+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Bakó Bea
2020. október 9. péntek, 13:40
A független parlamenti képviselőknek most már a frakcióvezetőknél kell kuncsorogniuk, ha azt szeretnék, hogy az ötleteikkel a parlamentben bárki is foglalkozzon. De meddig fog tartani ez az állapot, jogilag mennyire kifogásolható az ezt okozó házszabály-módosítás, változik-e bármi is a gyakorlatban, és mi köze mindennek a koronavírus miatti válsághelyzethez?

„Ez az egész eljárás teljesen abszurd és elfogadhatatlan: az Alaptörvényben biztosított törvénykezdeményezési jog minden képviselőt egyenlően illet meg, függetlenül attól, hogy frakció tagja-e, vagy független” – így tiltakozott Facebook-oldalán Szél Bernadett független országgyűlési képviselő amiatt a szeptember 21-én a kormány és az összes ellenzéki frakció által egyaránt elfogadott házszabály-módosítás miatt, ami

 

Szél szerint lényegében az őszi ülésszak idejére a frakcióvezetőkhöz kötné a képviselőket a parlamenti munkában,

 

akiknek a szignója most már kellene ahhoz, hogy az egyes képviselők törvény- vagy határozati javaslatot kezdeményezzenek.

 

A szóban forgó módosítást egyedül a független képviselők nem szavazták meg, mínusz Székely Sándor, aki igennel szavazott, és mínusz Szél Bernadett, aki – mint az Azonnalinak elmondta – akkor éppen a fóti gyermekotthonban tett előre megbeszélt látogatást, illetve Hadházy Ákost, aki amúgy is bojkottálja a parlamenti munkát: a két ex-LMP-társelnök nem volt jelen a szavazáson.

 

HADHÁZY ÁKOS ÉS SZÉL BERNADETT OTT SEM VOLT AZON A SZAVAZÁSON, AMIBEN AZ Ő JOGAIKAT CSORBÍTOTTÁK.

 

Miben is korlátozza a függetleneket a módosítás?

 

A szeptember 21-i módosítás a házszabálynak ugyan a törvényjavaslatok benyújtásáról szóló részét (58. paragrafus) módosítja, a házszabály 80. paragrafusa azonban a képviselők által benyújtott határozati javaslatokra is az 58. paragrafus rendelkezéseit írja elő. Azaz

 

a szeptemberi módosítás egyaránt csökkenti a képviselők mozgásterét a törvényjavaslatok és a határozati javaslatok terén is.

 

A kettő között a lényegi különbség, hogy míg az előbbi célja valamiféle közjogi változást eszközölni, addig az utóbbi egy jogi kötőerővel nem rendelkező elvi állásfoglalás csupán, mint amilyen az Orbán Viktort az EU-s költségvetésről és közös hitelfelvételről szóló tárgyalásokra kiküldő határozat volt.

 

A szeptemberi házszabály-módosítás viszont érintetlenül hagyja a képviselők által gyakorolható többi indítványozási és felszólalási lehetőséget: így

 

továbbra sem kell a képviselőknek kuncsorogniuk a frakcióvezetőknél azért, hogy politikai nyilatkozatokat tegyenek, interpellációt vagy azonnali kérdést intézzenek.

 

Hogyan korlátozzák akkor a függetleneket?

 

Lépésről lépésre elmagyarázzuk.

 

1. Ahhoz, hogy egy törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot elfogadjon a parlament, nyilván először a javaslatnak át kell mennie egy – hivatalosan – szakmai szűrőn. Hiszen ha mind a 199 képviselő minden piszlicsáré, irreleváns fogfájását kéne hosszasan tárgyalni, ellehetetlenülne a parlamenti munka. (Hogy a valóságban mennyire nem a szakmai szempontok számítanak ilyenkor, arról később.)

 

2. Éppen ezért a képviselők által benyújtott javaslatok először – témától függően – a kijelölt bizottságokhoz kerülnek, és azok döntenek előzetesen arról, hogy az Országgyűlés egyáltalán tárgyalja-e a javaslatot. Ez az úgynevezett tárgysorozatba vétel. A halászat védelméről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről nyilván a Mezőgazdasági bizottság, míg a hazánkba érkező belarusz menekülteknek nyújtandó jogi segítségről szóló határozati javaslatról a Külügyi bizottság fog dönteni.

 

3. Eddig a javaslataikat a képviselők függetlenül attól, hogy van-e frakciótagságuk, egyenlő eséllyel nyújthatták be – a házszabály mostani módosítása ezt változtatja meg az őszi ülésszak idejére. Ahhoz ugyanis, hogy egyáltalán a kijelölt bizottság meghányja-vesse, hogy tárgysorozatba veszi-e javaslatot, a módosítás az őszi ülésszakra feltétellé teszi, hogy az indítványt valamelyik frakcióvezető írásban kezdeményezze, azaz támogassa.

 

A frakcióvezetői szignó funkciója tehát az, hogy zöld lámpát adjon a képviselő által benyújtott határozati vagy törvényjavaslatnak egyáltalán ahhoz, hogy rajtvonalhoz lehessen állni vele.

 

4. Amennyiben ezt egy indítvány nem tudja felmutatni, akkor azt a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság majd csak 2021 februárjában, a tavaszi ülésszak kezdetén fogja tárgyalni. Így fordulhatott elő, hogy a Szél Bernadett által jegyzett indítványok végső tárgysorozatba vételi határideje – mint arról az érintett beszámolt az Azonnalinak – 2021 márciusára módosult. Ezzel szemben például a párbeszédes Tordai Bence törvényjavaslatának – ami nyilván megkapta Szabó Tímea frakcióvezetőtől a zöld lámpát – tárgysorozatba vételéről kevesebb, mint két hét múlva döntést kell hoznia az erre kijelölt bizottságnak.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

Azt, hogy – legalábbis az őszi ülésszak végéig – vége azoknak a szép időknek, amikor a képviselők ukmukfukk benyújthattak törvény- és határozati javaslatokat: azokat eleve felesleges megírni egy frakcióvezető potenciális támogatása nélkül, hacsak nem az a cél, hogy tavasszal tárgyalják őket. Ez nyilvánvalóan a frakcióháttér nélküli függetleneket érinti a legrosszabbul.

 

Ők most az ellen lázadoznak, hogy megalázó módon valamelyik parlamenti frakció vezetőjénél kéne kuncsorogniuk már azért is, hogy a kijelölt bizottság egyáltalán eldönthesse, hogy tárgysorozatba veszi-e az indítványukat még a mostani ülésszakban. Képzeljük el, ahogy

 

a parlamentben független, de egyébként mi hazánkos Dúró Dóra Jakab Péter vagy Gyurcsány Ferenc kegyeit keresi, hogy „ugyan tessék már egy szignóval támogatni a homoszexuális propaganda tiltásáról szóló indítványomat”.

 

A házszabály-módosítás azonban nemcsak a független képviselők között hozhat abszurd helyzeteket: a frakciótagok számára is kényelmetlen lehet, hogy a frakcióvezetőjük előzetes hozzájárulását kell kérniük olyan ügyekben is, amikben ő nem is kompetens. Hiszen miért is lenne releváns a helyi ismeretekkel nem rendelkező frakcióvezető véleménye abban, ha Pest megye 8-as választókerületi képviselője törvényileg akarja megakadályozni, hogy Százhalombattán gumiégető épüljön?

 

Mindazonáltal a módosítás valóban leginkább a függetleneket sújtja:

 

engedélyért kuncsorogni mégiscsak kevésbé megalázó a saját frakcióvezetődnél, mint függetlenként odasompolyogni valakihez, akivel nem véletlenül nem vállalsz politikai közösséget.

 

A 2018-ban Csepelen az azóta megszűnt Együtt párt színeiben egyéni mandátumot nyert Szabó Szabolcs az Azonnalinak kategorikusan ki is jelentette, hogy ő aztán senkihez nem fog odamenni, sőt, még azt sem fogja elfogadni, ha az ellenzéki frakcióvezetők maguk ajánlják fel, hogy aláírják neki a benyújtani kívánt indítványait. Az LMP listájáról bekerült, ám a pártból kilépett Szél Bernadett az ombudsmanhoz fordul jogorvoslatért, és – mint azt a tegnapi Egyenes beszédben elmondta – több más független képviselőtársával (mint az exjobbikos Bencsik János és Szabó Szabolcs) közösen „szervezkednek” már a jogaik védelmében.

 

SZABÓ SZABOLCS MOST MÁR TÉNYLEG CSAK AZ UTCÁN TEHET BÁRMIT A KORRUPCIÓ ÉS A PROPAGANDA ELLEN.

 

De mit számít ez?

 

Ami miatt valóban jogosan háborodhatnak fel a független képviselők, az az elv, hogy a módosításból adódóan hozzájuk képest a frakciótagsággal rendelkező társaik valóban egyszerűbben kezdeményezhetnek határozati és törvényjavaslatokat, és hogy az egyensúly helyreállításáért nekik le kéne menni kutyába a frakcióvezetők előtt.

 

A gyakorlatban azonban aligha van bármi jelentősége a módosításnak: nem attól fognak kevesebb független képviselő által jegyzett indítványt tárgysorozatba venni, mert nincs meg a frakcióvezetői szignó, hanem azért, mert

 

a bizottságokban is többségben lévő Fidesz-KDNP eleve megakadályozza az ellenzéki javaslatok érdemi tárgyalását, érkezzenek azok akár frakciótagoktól, akár függetlenektől.

 

Az előző ülésszakban például 88 egyéni képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről döntöttek a kijelölt bizottságok: ezek 75 százalékát, 66 darabot dobtak vissza a bizottságok, és mind a 66-ot ellenzéki vagy független képviselő jegyezte. Ezzel szemben a tárgysorozatba vett 22 javaslat 59 százaléka, 13 javaslat érkezett kormányrészről, 8 darab valamely ellenzéki frakciótól, és egy javaslat volt, amit a kormány több más ellenzéki párttal közösen jegyzett. Tárgysorozatba vett független képviselői indítvány azonban még a frakcióvezetői pecsét kötelezettsége nélkül is 0 darab volt.

 

A gyakorlati különbség tehát a függetlenek szempontjából most mindössze az lesz, hogy ha nem szerzik meg ezt a bizonyos pecsétet, akkor

 

a javaslataik érdemi tárgyalásának lehetőségét nem most, hanem majd tavasszal fogják elkaszálni a bizottságokban.

 

De hogy jön ide a koronavírus?

 

Azonban ha a módosításnak gyakorlati jelentősége nincsen, a kérdés, hogy mégis minek kellett azt bevezetni. A módosítás szövege ebben a tekintetben a mesebeli bíró lányához hasonlít, aki ruhában is, meg anélkül is járult a király színe elé: a módosításra annak indoklása szerint a 2020. június 18-tól a veszélyhelyzet helyett bevezetett egészségügyi válsághelyzet miatt volt szükség. (Hogy mi a különbség a kettő között, arról itt írtunk elemzést.)

 

Azonban hogy a képviselők indítványozási jogának ilyetén módon történő megnehezítése hogyan függ össze a koronavírus miatti válsághelyzettel, elég nehezen érthető.

 

Az összefüggés a Fidesz-frakció sajtóosztályának válaszából sem derül ki, mint írták: „Magyarországon továbbra is járványügyi készültség van érvényben, ezért a parlament összes frakciója az ülésszak kezdete előtt megállapodott azokban a szabályokban, amelyek biztosítják az Országgyűlés működőképességét. A képviselőknek komoly felelősségük van abban, hogy a járvány alatt is működjön a törvényhozás és meg tudja hozni a védekezéshez szükséges intézkedéseket.” Levelét a sajtóosztály a házszabály-módosítás szavazási eredményeinek ismertetésével zárja, balladai homályban hagyva, hogy mitől lesz kevésbé kockázatos járványügyileg, ha a képviselőknek a frakcióvezetőknél kell kilincselni az indítványaik aláírásáért.

 

A Jobbik-frakcióból még februárban kilépett, és így függetlenné váló Bencsik János szerint egészen más áll a háttérben: az Azonnalinak nyilatkozva elmondta, hogy a Fidesz valójában azért terjeszthette be ezt az általa „lex-Bencsiknek” nevezett házszabály-módosítást, „mert a kormányt irritálták a koronavírus-járvány alatti beadványaim, amelyek sorozatos leszavazását nem tudták normálisan megindokolni”. Bencsik érvelése szerint így most már ebben az ülésszakban – hacsak nem sikerül az indítványai mögé szereznie egy frakcióvezetőt – ezzel sem kell bajlódnia a kormánynak.

 

FÜGGETLEN KÉPVISELŐKÉNT MOST MÁR BENCSIK JÁNOSNAK IS CSAK A HÁTSÓ PARLAMENTI SOROK JUTNAK.

 

Még ha ennek eszmefuttatásnak hitelt is adunk, akkor is felmerül a kérdés, hogy az ellenzéki frakciók a függetleneken túl miért szívatták meg magukat is feleslegesen azzal, hogy innentől az ő képviselőiknek is kötelezően kell egy kört futniuk a frakcióvezetőiknél (a kormánypárti képviselők ezt könnyen kikerülhetik azzal, ha a kormány nevében adnak be indítványokat). Ezt természetesen megkérdeztük az összes ellenzéki frakciótól, amint választ kapunk, közöljük.

 

Jogszerű-e ez az egész?

 

Sőt, az ellenzék ezzel nemcsak, hogy tökön szúrta magát, mindezt még házszabályellenesen is tette. Ugyanis arról, hogy mit lehet pontosan csinálni az egészségügyi válsághelyzetben, az egészségügyről szóló törvény nyári módosításában rendelkeztek, amely alapvetően a kormányt hatalmazza fel bizonyos területeken a törvényektől eltérő, határozott idejű rendeletalkotásra.

 

Az egészségügyi válsághelyzet szabályai között viszont nincs szó arról, hogy az Országgyűlés belső eljárási szabályaitól is a korábbiaknál szélesebb körben lehetne eltérni.

 

Persze az Országgyűlés egy újabb határozattal akármikor módosíthatja saját korábbi határozatát – jelen esetben a házszabályt – a jövőre nézve, de ennek egyrészt alkotmánykonformnak kellene lennie, másrészt meg úgy lett volna következetes megtenni, hogy elfogadnak egy határozatot, amely kifejezetten a házszabály módosításáról szól, nem egy attól való átmeneti eltérésről.

 

A házszabályi rendelkezésektől való átmeneti eltérésekre négyötödös többséggel kell a parlamentnek igent mondania: jellemzően azért, hogy sürgősséggel lehessen egyes javaslatokat átnyomni. Maga a házszabály is úgy rendelkezik, hogy ilyen eltérő eljárásrendet csak egyes ügyek tárgyalására lehet meghatározni, nem egy egész ülésszakra és általában mindenfajta ügyre, ahogy azt ezzel a módosítással tették. Ráadásul az ilyen eltérések nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel sem, amely például azt is kimondja, hogy a parlamenti képviselők jogai egyenlők.

 

Az ilyen, sürgős tárgyalásokra szokott ugye az ellenzék előszeretettel nemet mondani, mint történt az az úgynevezett felhatalmazási törvény tárgyalásakor tavasszal.

 

Most azonban simán meglett a négyötöd egy, a teljes őszi ülésszakra vonatkozó, tehát házszabályellenes átmeneti eltérésre, amiről ráadásul az sem derült ki, hogy mi köze van a koronavírus-járványhoz.

 

CIKKÖZI KÉPEK: A politikusok Facebook-oldalai

NYITÓKÉP: Szél Bernadett / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. Ha mégis a pénzköltés mellett döntesz, teheted azt tudatosan is, de a legjobb az lenne, ha leszoknánk a gazdasági érdekek
környezetiek elé helyezéséről.

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás