+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 7. szerda, 17:33
Olyan törvényjavaslatot fogadott el a brit parlament alsóháza, ami szerint a brit piac védelme érdekében utólag egyoldalúan felülírhatnák azt a megállapodást, amit még meg se kötött az EU és az Egyesült Királyság a brexit részleteiről. Ha így folytatódik, nem is fogják megkötni.

Még augusztus elején számoltunk be arról, hogyan állnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Annak ellenére, hogy a britek január 31-én formálisan kiléptek az Európai Unióból – azaz a brexit politikai értelemben megtörtént –, a kilépési folyamat még nem zárult le: a leglényegesebb vitás kérdések kapcsán ekkor még csak arról döntöttek, hogy azokat majd a kilépés után, 2020-ban fogják letárgyalni az év végéig tartó átmeneti időszak alatt. Ekkor az Egyesült Királyság már formálisan nem lesz tagja az EU-nak, azonban jórészt még ugyanazon kötelezettségek és jogok vonatkoznak rá, mintha EU-tagállam lenne – leszámítva a közös döntéshozatalban való részvételt.

 

Azonban azóta ha haladtak is a tárgyalások, nem feltétlenül pozitív irányba:

 

a Boris Johnson vezette kormány szeptember végén egy olyan törvényjavaslatot rakott a brit parlament elé, amivel gyakorlatilag a kilépési egyezmény néhány pontját felülírnák.

 

Ezt az EU részéről többen is látványosan kritizálták: Ursula von der Leyen Bizottsági elnök Twitteren aggodalmát fejezte ki, hogy e törvény elfogadása megsértené a kilépési egyezményt, illetve aláássa a bizalmat a tárgyaló felek között. Az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier azonban már keményebben fogalmazott: szerinte

 

az EU számára teljesen elfogadhatatlan Johnsonék törvényjavaslata, ami szerinte nemcsak az elfogadott kilépési megállapodás szövegét sérti, hanem annak az alapelveit is.

 

De miről is szól ez a törvényjavaslat?

 

A javaslatot a brit parlament alsóháza, a Képviselőház már szeptember 29-én meg is szavazta, így a felsőház, a Lordok Háza azt maximum már csak késleltetni tudja.

 

A törvényjavaslat lényegében felhatalmazza a brit kormányt, hogy a kilépési egyezmény bizonyos pontjait felülírhassák a brit piac védelme érdekében.

 

Ezt sok konzervatív képviselő is kritizálta, közöttük a kormány és a királynő érdekeit Észak-Írországban képviselő államtitkár, Brandon Lewis is, mivel véleménye szerint ezzel konkrétan megszegnék a kilépési egyezményt, ami egy nemzetközi szerződés – azaz a jogi hierarchia szempontjából magasabb rendű, mint a nemzeti jog.

 

Végül egy kompromisszumos megoldással sikerült a kormánynak elérnie, hogy a konzervatív képviselők megszavazzák: a javaslatot kiegészítették azzal, hogy ha a kormány valami olyanról döntene, ami potenciálisan megsértené a kilépési egyezményt, akkor előtte a Képviselőháznak is szavaznia kell majd róla: vagyis egyszerű kormánydöntés helyett parlamenti döntéssel tennék lehetővé egy nemzetközi egyezmény megsértését, ami ettől még továbbra is egy nemzetközi egyezmény megsértése maradna.

 

A törvényjavaslat lényegében az Egyesült Királyságon belüli piacot szabályozza:

 

előírja, hogy az Egyesült Királyság tagállamai (Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales) maguk határozhassák meg, hogy milyen szabályokat és szabványokat írnak elő a termelés folyamán

 

– például, hogy mennyi legyen a megengedett károsanyag-kibocsátás az adott országban –, nem pedig külső szabványok. Viszont ez lehetőséget ad arra, hogy Johnsonék kitáncoljanak abból a megállapodásból, amit a brit kormány tavaly kötött az EU-val Észak-Írország kapcsán.

 

Ugyanis az átmeneti időszak elteltével Észak-Írország egy speciális státuszú hely lesz: formálisan egyáltalán nem lesz az EU vámuniójának a része, azonban, hogy az Ír-szigeten ne legyen fizikai határ, Észak-Írországra továbbra is az EU-s szabványok és előírások vonatkoznának, az EU-ból érkező termékek vámvizsgálata pedig nem az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határnál, hanem az Ír-szigeten belül kerülne sor valahol.

 

Ezzel az új törvénnyel Johnsonék felhatalmazták az Egyesült Királyság tagállamait, hogy maguk dönthessenek a szabványaikról, bár hozzá kell tenni: ettől még az északír törvényhozást ugyanúgy kötnék a nemzetközi egyezmények is, tehát nem vezethetne be olyan szabályt, amit a nemzeti jog ugyan megenged, egy nemzetközi egyezmény azonban nem.

 

A halászat még mindig egy kemény ügy

 

Elképzelhető, hogy ez csak egy taktikai lépés volt Boris Johnsontól, ugyanis a törvényjavaslatot szeptember 28-án, egy nappal a brexitügyi tárgyalások folytatása előtt fogadta el a Képviselőház, így nem kizárt, hogy ezzel csak a tárgyalási pozícióját kívánta megerősíteni Johnson, mondván: ha nem úgy alakulnak a tárgyalások, ahogy London kívánja, akkor a britek akár egyoldalúan is felülírnának bizonyos dolgokat a megállapodásban.

 

Az EU és Egyesült Királyság közötti gazdasági megállapodást nemcsak ez az új brit törvényjavaslat veszélyezteti, hanem a halászat kérdése is. Ugyanis hiába tűnt úgy még augusztusban, hogy a halászat tekintetében enged az EU a brit akaratnak, most úgy tűnik, hogy az unió mégsem visszakozik: az ír közszolgálati média, az RTÉ értesülései szerint ugyanis

 

a halászatban leginkább érdekelt tagállamok egyhangúlag megállapodtak abban, hogy Michel Barniernek, az EU brexitügyi főtárgyalójának keményebb irányvonalat kell képviselnie a halászat kapcsán.

 

Ugyanis az átmeneti időszak alatt még továbbra is az EU közös halászati politikája (KHP) van érvényben a brit vizeken is, ami alapján a többi tagállam továbbra is jogosult arra, hogy az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetén belül is halásszon, illetve a túlhalászat elkerülése érdekében bizonyos kvóták vannak érvényben az adott vizeken.

 

Míg az EU több tagállama a status quo megtartásában érdekelt, addig a britek azt szeretnék, hogy az EU tagállamok hajói ne folytathassanak gazdasági tevékenységet a brit kizárólagos gazdasági övezetben, vagy legalább ne olyan mértékben, mint eddig.

 

Ugyanis a brit vizekből kifogott halak többségét más tagállamokhoz tartozó hajók fogják ki: 2019-ben a teljes kvóta 55 százalékát más tagállamok hajói használták fel.

 

Most Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország abban állapodott meg, hogy Barnier lépjen fel keményebben a halászati kérdésben, és ne engedjen a status quoból.

 

Eközben az Egyesült Királyság főtárgyalója, David Frost arról beszélt, hogy a halászat terén továbbra is hatalmas a különbség a felek között, és ha az EU nem lesz rugalmasabb és nem lesznek reálisabbak a követelései, akkor fennáll a veszélye, hogy áthidalhatatlan lesz ez a probléma.

 

Ha pedig a halászat kapcsán nem sikerül megállapodni, akkor gazdasági megállapodás sem lesz az Egyesült Királyság és az EU között – pedig a halászat a brit GDP kevesebb, mint 0,1 százalékát adja.

 

A keményvonalas brexiterek úgy vélik, hogyha maradna a status quo, akkor úgy semmi értelme nincs a britek kilépésének, míg a fent említett 8 tagállam képviselői úgy vélik, hogy nekük történelmi joguk van a brit vizeken halászni, mivel az EU közös halászati politikája értelmében már közel négy évtizede halásznak ott a hajóik.

 

Egyre jobban sürget az idő

 

Augusztusban még hiába reménykedtek abban, hogy október másodikán már sikerül lezárni a tárgyalásokat, jelenleg nem látni, hogy mikor sikerülhet megegyezni.

 

Sok szakértő úgy véli, hogy ahhoz, hogy még idén sikerüljön megkötni a megállapodást, legkésőbb október 31-ig kellene megegyeznie a feleknek, hogy elegendő idő maradjon a megállapodás ratifikálására is.

 

Azonban egy biztos: alkuval vagy alku nélkül, de a politikai brexit után 2020. december 31-én a gazdasági brexit is megtörténik,

 

mivel az átmeneti időszak meghosszabbításáról június végéig tudtak volna dönteni a felek, azonban Johnsonék jelezték, hogy ők ezzel nem kívánnak élni, az EU pedig el is fogadta a brit kormány döntését.

 

Kérdés, hogy a maradék idő elegendő lesz-e a feleknek, hogy megállapodjanak, ugyanis a kereskedelmi és gazdasági kérdések mellett (ezeknek egy apró szelete csak a halászat) biztonságpolitikai, légiközlekedési, energiapolitika és gyógyszeripari sztenderdjeikről is meg kell egyezniük, ahogyan a ki- és beutazási szabályokat, a szabad mozgás és munkavállalás leendő szabályait is le kéne fektetni.

 

NYITÓKÉP: Boris Johnson a kilépés pillanatában 2020. január 31-én. FORRÁS: Number 10 / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokáig tartott, de a Momentum is kimondta: Orbán Viktor leváltáshoz egyetlen közös listán kell indulnia a hatpárti ellenzéknek. Ezzel gyakorlatilag a listaállítás körüli vita eldőlt.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás