+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. október 10. szombat, 18:08
Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament az uniós klímarendelet-javaslatot. Az utóbbi években több nemzetközi próbálkozás is volt az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentésére, de átütő sikert egyik sem ért el. Mi a jelentősége az új rendeletnek? Vágó Gáborral és Jávor Benedekkel jártunk utána.

Klímasemlegessé kéne válna az EU 2050-ig az Európai Parlament által szerda este elfogadott rendeletjavaslat szerint, ami jogilag kötelezővé tenné ezt a célkitűzést az egész Unió és egyenként a tagállamok számára is. Ez azt jelentené, hogy csak annyi szén-dioxidot bocsáthatnának ki az EU tagállamai, amennyit meg is tudnak kötni a talaj, az erdők és óceánok, ezzel gátolva a globális felmelegedést.

 

Nagyobb lépésekkel a klímacél felé

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyensúlyba kerül az elnyelőképességgel – magyarázza az Azonnalinak Vágó Gábor volt LMP-s politikus, az Európai Zöldek kampányfelelőse. Ehhez a kibocsátás nagy arányú csökkentése mellett a természetes elnyelők – mint például az erdős területek – növelésére és a mesterséges elnyelőkapacitás radikális növelésére is szükség van.

 

A szerdán elfogadott javaslat egyik legjelentősebb vállálása a kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódik:

 

az Unió már 2030-ra 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású anyagok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

 

Eddig is volt ilyen vállalása az Uniónak: az eredeti tervezet 40 százalékos kibocsátáscsökkentést írt volna elő 2030-ra, az Európai Bizottság – ami kidolgozza az uniós jogszabályjavaslatokat – ezt a célkitűzést 55 százalékra módosította, ezt írta most felül az EP ambiciózus 60 százalékos vállalása. 

 

A rendelet továbbá előírná, hogy

 

+ 2025-ig a tagállamok szüntessenek meg minden közvetlen és közvetett támogatást minden fosszilis tüzelőanyagra,

 

+ beiktatna egy köztes célt is 2040-re a 2030-as 60 százalékos kibocsátás-csökkentés és a 2050-es karbonsemlegesség közé, 

 

+  és felállítana egy független tudományos testületet, ami figyelné, mennyire következetesen hajtja végre a szakpolitika az egyes lépéseket – EU-s és tagállami szinten is.

 

Mi lesz most ebből?

 

Az Unió jogalkotási folyamata miatt a javaslatot a tagállamok kormányait képviselő Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia. Ha a Tanács nem ért egyet a Parlamenttel, akkor hosszú birkózás következhet, ahol a Parlament és a Tanács egymás módosításait átrágva és elfogadva jut közös álláspontra – ha pedig nem, akkor leülnek egyeztetni, és úgy születik végleges döntés. A Parlament csak ezt követően kezdené meg a tárgyalásokat az egyes tagállamokkal, az Európai Bizottságtól pedig azt várja, hogy 2023-ra dolgozza ki a 2050-es karbonsemlegesség elérésének menetrendjét. 

 

Mennyi a 60 százalék?

 

Vágó nem maradéktalanul elégedett az új klímacéllal,

 

a tervezet egyik módosító indítványa ugyanis 65 százalékra emelte volna a 2030-ig elérendő kibocsátási célt – de végül a parlament nem ezt fogadta el.

 

Vágó szerint nagyban befolyásolja a 2050-es klímasemlegesség elérését, hogy mekkora köztes célt sikerül elérni 2030-ban. Vannak olyan klímamodellek – magyarázza Vágó –, amik szerint ha 2030-ig 65 százalékkal csökkentjük a kibocsátást globális szinten az 1990-es szinthez képest, akkor 66 százaléka az esélye annak, hogy 2050-ig sikerül a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartani – az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentését szolgáló párizsi klímaegyezmény is ezt szeretné elérni az évszázad végéig.

 

Az eredeti 55 százalékos céllal viszont a modellek szerint annak is jóval kisebb a valószínűsége, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését 2 fok alatt tudjuk tartani. A végül elfogadott 60 százalékos cél azonban Vágó szerint is előrelépés.

 

Jávor Benedek, a Párbeszéd zöldpolitikusa, volt EP-képviselő is úgy látja, hogy a 65 százalékos 2030-as céllal nagyobb eséllyel lett volna tartható a párizsi egyezménybe foglalt klímacél,

 

de annak elérését a Bizottság által javasolt 55 százalékkal sem tartja lehetetlennek.

 

Ez persze nagyban függ attól is, hogy az Unión kívül milyen erőfeszítéseket tesz majd a többi ország a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.

 

Klímacél és gazdasági érdek

 

A karbonsemlegesség elérése azért kényes kérdés, mert ha a világ többi országa nem veszi ki belőle a részét, akkor az EU gazdasági versenyhátrányba kerülhet, miközben a klímacél eléréséért tett erőfeszítései is hatástalanok lesznek. A klímacél elérését nagyban veszélyezteti, hogy

 

Donald Trump amerikai elnök 2017-ben bejelentette: kilépteti az USA-t a párizsi egyezményből; a folyamatot 2019-ben el is indították.

 

Az EU néhány tagországa – hazánkkal együtt – a gazdasága miatt aggódik: többek között Magyarország volt az, aki 2019-ben az uniós országok vezetőit tömörítő, az Unió politikai programját kialakító Európai Tanács júniusi ülésén megvétózta az európai klímatervet. Az év végére azonban sikerült egyezségre jutniuk az uniós országok vezetőinek: a Tanács decemberi ülésén elfogadták a klímatervet, ami alapján a Bizottság kidolgozta a javaslat tervezetét. A tervezet ekkor még csak 40 százalékos kibocsátáscsökkenéssel számolt 2030-ig, a módosított és a Parlament által szerdán jóváhagyott tervezet viszont 60 százalékot írna elő. Ez feszültségeket generálhat a tagországok, illetve vitákat a Parlament és a Tanács között.

 

Vágó aggódik is emiatt: azt mondja, hogy a Parlament és a Tanács egyeztetései során még sok részlet módosulhat, és azt sem tartja kizártnak, hogy pont

 

a 2030-ig elérendő 60 százalékos csökkentés lesz az alku egyik tárgya.

 

Jávor viszont majdnem biztos ebben. A korábbi EP-képviselő szerint a Parlament 60 százalékos javaslata jó tárgyalási alap lesz ahhoz, hogy a végső 2030-as cél ne menjen 55 százalék alá. A Párbeszéd politikusa ugyanis arra számít, hogy azok az országok, amelyek 2019-ben megvétózták a klímatervet – köztük Magyarország is – meg fogják próbálni a 2030-ra elérendő célt 55 százalék alá vinni. Jávor emiatt azt látja reálisnak, hogy 

 

a jogszabály végső szövege az 55 százalékos cél elérését tűzi majd ki 2030-ra,

 

a Parlament 60 százalékos vállalása pedig elsősorban a tárgyalástechnika szempontjából siker, amit nehéz lesz 55 százalék alá alkudniuk a kitűzendő cél csökkentésében érdekelteknek.

 

Arra, hogy Magyarország a 2030-as cél csökkentésében érdekelt, az utalhat, hogy

 

a Parlament javaslatról szóló szerdai szavazásán a Fidesz EP-képviselői tartózkodtak.

 

Rajtuk kívül az összes többi magyar képviselő – a Momentum és a DK, valamint az MSZP és a Jobbik egy-egy képviselője is – támogatta a javaslatot.

 

NYITÓKÉP: Rovaniemi / pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás