+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 6. kedd, 16:06
Ausztrál kutatók szerint 14 millió tonna műanyag szemetet halmozhattunk fel az óceánok alján. Ez harmincszor, de akár ötvenszer is nagyobb mennyiség lehet, mint amennyi a víz felszínén úszik. A szárazföldtől több száz kilométerre és háromezer méteres mélységben is rengeteg a szemét.

A műanyagszennyezés jelentette veszély azon környezeti károk közé tartozik, amely ellen még a nem éppen zöld elköteleződésükről híres kormányok is fellépnek. Így tett például a magyar is, amikor idén júliusban az Országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely alapján sok egyszer használatos műanyag kerül le a magyar boltok polcairól 2021 júliusától.

 

Szeptemberben a Greenpeace is kampányt indított, ők a PET-palackokat tilanák be. A magyar kormány intézkedése egyébként még az Európai Unió Tanácsa által követelteket is túlteljesíti, igaz, a magyar szabályozás eredetileg sokkal szigorúbb lett volna, később puhult fel úgy, hogy az egyszer használatos műanyagokat végül nem tiltják be teljesen, hanem inkább termékdíjakkal drágítják azokat.

 

A 15-50 mikron falvastagságú zacskók tényleg el fognak tűnni a boltok polcairól, a 15 mikronnál vékonyabbak 57 forintos termékdíját 1900-ra emelik és más, csak ipari körülmények között lebomló zacskókra is vezetnek be kilogrammonként 500 forintos többletdíjat.

 

Hasonló, vagy ennél is szigorúbb lépéseket vezetett be világszerte már számos ország: Afrikában többek között Kenya, a Dél-afrikai Köztársaság, Kamerun és Tanzánia; Ausztrália egyes államai; Európában Olaszország, Németország és Dánia; Ázsiában mások mellett Kína, Banglades és India; az Egyesült Államokban pedig 2014-től Kalifornia állam tiltotta be a műanyagzacskók forgalmazását, míg más államok és városok – köztük Maine, New York, Seattle és Hawaii – szintén korlátozásokat vezettek be.

 

Már így is elkéshettünk

 

Úgy néz ki azonban, ezeknél is átfogóbb és korábban meghozott intézkedésekre lett volna szükség világszerte. Egy új kutatás szerint – amelyet a Guardian szemlézett – ugyanis

 

legalább 14 millió tonna, öt milliméteresnél kisebb műanyagszemét heverhet az óceánok fenekén.

 

Erre jutott az ausztrál kormány kutatócsapata, a CSIRO, amely akár három kilométer mélyen és az ország partjaitól 300 kilométerre is vizsgálta a tengeri üledéket.

 

Eredményeik alapján az ausztrál tudósok úgy számolnak, a tengerfenéken harmincszor több műanyagszemetet halmozott fel az emberiség, mint amennyi a felszínen úszik. Márpedig abból is országnyi méretű szigetek úszkálnak, engedelmeskedve az áramlatoknak. Korábbi számítások ezek össztömegét 250 ezer tonnára becsülik – ha ez a szám áll közelebb a valósághoz, úgy ötvenszer (!) több lehet a tengerfenéken felhalmozott szemét, mint amennyi a felszínen látható.

 

Hogy a felszínen úszó szemétszigeteket hogyan kell elképzelni, abba az alábbi videó ad betekintést:

 

 

A kutatók az ausztrál partoknál gyűjtött mintákban grammonként 1,26 darab mikroműanyag-részecskét találtak. A felfedezés azért is vészjósló, mert a mintákat nem a part közvetlen közelében gyűjtötték, ráadásul a felszíntől több kilométeres távolságban. A Frontiers in Marine Science-ben megjelent kutatási eredményeket 2017 márciusa és áprilisa között gyűjtött adatokból publikálták. Legalább 288 kilométerre a partoktól, illetve minimum 1655 méter mélyről hoztak fel mintákat.

 

„Ez azt mutatja, hogy a műanyagok mindenhol jelen vannak, függetlenül attól, hogy merre járunk a világban.

 

Egy pillanatra meg kell állnunk, és el kell gondolkoznunk azon, milyen világban élünk és milyen hatással vannak a fogyasztóként hozott döntéseink a legősibb helyként tekintett óceánokra”

 

– mutatott rá dr. Denise Hardesty, a CSIRO egyik kutatója: „Nem lehet a nagy kékség egyben nagy szemetes is. Ez már elég bizonyíték ahhoz, hogy tudjuk, a szennyezést a gyökerénél kell megállítani.” A tudós nem véletlenül hívja fel a fogyasztási szokások megváltoztatásának fontosságára a figyelmet. A WWF szerint ugyanis egyáltalán nem csak a gyárak és a nagy cégek felelősek a tengerekbe jutó műanyag szemétért. A nem újrahasznosított szemétnek, egy utcán eldobott üdítős doboznak vagy éppen a wc-n lehúzott tárgyainknak is jó eséllyel az lesz a sorsa, hogy a természetes vizeinkbe kerülnek.

 

Hardesty szerint nehéz megbecsülni az egyes műanyagdarabkák korát, ahogy azt is, hogy pontosan mikből származhatnak, a mikroszkóp alatt végzett vizsgálatok azonban arra engednek következtetni, hogy hétköznapi tárgyak voltak. Bár Hardestyék eredményei meglepőnek tűnhetnek, korábbi kutatások tanulságai alapján egyáltalán nem látszanak elrugaszkodottnak:

 

2016-ban egy tanulmány úgy becsülte, évente 19-23 millió tonna műanyaghulladék landol a folyókban és az óceánokban.

 

De még egy ebből a szempontból optimistább kutatás is úgy számolt, hogy évente mintegy 8,5 millió tonna műanyag juthat az óceánokba.

 

NYITÓKÉP: MichaelisScientists / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás