+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Antal Róbert-István
2020. október 6. kedd, 18:45
Stabilitásra van szükség, ehhez előnyös lenne egy jobbközép többség, mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. De vajon miért penget ilyen, Klaus Johannisnak tetsző húrokat?

Alig, hogy véget ért az önkormányzati választási kampány Romániában, már meg is kezdődött a felkészülés a december 6-ra kitűzött parlamenti választásra. A közvélemény-kutatások itt a jelenleg is kormányzó, ám a 2016-os választás erőviszonyai miatt – azt ugyanis a nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg óriási fölénnyel, 45 százalékkal – a parlamentben többséggel nem rendelkező jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyértelmű győzelmét vetítik előre,

 

a kérdés csak az, hogy kik lesznek majd Klaus Johannis államelnök és Ludovic Orban miniszterelnök a kutatások szerint 35 százalék körül álló pártjának koalíciós partnerei.

 

A szeptember 27-i önkormányzati választáson a PNL a centrista-újhullámos USR PLUS-szal fogott össze Bukarestben, és tarolt ezáltal: az ő jelöltjük lett a főváros főpolgármestere, és a kerületek többségében is nyerni tudtak. Adja tehát magát, hogy december 6-a után a 17 százalékra mért USR PLUS potenciális koalíciós partnere legyen a PNL-nek, ám egy jó PNL-s szereplés esetén lehet, nem is fog kelleni nekik a Momentum román testvérpártja. Ezesetben jön képbe a nacionalista-konzervatív Népi Mozgalom Pártja (PMP), az exállamfő Traian Băsescu köré felépült alakulat, amit most ugyan kicsivel 5 százalék alá mérnek, ám Băsescu hithű törzsközönsége mindig beviszi a maga kedvencét a parlamentbe.

 

Illetve ott van az erdélyi magyarok legnagyobb pártja, az RMDSZ is: a pártelnök Kelemen Hunor konkrétan be is jelentkezett a PNL-nél.

 

A parlamenti választások után stabilitásra van szükség, előnyös lenne egy jobbközép többség, és ehhez – ha rajta múlik – az RMDSZ hozzá kíván járulni: ezt így kerek-perec ki is jelentette kedden Aradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Mint a politikus az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint elmondta, „a választás után stabilitásra van szükség Romániában, nyolc év káoszát kell rendbe tenni”, kicsit elfeledkezve arról a ténytől, hogy a PNL előtti PSD-kormányokat pártja nem egyszer kívülről támogatta, de volt, hogy közösen kormányozták Romániát. Maga Kelemen Hunor az elmúlt „nyolc év káoszában”, 2014 tavasza és ősze között miniszterelnök-helyettes is volt az akkor még PSD-s Victor Ponta kormányában.

 

Kelemen szerint most – miután a PSD kifejezetten gyenge lett, a szocdemeket 20 százalék köré mérik – egy jobbközép többség lenne előnyös. Hozzátette: „amennyiben a politikai stabilitás az RMDSZ-en múlik, akkor lesz politikai stabilitás”. Kelemen retorikája azért is érdekes, mert a román politikai jobboldalon korábban számos alkalommal azt kérték a magyar párttól, hogy az tegye félre – az egyes hangok szerint a Fidesz érdekében álló – jó kapcsolatát a PSD-vel, és viselkedjen rendes Néppárt-tagként: vállalja fel természetes szövetségét a PNL-vel és a PMP-vel. „Az RMDSZ-nek a mi oldalunkon kellene lennie, ahogy az a kilecvenes években is volt” – mondta erről tavaly az Azonnalinak Theodor Paleologu, befolyásos román konzervatív értelmiségi.

 

Mik az RMDSZ lehetőségei?

 

Az Azonnali megkereste ezzel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter ügyvédet, az RMDSZ volt szenátorát. Eckstein szerint Kelemen Hunor bejelentése várható volt, mivel az RMDSZ a PNL-vel együtt ugyanannak az európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, ezért természetes is kellene legyen az együttműködés köztük. Eckstein szerint az mindenképpen dicséretes a román belpolitika turbulens viszonyait tekintve, hogy már a december 6-i választások előtt mindkét párt nyitottnak bizonyult a választásokat követő együttműködésre, még ha nem is lehet még tudni, hogy ez az együttműködés mit fog jelenteni: azt, hogy az RMDSZ kormányra lép, vagy pedig csak kívülről támogatja a kormányt, ahogy azt az előző PSD-s kabinetekkel tette.

 

Az ügyvéd ezzel kapcsolatban három lehetőséget vázolt fel.

 

1. Először is szerinte a PNL leginkább egyedül kormányozna, de erre ő nem lát nagy esélyt.

 

2. Ha a PNL nagyon jó eredményt érne el a december 6-i parlamenti választásokon, és csak pár százaléknyira lenne a parlamenti többség összehozásához, ebben az esetben inkább a PMP-vel és az RMDSZ-szel való együttműködés jönne szóba. Eckstein azonban ennek a valószínűségét sem tartja nagynak.

 

3. Ez a legvalószínűbb forgatókönyv, eszerint mindenképp egymásra lesz utalva a PNL és az USR PLUS december 6-a után. Ezesetben azonban Eckstein kétségesnek tartja a kibővített PNL–USR PLUS–PMP–RMDSZ koalíciót, szerinte itt az együttműködés nem elsősorban az RMDSZ akaratán fog múlni: a PNL és az USR PLUS ugyanis együtt mindenképpen stabil többséget tud majd összehozni, így nem is igazán lesz szükségük az RMDSZ-re.

 

FOTÓ: RMDSZ / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás