+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. október 10. szombat, 18:08
Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament az uniós klímarendelet-javaslatot. Az utóbbi években több nemzetközi próbálkozás is volt az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentésére, de átütő sikert egyik sem ért el. Mi a jelentősége az új rendeletnek? Vágó Gáborral és Jávor Benedekkel jártunk utána.

Klímasemlegessé kéne válna az EU 2050-ig az Európai Parlament által szerda este elfogadott rendeletjavaslat szerint, ami jogilag kötelezővé tenné ezt a célkitűzést az egész Unió és egyenként a tagállamok számára is. Ez azt jelentené, hogy csak annyi szén-dioxidot bocsáthatnának ki az EU tagállamai, amennyit meg is tudnak kötni a talaj, az erdők és óceánok, ezzel gátolva a globális felmelegedést.

 

Nagyobb lépésekkel a klímacél felé

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyensúlyba kerül az elnyelőképességgel – magyarázza az Azonnalinak Vágó Gábor volt LMP-s politikus, az Európai Zöldek kampányfelelőse. Ehhez a kibocsátás nagy arányú csökkentése mellett a természetes elnyelők – mint például az erdős területek – növelésére és a mesterséges elnyelőkapacitás radikális növelésére is szükség van.

 

A szerdán elfogadott javaslat egyik legjelentősebb vállálása a kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódik:

 

az Unió már 2030-ra 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású anyagok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

 

Eddig is volt ilyen vállalása az Uniónak: az eredeti tervezet 40 százalékos kibocsátáscsökkentést írt volna elő 2030-ra, az Európai Bizottság – ami kidolgozza az uniós jogszabályjavaslatokat – ezt a célkitűzést 55 százalékra módosította, ezt írta most felül az EP ambiciózus 60 százalékos vállalása. 

 

A rendelet továbbá előírná, hogy

 

+ 2025-ig a tagállamok szüntessenek meg minden közvetlen és közvetett támogatást minden fosszilis tüzelőanyagra,

 

+ beiktatna egy köztes célt is 2040-re a 2030-as 60 százalékos kibocsátás-csökkentés és a 2050-es karbonsemlegesség közé, 

 

+  és felállítana egy független tudományos testületet, ami figyelné, mennyire következetesen hajtja végre a szakpolitika az egyes lépéseket – EU-s és tagállami szinten is.

 

Mi lesz most ebből?

 

Az Unió jogalkotási folyamata miatt a javaslatot a tagállamok kormányait képviselő Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia. Ha a Tanács nem ért egyet a Parlamenttel, akkor hosszú birkózás következhet, ahol a Parlament és a Tanács egymás módosításait átrágva és elfogadva jut közös álláspontra – ha pedig nem, akkor leülnek egyeztetni, és úgy születik végleges döntés. A Parlament csak ezt követően kezdené meg a tárgyalásokat az egyes tagállamokkal, az Európai Bizottságtól pedig azt várja, hogy 2023-ra dolgozza ki a 2050-es karbonsemlegesség elérésének menetrendjét. 

 

Mennyi a 60 százalék?

 

Vágó nem maradéktalanul elégedett az új klímacéllal,

 

a tervezet egyik módosító indítványa ugyanis 65 százalékra emelte volna a 2030-ig elérendő kibocsátási célt – de végül a parlament nem ezt fogadta el.

 

Vágó szerint nagyban befolyásolja a 2050-es klímasemlegesség elérését, hogy mekkora köztes célt sikerül elérni 2030-ban. Vannak olyan klímamodellek – magyarázza Vágó –, amik szerint ha 2030-ig 65 százalékkal csökkentjük a kibocsátást globális szinten az 1990-es szinthez képest, akkor 66 százaléka az esélye annak, hogy 2050-ig sikerül a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartani – az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentését szolgáló párizsi klímaegyezmény is ezt szeretné elérni az évszázad végéig.

 

Az eredeti 55 százalékos céllal viszont a modellek szerint annak is jóval kisebb a valószínűsége, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését 2 fok alatt tudjuk tartani. A végül elfogadott 60 százalékos cél azonban Vágó szerint is előrelépés.

 

Jávor Benedek, a Párbeszéd zöldpolitikusa, volt EP-képviselő is úgy látja, hogy a 65 százalékos 2030-as céllal nagyobb eséllyel lett volna tartható a párizsi egyezménybe foglalt klímacél,

 

de annak elérését a Bizottság által javasolt 55 százalékkal sem tartja lehetetlennek.

 

Ez persze nagyban függ attól is, hogy az Unión kívül milyen erőfeszítéseket tesz majd a többi ország a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.

 

Klímacél és gazdasági érdek

 

A karbonsemlegesség elérése azért kényes kérdés, mert ha a világ többi országa nem veszi ki belőle a részét, akkor az EU gazdasági versenyhátrányba kerülhet, miközben a klímacél eléréséért tett erőfeszítései is hatástalanok lesznek. A klímacél elérését nagyban veszélyezteti, hogy

 

Donald Trump amerikai elnök 2017-ben bejelentette: kilépteti az USA-t a párizsi egyezményből; a folyamatot 2019-ben el is indították.

 

Az EU néhány tagországa – hazánkkal együtt – a gazdasága miatt aggódik: többek között Magyarország volt az, aki 2019-ben az uniós országok vezetőit tömörítő, az Unió politikai programját kialakító Európai Tanács júniusi ülésén megvétózta az európai klímatervet. Az év végére azonban sikerült egyezségre jutniuk az uniós országok vezetőinek: a Tanács decemberi ülésén elfogadták a klímatervet, ami alapján a Bizottság kidolgozta a javaslat tervezetét. A tervezet ekkor még csak 40 százalékos kibocsátáscsökkenéssel számolt 2030-ig, a módosított és a Parlament által szerdán jóváhagyott tervezet viszont 60 százalékot írna elő. Ez feszültségeket generálhat a tagországok, illetve vitákat a Parlament és a Tanács között.

 

Vágó aggódik is emiatt: azt mondja, hogy a Parlament és a Tanács egyeztetései során még sok részlet módosulhat, és azt sem tartja kizártnak, hogy pont

 

a 2030-ig elérendő 60 százalékos csökkentés lesz az alku egyik tárgya.

 

Jávor viszont majdnem biztos ebben. A korábbi EP-képviselő szerint a Parlament 60 százalékos javaslata jó tárgyalási alap lesz ahhoz, hogy a végső 2030-as cél ne menjen 55 százalék alá. A Párbeszéd politikusa ugyanis arra számít, hogy azok az országok, amelyek 2019-ben megvétózták a klímatervet – köztük Magyarország is – meg fogják próbálni a 2030-ra elérendő célt 55 százalék alá vinni. Jávor emiatt azt látja reálisnak, hogy 

 

a jogszabály végső szövege az 55 százalékos cél elérését tűzi majd ki 2030-ra,

 

a Parlament 60 százalékos vállalása pedig elsősorban a tárgyalástechnika szempontjából siker, amit nehéz lesz 55 százalék alá alkudniuk a kitűzendő cél csökkentésében érdekelteknek.

 

Arra, hogy Magyarország a 2030-as cél csökkentésében érdekelt, az utalhat, hogy

 

a Parlament javaslatról szóló szerdai szavazásán a Fidesz EP-képviselői tartózkodtak.

 

Rajtuk kívül az összes többi magyar képviselő – a Momentum és a DK, valamint az MSZP és a Jobbik egy-egy képviselője is – támogatta a javaslatot.

 

NYITÓKÉP: Rovaniemi / pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás