER, MÉDIAVÁLLALKOZÓ ÉS FILANTRÓP. FOTÓ: BAKALA PHILANTROPY

 

Említette a függetlenséget, de egyes cseh politikusok ezzel nem értenének egyet. Miloš Zeman elnök például a beiktatási beszédében is keményen kritizálta a Bakala tulajdonában álló médiumokat. (Zeman arról beszélt, hogy azok az újságírók, akik a Bakala által megkeresett pénzen kapnak fizetést „nem érdemlik meg a tiszteletünket” és „nem érdemes őket komolyan venni” – a szerk.)

 

Semmit nem szeretnék kommentálni, amit az elnök úr mond vagy mondott – nehéz a beszédeit kommentálni az elmúlt hónapokból és évekből. Legyen elég annyi, hogy tudom, hogy nem rajong értünk.

 

Ami viszont az újságíróink függetlenségét illeti: egy éve felállítottunk egy belső függetlenségi tanácsot. Ez egy olyan intézmény a cégen belül, amely teljesen független a tulajdonostól és a vezetéstől, és komoly, részben külföldi újságírók és médiaszakértők vezetik. Ha bármely olvasónak kétségei lennének egy anyag függetlenségével, vagy azzal kapcsolatban, hogy arra a tulajdonosnak valamilyen ráhatása lett volna, akkor kérheti a tanácsot, hogy vizsgálja ki a bejelentést. Olyan garanciák ezek, amelyek mindenki számára biztosítják, hogy függetlenül, szabadon és profin működünk.

 

Van, amiben a magyar médiapiac nagyon hasonlít a csehre, és nemcsak a méretében. Csehországban már-már közhelyesen nincs hagyománya a fizetős médiának, ahogyan Magyarországon sem. De merre alakul most a cseh piac, mindenki halad a fizetős tartalmak felé?

 

Ha már a hagyományokról beszélünk: öt éve mi voltunk az első cseh kiadóvállalat, amelyik fizetőkapukat indított. Kellemes meglepetés, hogy ma már mind a négy nagy cseh médiacég indított részben előfizetéses szolgáltatásokat. A trend elindult, a piac növekszik, és ez csak jó nekünk: egyre tanultabbak az olvasók, és már ők is elfogadják, hogy ha minőségi, hozzáadott értékkel bíró tartalmat akarnak olvasni, azért fizetniük kell.

 

A koronavírusnak is vannak pozitív hatásai a médiára: egyre többen fizetnek elő újságokra az online térben.

 

De nem tudjuk, hogy Magyarországon merre halad a helyzet.

 

Hasonlóan, a nagyok közül nemcsak a Telex tervezi az előfizetést, hanem például a 444 is, a HVG pedig már részben fizetős is. De jó-e az olvasóknak, hogy a hirdetésalapú modell helyett a média egyre inkább fizetőssé válik?

 

A közelmúltig a bevételek legnagyobb része hirdetésekből származott a médiában. Ahhoz kéne hozzászoknunk, hogy elsősorban tartalmat gyártunk, így a bevételeink többségének is a tartalomból kéne származnia. A modellváltásban a legjobb persze az, hogy az előfizetésekből megjelent egy új bevételi forrás, ami mögött az olvasók állnak. Akik készek fizetni, nem kérnek mást, mint hogy minőségi tartalmakat olvashassanak más platformokon, például papír helyett a tabletjükön és a telefonjukon is. Ezt pedig nekünk is el kell fogadnunk.

 

Tehát mondjuk öt év múlva, az átszervezés után már nem lesz nyomtatott újság a kínálatukban?

 

A nyomtatott újságok nem fognak eltűnni, csak szerintem sokkal drágábbak lesznek.

 

Továbbra is lesznek, akik számára a papíralapú újság értéket jelent, és mást nem is vesznek a kezükbe:

 

ha ők megértik, hogy ennek az előállítása jóval drágább, és továbbra is hajlandóak fizetni, akkor mi is hajlandóak leszünk legyártani. Kicsit hasonló itt a helyzet, mint a könyvpiacon.

 

Sok dologra lehet panaszkodni a magyar médiapiaccal kapcsolatban, kezdve a kormányzati médianyomulástól az állami hirdetésektől való függőségen át a közmédia helyzetéig. De mi a helyzet Csehországban, beavatkozik-e, vagy próbálja-e eltorzítani a médiapiacot a kormány?

 

Mi nem tapasztalunk ilyen nyomást vagy befolyást. De a négy nagy kiadóvállalat közül az egyik a miniszterelnök tulajdonában állt – elvileg már túladott ezen, de mindenki tudja, hogy az emberein keresztül van befolyása az ott megjelent tartalomra. (A politikai részvétele előtt Andrej Babiš  által tulajdonolt agráripari vállalat, az Agrofert kezében van a Mafra nevű médiavállalat. Ez alá tartozik az egyik legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes és weboldal iDNES is – a szerk.).

 

Vissza a Telexre és Magyarországra. Az új oldaluk október 2-án startolt el, megnézte-e már, milyen lett?

 

Én még nem néztem meg. Persze tudunk róla, hogy indulnak, de egyrészt ott a nyelvi akadály, másrészt pedig a menedzsmentünk részéről itt elsősorban egy adományozásról van szó. A célunk, hogy támogassuk a telexeseket, és biztosítsuk őket arról, hogy mellettük állunk. Az viszont, hogy mit csinálnak, már csak rajtuk múlik.

 

A számunkra legfontosabb dolgot viszont nagyon nyíltan megkérdeztük tőlük: miszerint azt, hogy a támogatásunk segítene-e abban, hogy ők minőségi és független tartalmakat állítsanak elő.

 

Erre ígéretet is tettek.

 

TÁVOZÓ INDEXESEK A FELMONDÁSUK BEADÁSAKOR 2020. JÚLIUSÁBAN. FOTÓ: BŐDEY JÁNOS / TELEX.HU FACEBOOK

 

Ha a Telex példája alapján egy másik magyar médium kopogtatna önöknél pénzügyi támogatásért kormányzati vagy politikai nyomásra hivatkozva, nekik is segítenének-e?

 

Igent sem mondhatok, meg nemet sem. Tőlünk, és a belső párbeszédünktől függ. A Telex esetében úgy döntöttünk, hogy ők megfelelő alany arra, hogy támogassuk őket. Ha valami hasonló kerül az asztalunkra, figyelmen kívül nem hagyjuk, de ezen kívül jóslásokba nem bocsátkoznék.

 

Milyen üzenetet küldene Csehországból nézve a magyar újságíróknak?

 

Hogy maradjanak erősek. Higgyék el, hogy van értelme és van értéke. Tudjuk, hogy nem könnyű minőségi és független tartalmat gyártani, de lehetséges. Sok ember, köztük mi is, figyelünk és szurkolok, és ha kell, készek vagyunk segíteni.

 

BORÍTÓKÉP: Munk Veronika, a Telex.hu főszerkesztője (bal szélen) október 2-án lenyomja az oldal indulását jelző „piros gombot”. Fotó: Telex.hu / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás